Az év eleje óta tartó befektetői őrületben, amely során az amerikai kisbefektetők online kereskedési rendszereken keresztül az egekbe hajtották egyes részvények árfolyamát sokat kerestek a sok ilyen ügyfelet kiszolgáló cégek. Azonban egyesek szerint a heves árfolyammozgásokat eredményező jelenség a pénzügyi stabilitást is veszélyeztetheti, s ezért természetesen az amerikai felügyelet, a Sec is készül fellépni ellene.

A Sec elnökét, Gary Genslert az ügyben ma hallgatja meg az amerikai kongresszus, beszédének egy részét azonban már szerdán hozzáférhetővé tette, s ebben elég élesen támadja az online brókercégeket az ügyben. Mint írta, az olyan népszerű kereskedési alkalmazások, mint a Robinhood Markets-é a videójátékokhoz hasonló stratégiával ösztöni a felhasználókat a kereskedésre, arra, hogy minél többet kössenek a tőzsdén, akkor is, amikor erre nem lenne szükség. Márpedig ez a stratégia csak arra jó, hogy a jutalékokkal jelentősen csökkentse a befektetők által elérhető hozam várható nagyságát.

Ráadásul az applikációkon keresztül adott megbízások nagy része a Citadel Securities és más néhány szereplő rendszerén fut át kizárólag, s ez veszélyezteti az elnök szerint az egészséges versenyt. Gensler az anyagban biztosítja a képviselőket arról, hogy a SEC vizsgálja a problémát, nem szükségesebb-e újabb, szigorúbb szabályokat hozni az internetes kereskedés megregulázása érdekében.

A reformokra minden bizonnyal szükség lehet. A kisbefektetők kereskedési lehetőségeit szabályozó előírások egy jelentős része ugyanis több, mint 10 évvel ezelőttről származik, a közösségi média, a real-time kereskedési lehetőségek és az okostelefonok térnyerése azóta gyökeresen átformálta a részvénypiacot - írja a Bloomberg. A szabályozás megváltoztatása érdekében az amerikai törvényhozás részéről egyre nagyobb a nyomás a felügyeleten, de persze a Wall Street nagy szereplői is komolyan lobbiznak az ügyben.

Első lépésként a SEC azt vizsgálja meg, hogy milyen hatásokkal járt az úgynevezett "gamification", azaz az, hogy a kereskedési rendszereket a telefonos és számítógépes játékokhoz hasonló funkciókkal látták el. Ezek a funkciók leginkább a legnépszerűbb amerikai online kereskedési platformot üzemeltető Robinhood rendszereit jellemzik.

De vizsgálják azt is, hogy milyen hatással van az a gyakorlat a piacra, hogy a brókercégek fizetnek azért, hogy végrehajthassák az online kereskedési rendszereken keresztül érkező megbízásokat. Eközben azt is felülvizsgálják, hogy a befektetési alapoknak nem kellene-e részletesebben közölniük a nyitott short és swap pozícióikat, amelyek részvényekhez kötődnek. Ez utóbbi téma az Archegos Capital nevű hedge fund márciusi bedőlése után került az érdeklődés középpontjába.

A mai meghallgatás már a harmadik lesz a képviselőházi bizottságban, amely a GameStop részvények körüli felhajtással foglalkozik. Emlékezetes, hogy januárban a közösségi médián keresztül egy csomó kisbefektető összefogott, az egekbe hajtották a Gamestop részvényeinek árfolyamát, hogy kivéreztessék és zárásokra kényszerítsék a cég részvényeit shortoló hedge fundokat.

A kötések nagy részét a Robinhood platformján keresztül hajtották végre, amely eközben egy időre le is tiltotta a további vásárlásokat, mert a nyitott pozíciók nagysága meghaladta azt, amit a brókercég szavatoló tőkéje megengedett volna. A bizottság beidézte a megbízásokat végrehajtó Citadel Securities és Virtu vezetőit is.

A brókercégek egyébként arra hivatkoznak, hogy a megbízásokért való fizetés az online kereskedési platformnak megengedett gyakorlat, s persze ha ezt megtiltják a jövőben, akkor ezt majd nem teszik. Ugyanakkor a Robinhood számára életbevágó az ügy, bevételeinek egy jelentős részét teszi ki ugyanis ez a díjazás, amit a brókercégektől kap. A Robinhodd egyébként idén tervezi bevezetni részvényeit a tőzsdére, azonban ha bevételi forrásainak egy jelentős részét gíy elvágnák, az eléggé rossz időben jönne. Az ő üzleti modelljükben ugyanis ez teszi lehetővé azt, hogy jutalékmentes kereskedést hirdethessenek ügyfeleik számára.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!