Rossz hír az MTelekomnak: nem egyesülhet a ViDaNettel

Az összefonódással érintett földrajzi területen a vezetékes telefon-, illetve kábeltelevíziós hálózatok - mint a hatásos, infrastruktúra-alapú verseny zálogai - egyetlen cégcsoport kezébe kerülnek - erre hivatkozva tiltotta meg a GVH, hogy a Magyar Telekom irányítást szerezzen a ViDaNet felett.
NAPI, 2009. augusztus 10. hétfő, 14:02
Fotó:

A fúziót a versenyhatóság annak ellenére tiltotta meg, hogy a Magyar Telekom a döntés előtt tett vállalásokkal igyekezett orvosolni a felmerülő versenyjogi problémákat.

A Magyar Telekom Nyrt. 2008. december 8-án opciós nyilatkozatot intézett a Kaptár Zrt-hez, amivel a ViDaNet Zrt-ben megszerezte a szavazati jogok 100 százalékát. A Magyar Telekom 2008. december 9-én kelt kérelmében ehhez a részvényszerzéséhez a GVH engedélyét kérte.

A távközlési társaság kérelmében előadta, hogy a tervezett összefonódás a piaci folyamatok - elsősorban a mobilinternet térnyerése és a műholdas televíziós szolgáltatások előretörése révén - nem hoz létre olyan helyzetet, amelynek révén az korlátozná a versenyt. A Magyar Telekom jelezte: ha a versenyhatóság mégis valamely problémát azonosítana az összefonódással kapcsolatban, akkor az összefonódás engedélyezése érdekében hajlandó a problémát orvosló kötelezettséget vállalni.

Eszerint a Magyar Telekom az összefonódást követően is legalább olyan feltételekkel biztosítja a ViDaNet előfizetői részére a kábeltelevíziós hálózaton keresztül történő Internet hozzáférést, mint amilyen feltétellel leánycége, a T-Kábel biztosítja ezt azon előfizetői részére, amelyek nem az ország Magyar Telekom telefonhálózatával lefedett részein helyezkednek el.

A GVH a hiánypótlást követően 2009. február végén megkezdte az adott összefonódás vizsgálatát és 2009. március végén úgy döntött, hogy a kérelmet - tekintettel a Magyar Telekom Nyrt-nek és a ViDaNet Zrt.-nek az internet hozzáférési, kábeltelevíziós és hangszolgáltatási piacokon elfoglalt magas piaci részesedésére - teljeskörű eljárásban szükséges elbírálni. A vizsgálat lezárultával a GVH előzetes álláspontban közölte a Magyar Telekommal azon következtetését, mely szerint a vizsgálattal érintett piacokon - a lakossági szélessávú vezetékes internet hozzáférés, a hangszolgáltatások, illetve a műsorterjesztés piacán - az összefonódás előreláthatólag olyan gazdasági erőfölényt hoz létre, amely akadályozza a hatékony verseny fejlődését.

Előzetes álláspontjában a versenyhatóság értékelte a Magyar Telekom kérelmében előadott kötelezettségvállalásra tett indítványát is és arra a következtetésre jutott, hogy a kötelezettségvállalás nem küszöböli ki az azonosított versenyproblémákat. Ezt követően a GVH tárgyalást tartott az adott ügyben, amelyen a Magyar Telekom bejelentette, hogy módosítani kívánja kötelezettségvállalást, így a GVH második tárgyalást tartott az ügyben.

A Magyar Telekom újabb indítványában vállalta, hogy egyrészt a ViDaNet szolgáltatási területein bizonyos feltételekkel meglevő hálózati alépítményeihez (lásd pl. föld alatti kábel-alagutak, vagy a légkábelek elhelyezésére alkalmas póznák) hozzáférést biztosít az azt kérő vállalkozás részére. Vállalta továbbá azt is, hogy a tárgyalt földrajzi területen a ViDaNet által jelenleg nyújtott kiskereskedelmi szolgáltatások kapcsán a a Magyar Telekom és a Vidanet árai közül a kedvezőbbet fogja alkalmazni. Vállalta továbbá, hogy a ViDaNet hálózatán olyan fejlesztésket végez e következő három éven belül, amelynek révén azt rendkívül nagy - 20 Mbit/s-ot meghaladó - sávszélességű szolgáltatás nyújtására alkalmassá teszi.

A GVH a benyújtott újabb kötelezettségvállalás értékelését követően tartott második tárgyalásán azonban az összefonódást ennek ellenére sem engedélyezte. Az összefonódással érintett földrajzi területen - Mindszent község kivételével - a Magyar Telekom és a ViDaNet vezetékes telefon-, illetve kábeltelevíziós hálózatok a korábbi független irányítást követően egyetlen cégcsoport kezébe kerülnek. Ennek következtében a versenyhatóság szerint lakossági vezetékes internet hozzáférés piacán a korábbi két jelentős független, központi, stratégiai infrastruktúrát birtokló szereplő helyett csak egy ilyen szereplő maradna - birtokolva továbbra is a két jelentős, stratégiai infrastruktúrát.

Az infrastruktúra stratégiai jellegét az alapozza meg, hogy a fogyasztókat elérő - ún, hozzáférési hálózatról - van szó, amely alkalmas három szolgáltatás (internet, telefon, műsorterjesztés) nyújtására is, így az adott hálózatot birtokló szereplőt mindhárom piacon lényeges szereplővé teszi. Az összefonódást követően így a korábbi tényleges - a piac két alapvető szereplőre épülő jellege következtében szükségszerűen korlátozott, ám mégis működő - versenyhelyzet megszűnne.

A határozatában a GVH megállapította, hogy a Magyar Telekom által indítványozott kötelezettségvállalás nem alkalmas arra, hogy az összefonódással kapcsolatban azonosított hátrányos hatásokat mérsékelje és így az összefonódás engedélyezhető legyen.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK