Az alapkezelők szervezete, a Bamosz tagjai által kezelt összes vagyon a második negyedévben közel 6,5 ezer milliárd forint volt, ebből 2,5 ezer milliárd alapokban, a többi nagyrészt pénztárakban és biztosítói díjtartalékokban. Az alapok vagyona egy százalékkal mérséklődött a negyedév során, a többi portfólió eszközértéke viszont 12 százalékkal nőtt. Az utóbbi nyilván nem lehet független attól a ténytől, hogy a pénztárak és biztosítók szerződései, szabályozása miatt az ügyfelek jelentős része számára kötelező újabb és újabb összegeket befizetni, akkor is, ha éppen nem szeretnének. Az alapok zsugorodásában pedig döntő szerepe volt annak a 33 milliárd forintnak, amit az ingatlanalapokból vittek el, nagyobbrészt még áprilisban. Ez a kivonási tendencia egyébként lassul, igaz, a bennmaradó tőke, amit még ki lehetne vonni, szintén erősen fogy.

Mindkét kategóriában kedvező hatása volt a statisztikára, és minden bizonnyal a befektetők kedélyállapotára is, hogy befektetéseik hozama az általános részvénypiaci, kötvénypiaci, árupiaci hossz (kitartó árfolyamemelkedés) következtében nagyon kedvező volt. A Bamosz számításai szerint a BUX index a negyedév során több mint 38 százalékot emelkedett, a globális részvénypiacok teljesítményét mutató MSCI WF index közel 20 százalékot ment fel, a hazai kötvényindex, a MAX 13 pedig százalékkal javult. Ezzel képest, a hazai tisztarészvény-alapok súlyozott átlaghozama például 34 százalék volt, a globális részvényalapoké viszont mindössze kettő százalék. Az utóbbiban, akárcsak az észak-amerikai irányultságú konstrukciók hat százalék körüli hozamában a devizahatásoknak komoly szerepe kellett legyen, hiszen számításaink szerint az euró mintegy 12, a dollár pedig 17 százalékkal lett olcsóbb forintban kifejezve.

A legnagyobb hozamot és tőkevonzó képességet a tiszta részvényalapok mutatták ez év második negyedében, vagyonuk 12,7 százalékkal bővült. Sikeresek a pénzpiaci alapok is, ahol a második negyedévben 2,1 százalékkal nőtt az eszközérték - írja a Bamosz. A pénzpiaci jellegű alapok körében eléggé élénk tőkebeáramlás volt tapasztalható a dollárban és főleg az euróban jegyzett sorozatoknál, aki teheti, láthatóan igyekszik devizában (is) takarékoskodni.



A kötvényalapokat változatlanul hanyagolják a befektetők. A tőkevédett (garantált) alapok tőkéje főként azért csökkent, mert számos, főként a 2006-os kedvező környezetben indult alap járt le tavasszal, a tőke nagyobb része ezekből máshová - például akciós bankbetétekbe - vándorolt, miközben az újonnan létrejövő tőkevédett alapokból kevés van és rendszerint kicsik.



Érdekesség még, hogy az alapokon kívüli kezelt vagyon mintegy 60 százaléka belföldi állampapírokban és kincstárjegyekben van, 5,2, illetve 18,2 százalék a hazai, illetve külföldi részvények aránya, 0,9 százalék az ingatlanoké. Vagyis több, mint háromszor annyi külföldi részvényt tartottak, mint hazait, a mi kis, lényegében pár papíros tőzsdénket eléggé hanyagolják. Az is megjegyzendő, hogy a biztosítói, pénztári vagyonok 21,4 százaléka van befektetési jegyekben, ami bizonyos halmozódás okoz a statisztikában is, de az egységnyi befektetett tőkére rárakódó költségekben úgyszintén. Bár, néha hallani arról, hogy egy-egy vagyonkezelő, ha befektetési jegyeket vesz, engedményt ad a díjaiból.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!