Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Míg a világ szerencsésebbnek tartott részében a kamatszintek meghatározása, a kvantitatív lazítási programok, az infláció, a munkanélküliség és a gazdasági növekedés miatt aggódnak leginkább a jegybankárok, addig Kirgizisztán a jelek szerint egészen más problémával szembesül. A Bloomberg cikke szerint ugyanis a kirgiz jegybank elnöke azon fáradozik, hogy az ország lakosságának minél nagyobb része tartsa megtakarításainak egy részét aranyban, többek között szarvasmarhák helyett.

Tolkunbek Abdygulov, a Kirgiz Nemzeti Bank kormányzója nemrég egy interjúban kifejtette, arról álmodik, hogy egyszer mind a közel 6 millió kirgiz állampolgár legalább 100 grammnyi aranyat birtokol majd. Az arany egyébként Kirgizisztán egyik fontos exportcikke is.

A kirgiz jegybank már két éve ad el közvetlenül aranyat a lakosságnak, az elmúlt két évben összesen 140 kilogrammot értékesítettek aranyrudak formájában ily módon. A jegybankelnök szerint az arany értékálló befektetést jelenthet, amely nincs igazán kitéve a pénzpiaci turbulenciáknak. Szerinte nagy problémát jelent, hogy az ország lakosságának főleg vidéken élő részénél a legfontosabb megtakarítást és befektetést a szarvasmarha vásárlása jelenti, ezen szeretnének változtatni.

Bár tavaly a jegybankok által megvásárolt arany mennyisége világszerte visszaesett, a kirgiz jegybank rendületlenül vásárolt. Szerinte terve reális alapokon nyugszik, még akkor is, ha az ország aranykitermelése évente 20 tonnára tehető, míg az általa megálmodott állapot eléréséhez mintegy 600 tonna aranyra lenne szükség. Abdygulov úgy véli, tervében nincsen semmi különös, az arra a régi bölcsességre épül, hogy a megfelelően diverzifikáló befektető három részre osztja megtakarításait. Szerinte az a jó megoldás, ha valaki vagyonát egyharmad részt aranyban, egyharmad részt szomban (a hivatalos kirgiz deviza), egyharmad részt pedig külföldi devizában tartja.

A Bloomberg emlékeztet, hogy a feltörekvő országokban egyáltalán nem tekinthető szokatlannak az arany ilyen fontos befektetési eszközként kezelése. Indiában például elképesztően nagy népszerűségnek örvend a nemesfém, s a hatóságok folyamatosan próbálnak lépéseket tenni a hatalmas aranyimport megfékezésére. Többek között most arra próbálják rávenni a lakosságot, hogy otthon tartott aranyának minél nagyobb hányadát helyezzék el banki letétben.

Törökországban a bankok az aranyat szükséges szavatoló tőkéjük egy részeként vehetik figyelembe. Az országot egyre inkább egyszemélyes irányítása alá vonó Erdogan tavaly arra hívta fel a lakosságot, hogy külföldi devizában tartott megtakarításait váltsa át török lírára, vagy vásároljon belőle aranyat.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!