A mostani becslés szerint az európai uniós lakosságnak mintegy egyötödét tehetik ki az idegen állampolgárok; körülbelül 100 milliónyi nem EU-polgár él az unióban. 1990 és 2004 között a legtöbb tagországban nem változott jelentősen a bevándorlók aránya, azonban átlagosan ötszörösére nőtt azokban az országokban, ahol amnesztiát rendeltek el, törvényesítve a korábban illegalitásban élt bevándorlók helyzetét - írja az euractiv.hu.. „A szabályzó programok jelentősen módosították az idegen állampolgárok számát Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban” - áll az uniós jelentésben. Más államokban erőteljesen felléptek a törvénytelen bevándorlás ellen, így az idegen állampolgárok száma csak jelentéktelen mértékben növekedett, mint például az Egyesült Királyság esetében. Amennyiben a spanyol, görög, olasz, portugál amnesztiák példáját kiterjesztjük az EU többi tagállamára, akkor a brit és német hivatalos statisztikákat jóval meghaladó számokat kapunk. Az amnesztiát követően Görögországban hatszorosára, Spanyolországban hétszeresére nőtt a bevándorlók száma. Az 1990-es években végrehajtott amnesztiák Olaszországban hatszorosára, Portugáliában kétszeresére emelték a migránsok számát. 1990 és 2004 között 6,1 százalékról 8,9 százalékra nőtt a török bevándorlók aránya Németországban. Ez az adat azonban jelentősen megnövekedne, ha törvényesítenék a becslések szerint mintegy egymillió ember helyzetét, ahogyan ezt bizonyos németországi csoportok követelik. A téma igen érzékeny, a több európai országban létező idegenellenesség miatt a kormányok ódzkodnak az amnesztiától. A hivatalos statisztikákon kívül rekedő idegenek viszont igen gyakran a társadalmi szabályokon is kívül esnek, és diszkriminatív bánásmódban van részük, illetve olyan körülményekkel szembesülnek, amelyek az uniós állampolgárok vagy legális bevándorlók esetében megengedhetetlenek.
QP | Quality Placement

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!