Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Egész évben spekuláltak a kisbefektetők tavaly a részvényekre, végül azonban 21,7 milliárd forintos mínuszban zárták az évet. A befektetési alapokon is buktak a háztartások, az értékpapírszámlák vesztesége az év végére meghaladta a 67 milliárd forintot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a háztartások részvényállománya az év végén 563,9 milliárd forint volt. Annak ellenére is csökkent tavaly az állomány, hogy a kisbefektetők nettó értelemben vásároltak a részvénypiacon.

Különösen fekete hónapnak számított a december, amikor a háztartások 18,6 milliárd forintot buktak a Budapesti Értéktőzsdén. Akadtak azonban szép számmal olyanok is, akik jól időzítettek, és még a novemberi rali idején kiszálltak. A 11 ezer forint fölé emelkedő OTP-árfolyam sokakat késztethetett a profitrealizálásra. Novemberben ugyanis 28,8 milliárd forintnyi részvényt adtak el a háztartások, ennek döntő része pedig bankpapír - feltehetően OTP-részvény - volt.

A kisbefektetők 2018-ban egyébként a bankpapírokkal jól jártak volna, ezek árfolyama ugyanis emelkedett, ennek ellenére inkább az eladás mellett döntöttek, így a háztartásoknál alig 140 milliárd forintnyi bankrészvény volt az év végén. A nem pénzügyi vállalatok papírjaiban jobban bízott a lakosság. Ezek állománya a kisbefektetőknél 405,8 milliárd forint volt az év végén, 2018-ban a háztartások összesen 26,8 milliárd forintnyi friss pénzt tettek ilyen részvényekbe, de az árfolyamok rosszul alakultak, így az év végére 28,2 milliárd forintot buktak is a befektetéseiken.

A háztartások teljes, 10 225,2 milliárd forintos értékpapír-állományán belül a részvények mindössze 5,5 százalékot tesznek ki. A legnagyobb mennyiségben állampapírok vannak a lakossági értékpapírszámlákon, ezek állománya tavaly év végén megközelítette az 5800 milliárd forintot. A kisbefektetők összesen 754,6 milliárd forintnyi friss megtakarítással finanszírozták tavaly a magyar államot. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idei tervei ennél is ambiciózusabbak, 800 milliárd forintnyi nettó értékesítést remél.

Tavaly a hosszú lakossági állampapírok fogytak jobban, ezek nettó értékesítése meghaladta az 513 milliárd forintot. Egyévesnél rövidebb állampapírokból 225,4 milliárd forint volt a megújított állományon felül eladott mennyiség. A hosszú állampapírok közül az inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) volt a legkeresettebb az ÁKK adatai szerint, az év vége felé ennek a mennyisége már meghaladta a 2576 milliárd forintot.

A befektetési alapoktól elfordultak tavaly a csalódott kisbefektetők. Az állomány az év végén 3826,6milliárd forint volt, ami csaknem kétéves mélypont. A pénzpiaci alapok vagyona az év végén már a 230 milliárd forintot sem érte el a nagymértékű tőkekivonások miatt. A befektetők azért fordultak el ezektől a konstrukcióktól, mert a hozamuk az elmúlt években lenullázódott, tavaly is 107 milliárd forintot vettek ki ezekből a kisbefektetők. Az idén várhatóan tovább csökken a pénzpiaci alapok vagyona, a szigorodó uniós szabályozás miatt ugyanis a konstrukciók többségét megszüntetik, vagy kötvényalappá alakítják át a vagyonkezelők.

A többi befektetési alapba 39 milliárd forintnyi friss pénz került, de a konstrukciók döntő része így is tőkekivonást szenvedett el, egyedül az ingatlanalapok húztak be komolyabb friss megtakarítást. Az abszolút hozamú és a vegyes alapokban csalódtak a befektetők, hiszen az alapokon tavaly több mint 53 milliárd forintot buktak.

A banki kötvények, a vállalati kötvények és a jelzáloglevelek állománya a háztartásoknál egyre kisebb. Banki kötvényből nem egészen 40 milliárd forintnyi van a kisbefektetőknél, jelzáloglevélből pedig mindössze 1,1 milliárdot tartanak. A vállalati kötvények állománya is 15 milliárd forint alá süllyedt az év végére.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!