Tavaly minden harmadik tőzsdén jegyzett német cég arra kényszerült, hogy közölje részvényeseivel, eredménye alacsonyabb lesz annál, mint amit az elemzők várnak tőle. Ez nagyon magas arány, utoljára a pénzügyi válság idején, 2009-ben volt ennél nagyobb arányú csökkenés a nyereségvárakozásokban.

A német részvényindex ennek megfelelően tisztességeset, 18 százalékot esett a tavalyi év során, s az ország nagyobb cégei most azt nézik, hogyan tudnák visszaállítani nyereségességüket.

Az ok egyértelmű, az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában is egyaránt a gazdasági növekedés lassulására számítanak a szakértők. A probléma az, hogy ez a három terület egyben az exportorientált német cégek legnagyobb felvevőpiacának is számít.

A Handelsblatt című gazdasági lap számításai szerint a DAX indexben szereplő 30 német nagyvállalat különböző megtakarítási programjain keresztül idén összesen 20 milliárd euróval készül csökkenteni költségeit, ez a tavalyi össznyereségük egyötödének megfelelő összeg.

A megtakarítások egy jelentős része a munkahelyek számának csökkenéséből adódik, a lap számításai szerint a 30 cég összesen 100 ezer fővel készül csökkenteni foglalkoztatottai számát a közeljövőben.

Ebből a Volkswagen holdingnál tervezett leépítések önmagukban 30 ezer főt érintenek.

A nagy cégek az elmúlt években már elég sokat megtettek azért, hogy költségeiket csökkentsék, így most nem túl sok játékterük marad - mondta a lapnak Markus Wallner, a Commerzbank szakértője. Ugyanakkor megérné nekik, hiszen minden egy százaléknyi csökkenés, amelyet a személyi költségeken, vagy az amortizáción sikerül elérnie a német cégeknek, 2,5 százalékkal emeli az adott év profitját. Ebből a szempontból az arányaiban a legnagyobb munkaerő költségekkel dolgozó Deutsche Post és a Thyssen-Krupp tudná a legtöbbet tenni, s teszik is. Utóbbi bejelentette, hogy legalább kétezer fővel csökkenti alkalmazottai létszámát, előbbi pedig egy 400 millió eurónyi költségcsökkentési programot hirdetett meg.

Katasztrófa nincs, a munkaerőhiány marad

2025-re már 2,9, 2031-ben pedig 3,6 millió szakember fog hiányozni a német munkaerő-piacról, s ez a hiány utána is csak nagyon lassan indulhat csökkenésnek - állapítják meg egy nemrég, a Bajor Üzleti Szövetség (vbw) megrendelésére készült tanulmányban A helyzeten az sem javít, ha évi 200 ezer bevándorló érkezne az országba.

A legnagyobb problémát a munkaerőpiac kínálati oldaláról a német lakosság elöregedése jelenti, a német baby-boom generáció ugyanis a következő években lép fokozatosan nyugdíjas korba.

Modelljükben úgy számolták, hogy a technológiai változásoknak, a digitalizációnak, a robotizálás fejlődésének köszönhetően a munkaerő-piaci kereslet csökkenhet. Ugyanakkor eközben becslésükben 2025-ig a német gazdaság évi 1,6 százalékos növekedését tippelték.

Hasonlóan vélekedik Reiner Strack, a Boston Consulting Group (BCG) szenior partnere, aki lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy a német munkaerőpiacról - részben a demográfiai, részben a technológiai átalakulás következményeként - 6-8 millió ember fog hiányozni, legalábbis 10-15 éves időtávban. Ez az a munkaerő-mennyiség a BCG számításai szerint, amellyel a német gazdaságban a GDP-növekedést fenn lehetne tartani az elkövetkezendő években. Ha nem lesz meg ez a mennyiségű munkaerő, akkor a német gazdaság bizonyos területein nem lesz növekedés.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!