A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Ennek eredményeként a nyitott kötésállomány október közepén 8 462 841 darab volt.

(Az adatokat késleltetve közlik annak érdekében, hogy ne okozzanak túl nagy piaci zavart.)

Ugyanakkor az év eleji 6 millió alatti darabszámhoz képest ez még mindig igen tetemes mennyiség.

Ugrásszerű növekedés az OTP-árfolyam május eleji zuhanásával együtt indult el a shortok számában.

E pozíciók száma másfél hónap alatt közel duplájára ugrott.

A 11,09 millió részvénynek megfelelő pozíció pedig már a szabad közkézhányad 5,5 százalékát jelentette.

A többi vezető részvény esetében már nincsenek ilyen jelentős mozgások, bár érdekesség, hogy újdonságként októbertől a Magyar Telekom is felkerült a listára.

Bár egyelőre nem számoltak be nagyszámú nyitott shortkötésállományról, a Bloomberg adataiból az azért kiderült, hogy október közepétől 13 darabról 35 350 darabra növekedett ez a mennyiség, ami azért a növekedés arányait tekintve elég jelentősnek mondható.

A Richter esetében a nyitott kötésállomány 24 013 részvény volt október végén, azaz szeptember végétől alig változott.

A harmadik negyedévben ugyanakkor e részvény tekintetében is jelentősebb volt a csökkenés, hiszen a július eleji 97 ezer feletti darabszámról esett vissza szeptember végére 27 000 darab alá az állomány.

A Molnál szinte teljesen állandó helyzetről beszélhetünk, hiszen már augusztus óta 1250 darabon stagnál ez a szám.

Shortüzletet nemcsak azért köthetnek a befektetők, hogy egy adott papír eséséből profitáljanak, elképzelhető, hogy az más pozíciók fedezésére szolgál.

Az OTP shortállományából például a jelek szerint több millió darab az árfolyammozgástól függetlenül meglévő befektetés lehet.

(Népszerű megoldás volt például az OTP átváltható kötvényeit fedezni ily módon.

Egy kötvény megvásárlásával és egy OTP-short nyitásával ugyanis a befektető kizárta a részvényárfolyam ingadozásából adódó kockázatokat, pozíciója értéke csak a kötvény hozamától függött.)

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!