A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Ahogy az már hosszú hónapok óta megfigyelhető, intenzíven emelkedik a lakosság megtakarításainak összege. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikája szerint június végén 5393,8 milliárd forintnyi háztartási megtakarítás volt különböző formákban. Ez 72,9 milliárd forinttal volt magasabb a májusi összegnél. A jegybanki adatok szerint mindez 108,1 milliárd forintos friss tranzakcióból és 35,7 milliárd forintos havi átértékelődési veszteségből tevődött össze.

Az intenzív megtakarítási kedvet jól jelzi, hogy az év eleje óta már 822,5 milliárd forinttal növekedtek a háztartások megtakarításai. Ennek legnagyobb része, 565,4 milliárd forint a befektetési alapokat gyarapította, jórészt ennek köszönhetően nőtt új csúcsra a szektor által kezelt vagyon. Emellett 334,3 milliárd forintnyi lakossági tőke áramlott állampapírokba. Jelentősen, majdnem százmilliárd forinttal esett viszont az egyéb monetáris intézmények (az MNB-n kívül) által kibocsátott kötvények lakossági állománya.

Százmilliárd friss tőke a befektetési alapokba és állampapírokba

A háztartások továbbra is befektetési alapokban tartják pénzük legnagyobb részét, a befektetési jegyek állománya júniusban 2803,1 milliárd forintra emelkedett, ezzel új történelmi csúcsot ért el. Az emelkedés üteme jóval kisebb volt, mint az elmúlt hónapokban, májushoz képest mindössze 40 milliárd forinttal nőtt az állomány. A részletes adatok szerint 60 milliárd forintnyi friss lakossági tőke áramlott a befektetési alapokba, az átértékelődés viszont 20 milliárdos veszteséget jelentett júniusban.

Az erősödő megtakarítási kedv másik nagy nyertese a magyar állam, hiszen az állampapírok állománya az első félév végére 1579,9 milliárd forintra emelkedett a háztartásoknál, ez 39,5 milliárd forintos növekedést jelentett májushoz képest. Az adatok szerint 44,5 milliárd forint volt a friss tőke, míg az átértékelődés 4,9 milliárd forintos veszteséget okozott a háztartásoknak.

Rossz hír a Budapesti Értéktőzsde számára, hogy a magyar háziasszonyok továbbra sem kezdtek intenzíven tőzsdézni, a részvényállomány 3,4 milliárd forinttal, 328 milliárdra emelkedett. Ebből 8,8 milliárdot tett ki a friss befektetés, az átértékelődés viszont 5,8 milliárdot elvitt. Az eddigi csúcs 400 milliárd forint közelében volt 2011 elején, vagyis két és fél év alatt mintegy 70 milliárd forintnyi lakossági tőke tűnt el a részvénypiacról.

Jelentősen csökkent a külföldiek részaránya a kötvény- és részvénypiacokon

Ha nem csak a háztartások adatait vizsgáljuk, akkor feltűnő, hogy júniusban jelentősen csökkent a külföldiek részaránya a magyar kötvénypiacon. A 10 283,1 milliárd forintos állomány 358 milliárd forinttal maradt el a májusitól, ennél alacsonyabb legutóbb idén januárban, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 3,25 milliárd dolláros devizakötvény-kibocsátása előtt volt a külföldiek kötvényállománya. Ez egyébként egybevág az ÁKK statisztikájával, mely szerint az utóbbi hetekben-hónapokban a forintkötvények esetében is kissé csökkent a külföldi tulajdon, ami annak tudható be, hogy júniusban volt egy komolyabb lejárat, amit nem teljes mértékben újítottak meg a befektetők.

A magyar részvénypiacon szintén fokozatosan csökken a külföldiek részaránya, de még így is a 4515,9 milliárd forintos teljes állomány kétharmada nemzetközi befektetők kezében van. A negatív tendenciát azonban jól jelzi, hogy a júniusi 3005,9 milliárd forintnál kevesebb magyar részvény utoljára márciusban volt a külföldiek kezében. A válság előtti 6-7 ezer milliárd forintos állományt figyelembe véve pedig a külföldi tulajdon fele eltűnt az utóbbi években.

 

Lakossági megtakarítások alakulása (milliárd forint)
Eszköz2013. júniusVáltozás (hó/hó)Változás (év/év)
Állampapír1579,939,5666,7
MNB-értékpapír1,2−0,4−1,5
Jelzáloglevél34,5−0,6−0,4
Egyéb hitelintézeti kötvény579,7−10,2-146,6
Egyéb szektorok kötvényei67,4112,7
Befektetési jegyek2803,140,1782,9
Részvények3283,41,9
Összesen5393,872,81315,7
Forrás: MNB

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!