A lap szerint annak ellenére, hogy Horvátország európai elfogatóparancsot adott ki a Mol elnök-vezérigazgató ellen, Hernádi Zsolt szabadon mozoghatott egyes európai uniós tagállamokban. Nemrég pedig Hernádi végleg lekerült az Interpol körözési listájáról - tették hozzá.  A Zágráb megyei bíróság úgy véli: Magyarország és más EU-s országok megsértették az uniós jogot.

Ivan Turudic bíró a lapnak megerősítette: a fővárosi megyei bíróság az EB-hez fordul jogorvoslatért, és az alábbi kérdésekben vár véleményt az Európai Unió (EU) legfelsőbb igazságszolgáltatási szervétől: Hernádi ügyében fennáll-e a kétszeres eljárás alá vonás tilalma és a nemzeti érdek lehet-e kifogás az európai elfogatóparancs figyelmen kívül hagyására.

A Mol az MTI megkeresésére közölte: "a Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt már többször visszautasította a vádakat. Magyarországon már megállapították ebben az ügyben a bűncselekmény hiányát. Ráadásul az horvát alkotmánybíróság is új tárgyalásra utasította az ügyben eljáró és éppen Ivan Turudic által vezetett büntető bíróságot. Vélhetően az Interpol közgyűlése is figyelembe vette ezeket a szempontokat, amikor véglegesen törölte Hernádi Zsoltot a nemzetközi körözési listáról."

A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait.

A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, és nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért sem. Hernádi kiadatását először 2013-ban kérték a horvát hatóságok, mert a magyar üzletember állításuk szerint nem jelent meg Zágrábban egy tárgyaláson. A Mol vezetőjének gyanúsítottként való kihallgatását a horvát bíróság előtt Magyarország rendszerint nemzeti érdekekre, illetve nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva utasította el - írta a lap.

A Jutarnji List továbbá azt állítja, hogy Hernádit a horvátországi eljárásban szereplő azonos vádpontokban ugyan jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla 2014 decemberében, ugyanakkor ez a bírói testület soha nem is vizsgálta a vádlott bűnösségét.

A magyar bíróság azért hozott felmentő ítéletet, mert bebizonyosodott, hogy a pótmagánvádlót nem érte kár, ezért Hernádi bűnösségét nem is tárgyalták - jelezte az újság. A pert egyébként a Mol korábbi vezető jogtanácsosa indította, mert szerinte Hernádi Zsolt horvátországi korrupciós ügye miatt jelentősen csökkent a vállalat részvényeinek értéke.

A Zágráb megyei bíróság a fentiekre hivatkozva azt állítja, hogy ebben az esetben nem sértették meg a kétszeres eljárás alá vonás tilalmát, ami miatt egyebek között Hernádi Zsolt lekerült az Interpol internetes körözési listájáról, és ami miatt Németország és Ausztria is felfüggesztette a Mol elnök-vezérigazgatója elleni horvát elfogatóparancs végrehajtását.

A lap a témával kapcsolatban még kiemelte: amennyiben Horvátország pozitív választ kap az EB-től, az uniós tagállamok többé nem hagyhatják figyelmen kívül a horvát elfogatóparancsot. Ellenben, ha negatív válasz érkezik, a zágrábi bíróság nem folytathat tovább eljárást Hernádi ellen - húzták alá.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!