Idén februárban a lakosság betétállománya nominálisan is csökkent – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A NAPI Gazdaság mai írása szerint a képet szépítheti, hogy a lemorzsolódás mindössze 3,4 milliárd forintnyi volt, és a jelenség nem mentes a szezonális hatástól sem (az előző években többször is apadás következett be az év második hónapjában). Rosszabb hír lehet azonban, hogy hiába csökkentek a forintkamatok, a deviza térnyerése lendületesen folytatódott. A lakossági hitelállomány 25,7 milliárdos gyarapodásából összesen 89,4 százaléknyi részt tett ki a devizakölcsön. A 23 milliárd forintos növekménynek köszönhetően a devizaalapú hitelek aránya a januári 13 százalék alatti szint után februárban 13,58 százalékra nőtt. Nem túl kedvező fejlemény az sem, hogy a lakáshitelekkel szemben folytatódott a fogyasztási kölcsönök előretörése is. A háztartásoknak nyújtott hiteleken belül a lakáscélú hitelek állománya 15,8 milliárd forinttal nőtt, míg a fogyasztási kölcsönöknél ez 29 milliárd forintot tett ki (közben az egyéb hitelek állománya 19,1 milliárd forinttal mérséklődött). A fogyasztási célú hitelek háztartásoknak nyújtott összes hitelhez viszonyított súlya így 25,7 százalékról 26,4 százalékra emelkedett. Februárban a cégek hitelállománya 0,4 milliárd forinttal csökkent, ami az éven belüli hitelek 9,1 milliárd forintos növekményéből és az éven túli hitelek 8,7 milliárdos csökkenéséből adódott. Ennél nagyobb mértékben (21,4 milliárd forinttal) apadt azonban a vállalatok betétállománya. Idén februárban az államháztartás által a monetáris pénzügyi intézményeknél elhelyezett betétállomány 184,2 milliárd forinttal növekedett. Ezen belül a központi kormányzat által elhelyezett betétek állománya 196,6 milliárd forinttal nőtt, a helyi önkormányzatok betétállománya 12,4 milliárd forinttal csökkent.
QP | Quality Placement

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!