Jöttek, láttak és most romba dönthetik a világot

Elképesztő népszerűségre tettek szert az elmúlt években a tőzsdén jegyzett alapok. A passzív befektetési forma súlya azonban most már akkora, hogy a szabályozó hatóságok attól tartanak, innen indulhat a következő pénzügyi válság. Ezért igyekeznek megregulázni az eszközt, ami sok befektetési szakember szerint már a megélhetésüket veszélyezteti.
Lovas-Romváry András, 2019. április 17. szerda, 07:08
Fotó: Getty Images - képünk illusztráció

A befektetési alapkezelők, vagyonkezelők és az egyszerű befektetők is egyre több és több pénzt tartanak passzív befektetési formákban, ezen belül is tőzsdén jegyzett alapokban, vagy ETF-ekben. Ezeknek számos előnyük van a hagyományos befektetési formákkal szemben, az első és legfontosabb az, hogy sokkal olcsóbbak, s emiatt hosszabb távon általában jobb átlagos megtérülést tudnak biztosítani a befektetők számára, mint a hagyományos befektetési alapok jó része.

Hatalmasra nőttek

A Financial Times-ban megjelent elemzés szerint mostanra már globálisan mintegy 5,2 ezer milliárd dollárnyi vagyont kezelnek tőzsdén jegyzett alapokban. A Moody's egyik korábbi tanulmánya ennél is magasabbra teszi ezt az összeget. Ez hatalmas összeg, nagyobb például, mint az amerikai jegybak szerepét betöltő Fed teljes mérlegfőösszege. Sokan attól tartanak, hogy ekkora befektetett pénzösszeg mellett óhatatlanul is sérülnek a befektetők érdekei, s ha a szokásosnál szélsőségesebb események történnek a piacon, akkor felerősíthetik az árfolyamok ingadozását és ezáltal komoly veszélyt jelenthetnek a pénzügyi stabilitásra.

A 2015-i villámkrach idején nagyon sok ETF kereskedését kellett felfüggeszteni, s ez figyelmeztető jelként szolgált a szabályozó hatóságok számára, rámutatott a tőzsdén jegyzett alapok lehetséges gyenge pontjaira - írja az elemzés. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint a különböző országok felügyeleti között most arról folyik a párbeszéd, hogyan kellene a jelenleginél jobban megregulázni az ETF-eket. Nem szeretnék ugyanis, ha a következő, a világ pénzügyi rendszerét megrázó válság innen érkezne.

Az első lépéseket természetesen az amerikai szabályozó hatóságok tették meg, a SEC 2016-ban átfogó vizsgálatot indított az ETF piac működésével és potenciális kockázataival kapcsolatban. Ezt követte hamarosan Írország is, a kedvező szabályozásnak és adózásnak köszönhetően ugyanis itt van a legtöbb európai ETF bejegyezve, jelenleg mintegy 362 milliárd dollárnak megfelelő összegű tőzsdén jegyzett alap van a szigetországban regisztrálva.

Nem világos, veszélyes-e

Gerry Cross, az ír jegybank ügyben illetékes tisztségviselője szerint a vizsgálat igazolta az aggodalmakat, hogy a szabályozás nem tart lépést a piac  és az iparág fejlődésével. Láthatóvá vált, hogy van egy csomó olyan kérdés, amely az egyre bonyolultabb termékek fejlesztése során merül fel. Bár az ír vizsgálatnak egyelőre nem voltak látható eredményei, a lap szerint ugyanakkor jó alapot szolgáltattak ahhoz, hogy meginduljon egy nemzetközi egyeztetés az ügyben, s lefektette az alapjait egy nemzetközi szabályozás kidolgozásának.

Ezt az Iosco (International Organization of Securities Comissions) fogja megtenni, várhatóan már idén, miután kivizsgálták az ETF-ekkel kapcsolatos potenciális piaci és befektetői kockázatokat. A G20-ak mellett működő Financial Stability Board párhuzamos vizsgálata után dőlhet el, hogy az ETF-eket ezentúl valóban a piacokat fenyegető veszélyek között tartják-e majd nyilván.

Richard Withers, a világ egyik legnagyobb ETF kibocsátója, a Vanguard kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője szerint idén várhatóan nagyon sok új, ETF-ekkel kapcsolatos intézkedés láthat majd napvilágot.

Mitől is félünk?

Az egyik legkomolyabb félelemforrás az ETF-ekkel kapcsolatban a likviditás. A szabályozó hatóságok attól tartanak, hogy egy esetleges piaci pánik idején az ETF-ek piac teljesen kiszáradhat. Jelenleg ugyanis a piaci likviditást az biztosítja, hogy vannak árjegyzők, akik az ETF mögöttes értékénél olcsóbban hajlandóak azokat bármikor megvenni a piacon, illetve annál drágábban azokat eladni, s ezáltal folyamatos keresletet és kínálatot biztosítanak a termékek iránt. Azonban ezek a szereplők jogilag nincsenek árjegyzésre kényszerítve, s bármikor visszavonulhatnak.

Egy ilyen esetben a befektetők arra lehetnek kényszerítve, hogy mögöttes értéküknél jóval alacsonyabb áron adják el ETF-jeiket. Az ír jegybank tavalyi tanulmányának egyik következtetése az volt, hogy a likviditásnak igenis vannak költségei az ETF-ek esetében, s ha ezeket is figyelembe vesszük, már nem biztos, hogy ezek a termékek annyival olcsóbbak a hagyományos alapoknál. Az ETF-eket kibocsátó alapkezelők viszont azt mondják, minél nagyobb a piac, annál jobb, annál több árjegyző lesz a piacon, s annál inkább csökken a likviditási kockázat.

Az ír jegybank mindenesetre azt látná megoldásnak, ha kötelezővé tennék az ETF-ek kibocsátóinak, hogy kedvezőtlen piaci körülmények között is tegyék lehetővé a befektetők számára, hogy befektetésükből kiszálljanak komoly veszteségek nélkül. Szerintük az is szükséges lenne, ha tisztáznák pontosabban, hogy az árjegyzői feladatokat milyen szereplők látják el és ezeknek milyen kötelezettségeik vannak.

A másik nagy kockázat a szabályozó hatóságok szerint az ETF-ek által megvásárolt mögöttes termékek piacán van. Ha ugyanis tömegesen akarnak egy-egy ETF-et a befektetők visszaváltani, az azt eredményezheti, hogy a mögöttes termékek piacán lesznek kényszerlikvidálások, s ez is veszélyeztetheti a pénzügyi rendszer stabilitását.

Az ír jegybank szakértője szerint a szabályozó hatóságoknak még meg kell vizsgálniuk, hogy az olyan ETF-ek amelyek mögöttes termékei kevésbé likvidek, növelik-e ezen termékek piacának kockázatát.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK