A tőzsdén is bonyolódik az élet

Idén új, az érintettek által is kevésbé ismert jogszabályok léptek életbe, amelyek nem mindig egyértelmű feladatokat írnak elő a tőkepiaci szereplőknek. Aki teheti, biztosítsa túl magát, mivel az sem világos, hogy milyen hatóságok, milyen eszközökkel lépnek fel a szabályok érvényesítése érdekében.
Rácz Gergő, 2019. november 12. kedd, 17:55
Fotó: Reuters

Idén nyáron új szabályok léptek hatályba a tőkepiacok működéséről, amelyek már jövőre kihatnak szinte minden piaci szereplőre, akkor is, ha jó eséllyel nincs tisztában a körülményekkel. Nem segít a helyzeten, hogy több új előírással is számolniuk kell a cégeknek, amelyek összemosódnak már meglévő szabályokkal.

Mint a Kapolyi Ügyvédi Iroda a Budapesti Értéktőzsdével közösen tartott háttéreseményén kiderült, az új szabályok a részvénykibocsátóktól kezdve az alapkezelőkön és a biztosítókon keresztül a kisrészvényeseknek is új feladatot jelentenek.

A hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről szóló törvény egy idevágó uniós direktíva átültetése, és 2019. júliusától él.

A törvény szerint, többek között valamennyi nyilvánosan működő részvénytársaságnak javadalmazási politikával kell rendelkezni, illetve ennek megvalósításáról javadalmazási jelentéseket kell közzétenni. Amennyiben ebben nem minden helytálló, a jövedelmezéssel kapcsolatos ügyeket a közgyűlés elé kell vinni.

Bármilyen ügy rendezése elsősorban a kisrészvényeseknél lesz nehéz, mivel kisebb cégeknél nagyon kicsi a közgyűlési részvétel. Az újítás is kiemeli a tulajdonosi kontroll fontosságát, erről előbb a közgyűléseket kihagyó részvényeseket is meg kell győzni. A jövedelmezőségi kérdésekre már eddig is léteztek ajánlások, azonban pont ez az a terület ahol a tapasztalatok szerint a legkomolyabb az elmaradás.

Az egyes befektetési vállalkozásoknak és befektetési szolgáltatási üzletággal rendelkező hitelintézeteknek szerepvállalási politikát kell kidolgoznia. Ezzel tisztáznia kell és nyilvánvalóan kommunikálnia egyes befektetési döntéseit.

Az egyik felvetett példa alapján például egy több száz nyilvánosan kereskedett társaságba befektető alap indokolhatja ügyfeleinek azt, hogy miért nem vesz részt például az összes vállalat rendes közgyűlésre, ha kialakít egy olyan egyértelmű gyakorlatot, miszerint nem fog olyan cég esetében élni szavazati jogával, ahol a részesedése elhanyagolható. Az újítás értelmében ezt rögzítenie is kell.

Az eseményt megalapozó kutatásból is látszik, hogy a szabályok még sok bonyodalmat okozhatnak. A törvényben több részterületnek határoztak meg új előírásokat, amelyeknél a megfelelés más jellegű munkát jelent, különösen az eltérő méretű cégek esetében. Szintén bajos, hogy az egyes részelemeknek nincs meg a betartatási eljárása.

A cégek annak sem örülhetnek, hogy problémás ügyekben a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a cégbíróság, a Gazdasági Versenyhivatal is képbe kerülhet, noha nem egyértelmű, hogy milyen büntetéssel jár, ha egy kibocsátónak nem megfelelő jövedelmezési politikája.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK