Bedönti az amerikai tőzsdéket az új jövevény?

Hamarosan elindulhat az Egyesült Államok legújabb tőzsdéje, amelyet a Szilícium-völgy cégeinek találtak ki. A részvényekkel járó szavazati jogokat is megreformálnák, hogy a hosszútávú befektetésekre csábítsák a pénzembereket, mondván a techcégeket belehajszolják a profitkergetésbe a tervezés és lassú kifutású fejlesztések helyett.
Szabó Dániel, 2019. május 13. hétfő, 16:00
Fotó: Getty Images

A világ tíz legértékesebb cégéből jelenleg öt a tech szektorhoz tartozik. Az élén folyamatosan váltja egymást az Apple, a Microsoft és az Amazon, de a listára odafért még a Google anyavállalata, az Alphabet és a közösségi médiaóráis Facebook is - ahogy az Investopedia friss összeállításából kiderül. Ebben a piaci környezetben pedig adja is magát az ötlet, hogy a Szilícium-völgy cégei inkább egy külön klikket alapítsanak.

A döntés azért is logikus, mert míg a hagyományos tőzsdei rendszerben a befektetők rövid távon pénzelik a legtöbbször a társaságokat és vagy az elérhető legnagyobb árfolyamnyereségre vagy az osztalékra ugranak, addig a techszektornál már ez a modell néhány szakértő szerint elavult és nem teljesen illeszkedik. A technológiai vállalatoknál gyorsabb bukást tulajdonképpen egyetlen más iparág sem tud produkálni, köszönhetően annak, hogy míg egy bank termékkínálata lassan lesz avítt, addig ezeknek a cégeknek folyamatosan az innovációba kell fektetniük. Gyorsabban semmi nem avul el, mint egy csúcstechnológiás kütyü.

Akkor mosson partot a lassú víz

Lényege ebből a felismerésből indult el az LTSE megalapításának ötlete. A Long-Term Stock Exchange (magyarra fordítva: Hosszú távú tőzsde) nemcsak annyi újdonsággal bír, hogy ide csábítanák a legnagyobb társaságokat, hanem hogy a kereskedés természetét is megváltoztatnák. A tervek szerint ugyanis a részvények esetében nemcsak a darabszám alapján kalkulálnák a szavazati arányokat, hanem az is számítana, hogy mennyi ideje birtokolja valaki az adott részvényt. Ezzel jutalmaznák a befektetőket, akik kitartanak egy-egy társaság mellett a veszteséges időszakban, és a nagyobb döntési beleszólási jog mellé az osztalékfizetésnél is nagyobb vödröt tarthatnának a pénzcsap alá.

Ahogy a Quartz írja, az LTSE már pénteken megkapta az amerikai Tőzsde- és Értékpapírfelügyelet jóváhagyását, hogy nemzeti tőzsdévé váljon az Egyesült Államokban. Ez persze még nem jelenti azt, hogy maholnap elindulhat a kereskedés: a következő hónapokban a bevezetésekre vonatkozó részletszabályok kidolgozása következik, valamint annak a rendszernek a pontos jogi leírása, amely figyelembe venné a "rangidős" részvényesek többletjogait.

"Olyan piacot építünk, ahol a vállalatokat jutalmazzák az innovációért, az alkalmazottakba való befektetésért és a hosszú távú növekedésnek való megágyazásért" - nyilatkozta Eric Ries, az LTSE vezérigazgatója és alapítója a bejelentés kapcsán.

Ries nem mostanában vetette fel először azt az elképzelését, hogy a kockázati tőkebefektetések helyett praktikus lehet egy a most elkezdendőhöz hasonló startup-ok pénzelését biztosító tőzsde. Már könyvet is írt elképzeléséről, hogy egy nagy növekedési potenciálú vállalatnak inkább olyan kereskedési környezetre van szüksége, ahol jutalmazzák a fenntartható cégfejlesztési pályát, valamint a több pillérre helyezett modelleket.

Nem is annyira nagy durranás

A San Franciscó-i központú LTSE nem az első iparági különtőzsde létrehozási kezdemény az USA-ban: az országban valójában ez lesz a 14. részvénypiac, még ha a közgondolkodásba csak a New York-i Értéktőzsde, a Nasdaq és a Cboe által működtetett piacok épültek be. Igaz, ezek is a legnagyobbak, az amerikai tőzsdei kereskedelem több mint 60 százalékát itt bonyolítják le.

A legfiatalabb nemzeti tőzsde az IEX (International Exchange), amelyet 2012-ben alapított Brad Katsuyama és Ronan Ryan felismerve azt, hogy egyre több brókerház, nagybank és befektető használ számítógépes algoritmusokat, hogy a lehető leggyorsabban reagálhasson a kereskedési mozgásokra. Sőt, a számítógép-vezérelt kereskedők fel is verték a nagy tőzsdék székhelyeihez közeli irodabérlési árakat, mert egymáson áttaposva és a másikat túllicitálva versenyezték a minél kisebb távolságra lévő irodákért. Pusztán azért, mert arra törekedtek, hogy a digitális kommunikációban minimálisra csökkentsék a központi adafeldolgozók és a saját eszközeik közötti válaszadási időt, amely függ a földrajzi távolságtól is.

Az IEX lényege, hogy a rendszerben mindenki egyszerre ismerheti meg a legjobb ajánlatokat, mivel a rendszerben 350 mikroszekundumos információkésleltetést alkalmaznak egységese. A kezdeményezés pedig relatív siker lett: míg 2015-ban csak a részvényügyletek 1 százalékát bonyolították az új platformnál, addigra az előző év végére már 3 százalékra nőttek.

Mint látszik, lényegében az IEX és az LTSE is a piacokon egyre dominsább, árfolyamon realizált hozamra hajtó úgy nevezett nagyfrekvenciás kereskedelem (High-frequency trading) problémájára reagálnak eltérőképpen. Az LTSE ugyanis inkább lassítana a piaci üzletkötésen, de nem technológiai korlátozással, hanem a befektetői hűség kialakításával. A Szilícium-völgy platformja meglepő módon több nagy befektetőt is vonzott, mint Marc Andreessen, aki a nethőskorában megalkotta a Netscape böngészőt, de beszállt a később profitalapúvá váló tőzsdeirányító cégbe Peter Thiel, aki a PayPal egyik megteremtője.

Néhányan valószínűleg megkérdőjelezik, hogy a pénzpiacok valóban túlságosan a rövid távra összpontosítanak - idézi fel a Quartz - tekintettel arra, hogy a befektetők az utóbbi negyedévekben rendkívül hajlandónak mutatkoztak a részvényeik tartására a veszteséges vállalatok esetében. vesztes vállalatok listájára. Mások pedig azt kifogásolják, hogy az alapítók túl jól járnak az LTSE-rendszerében, mert idővel kikezdhetetlenné válik a hatalmuk. Viszont lehet, hogy az alapítók bebiztosítása kell az olyan helyzetek elkerülésére, minthogy Steve Jobsot kirúgják az Apple-től, majd úgy könyörögjék vissza az általa megálmodott cégbe.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK