Kimutatták: nem tőzsdéznek eleget a nyugdíjpénztárak

Nagyon alacsony a hazai intézményi befektetők aránya a Budapesti Értéktőzsdén. Az intézmények keveslik a jó papírokat. A jóléti alapoktól remél a tőzsde több hazai befektetőt.
Herman Bernadett, 2019. szeptember 26. csütörtök, 12:42
Fotó: Napi.hu

Fontos befektetői kört képviselnek a nyugdíjpénztárak, ezért kiemeltekn fontos partnerei a tőzsdének - mondta Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója a Pénztárkonferencián. Az országok versenyképességét az innováció fokozza, ehhez pedig tőkepiaci forrásokra van szükség.

Többet tőzsdézzenek a pénztárak

A pénztárak számára is fontos, hogy legyenek jó befektetési lehetőségek, hogy találjanak a tőkepiacon megfelelő cégeket. A nyugdíjpénztári vagyon a magyarországi GDP mindössze 4 százalékát teszi ki. Más országokhoz képest így le van maradva, de közben Ausztriához, Szlovákiához vagy Csehországhoz fel lehetne zárkózni. A részvénykitettség is változó a különböző országokban, aminek történelmi okai is lehetnek. A magyarországi 30 százalék körüli közvetett és közvetlen részvényarány viszont az alacsonyabbak közé tartozik. Lengyelországban a nyugdíjkasszák vagyonának a 85 százaléka van részvényekben.

Ha ennyire nem is, de egy finnországi szintre, 60-65 százalékra felvihetnék a pénztárak a részvényjellegű befektetéseik arányát. A hazai intézményi megtakarításokon belül is alacsony a részvények aránya, jelenleg a pénzügyi cégek csak kevéssé járulnak hozzá a vállalati piac fejlődéséhez. Azt persze, hogy milyen eszközöket vásároljon a portfólió-menedzser, végső soron a háztartások döntik el, akik megvásárolják az alapot.

Lengyel mintára

Az alapkezelők panaszkodnak, hogy kicsi a hazai részvénypiac, kevés a jó sztori. Jelenleg a BÉT-en jegyzett cégek 8500-9000 milliárd forint körüli kapitalizációjából a hazai intézmények csak 7,6 százalékot birtokolnak. Azokban az országokban, amelyekben jól működő tőkepiac van, ennél sokkal nagyobb arányban vesznek részt a hazai intézmények a hazai cégek portfóliójából - fejtette ki Végh.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi programjában szerepelnek a jóléti alapok. Ezekhez jó mintát szolgálhat az új lengyelországi nyugdíjpillér, amelybe kötelezően beléptetnek mindenkit, de később bárki kiléphet. Ezekbe a munkáltató és a munkavállaló is befizethet, és mindez tíz év alatt 1500 milliárd forintnyi friss tőkét hozhatna a BÉT-re.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK