Most érkezett el a vásárlás ideje - működhet a régi recept?

Ha igazak a részvénypiac szezonalitásáról szóló tanulmányok, akkor eljött az ideje a részvényvásárlásoknak, hiszen az év jobbik fele köszöntött be a tőzsdéken. Korábban meglehetősen jól, az utóbbi években viszont gyengén érvényesült ez a hatás.
Lovas-Romváry András, 2018. november 7. szerda, 15:56
Fotó: Reuters

Az elmúlt években nem lehettek feltétlenül boldogok azok a befektetők, akik mereven ragaszkodtak a részvénypiac szezonalitására alapuló befektetési stratégiához. Az úgynevezett "Halloween-indikátor" szerint október végén, november elején érdemes beszállni a részvényekbe, a tőzsdék ugyanis az ezt követő hat hónap során rendszerint jobban teljesítenek, majd májusban a "sell in may" tanácsot megfogadva inkább realizálni érdemes az addig elért nyereségeket.

Az utóbbi két évben azonban más logika működött. Bár a 2016-os és a 2017-es jobbik fél évben az S&P 500-as indexben 12,4 illetve 2,3 százalékos hozamot lehetett elérni október 31. és május 1. között, nem volt sokkal rosszabb a május-októberi teljesítmény sem 7,6 és 2,8 százalékos hozammal sem. A Budapesti Értéktőzsde ebben a két évben eközben nem kifejezetten ment szembe a szezonalitással, csak éppen attól teljesen függetlenül teljesített. A BUX 2016 november elejétől a jobbik fél évben 10,4, 2017-ben a rosszabbik fél évben viszont 20,8 százalékot emelkedett, az elmúlt egy évben viszont mind a két félév mínuszt hozott, 4,6, illetve 2,2 százalékot.

Mégis működhet

A hosszabb távú statisztikák sajátossága, hogy simán bele lehet futni egy-két olyan időszakba, amikor nem a hosszútávú hatások érvényesülnek. Mint arról korábban írtunk, 2014-ben jelent meg a témában Ben Jacobsen a Universtity of Edinburgh és Cherri Y. Zhang, a Nottingham Universtity Business School publikációja, amelyben Jacobsen 2002-es Halloween-indikátort vizsgáló tanulmányát terjesztették ki a világ több tőzsdéjére is. Az eredeti tanulmány megállapításai szerint a részvénypiacon elérhető extra hozamok tekintetében a világ vizsgált 36 részvénypiacából 35-ön lehetett tapasztalni a szezonális hatást méghozzá úgy, hogy a nyári hónapok hozamai statisztikailag szignifikánsan magasabbak voltak a téli hónapok hozamainál.

A mostani, 12 évvel később készült tanulmány már 109 részvénypiacot vizsgált, s ezek közül 65-nél (ahol a szerzők megfelelő historikus adatokkal rendelkeztek), nem csak a részvénypiac abszolút hozamát vették figyelembe, de azt is, hogy ez a hozam hogyan viszonyult az adott piacok aktuális kockázatmentes, állampapír-piaci hozamához.

A 65 vizsgált piacon tapasztalt eredmények a szerzők szerint eléggé meggyőzőek voltak ahhoz, hogy bizonyítottnak véljék a Halloween-indikátor szezonális hatásának létezését. Úgy találták, hogy a vizsgált piacokon az összesen 33 348 adatot tartalmazó mérés szerint a részvényekkel átlagosan 3,7 százalékkal lehetett kedvezőbb hozamot elérni hosszútávon az adott piacon érvényes kockázatmentes kamatlábhoz mérten. Ez azonban kizárólag a téli hónapoknak volt köszönhető. A május-októberi időszakban ugyanis a részvény-befektetések megtérülése a kockázatmentes hozamtól átlagosan 1,17 százalékkal maradt el, míg a téli (november-április) hónapokban 4,89 százalékkal meghaladta azt.

Ráadásul szignifikánsan jobb teljesítmény a piacok döntő többségében jelentkezett, a 65 piacból 64 esetében, az egyedüli kivételt Mauritius jelentette.

A kulcs a nyári szabadságolás

Születtek persze más tanulmányok is a Halloween-indikátorral kapcsolatban, ebből az egyik ismertebb a Stock Traders Almanach szerzőinek nevéhez fűződik. Ők 2005-ben, 1950-ig visszamenőleg vizsgálták az indikátor működését: 54 év alatt 10 ezer befektetett dollár, ha csak a Dow Jones Ipari Átlagnak megfelelő kosarat vettük rajta november elsején, és eladtuk április 30-án minden évben, 483 060 dollárra hízott volna megállapításuk szerint. Ugyanakkor a május elsejei vétel és az október 31-i eladás ennyi idő alatt 328 dollárnyi veszteséget hozott volna a szerencsétlen, népi bölcsességgel szembemenő befektetőnek. A szerzők szerint a Halloween-hatás az 1970-es évektől erősödött fel, előtte az év két fele között statisztikailag nem volt eltérés az index teljesítményét tekintve.

A tanulmány szerzői szerint a szezonális hatás erősebb a fejlettebb részvénypiacokon, különösen az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Nyugat-Európában, de létezik a feltörekvő piacokon is, míg sok kisebb tőzsdén, amelyik az úgynevezett "határpiacok" kategóriájába sorolhatók, kevésbé van jelen.

A részvénypiac szezonalitásával kapcsolatos befektetői vélekedés korántsem új keletű jelenség a részvénypiacokon. A tanulmány szerzői rámutatnak, hogy a Financial Times már 1935-ben is úgy írt az "Adj el májusban és menj el" mondásra, mint régi tőzsdei bölcsességre. De egy másik újságcikk - amelyben egy 88 éves brókerrel készítettek interjút - is utal arra, hogy az interjúalany szerint az "Adj el májusban" már 1934-ben jól ismert szlogen volt a Wall Streeten. Sokan pont emiatt a nyári szabadságolásokhoz és az emiatt csökkenő tőzsdei forgalomhoz kötik a mondás gyökerét.

Egy korábbi elemzés 35 országban vizsgálta a nyári szabadságolások hossza, időzítése és a részvénypiacok hozama közötti kapcsolatot, e szerint az összefüggés érzékelhető volt, különösen az európai országokban.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK