Három éve nem volt ilyen a globális piacokon

Három éve nem mért mélypontra süllyedt az idén az új tőzsdei kibocsátások száma a globális értékpiacokon, annak ellenére, hogy a tőzsdék árfolyam-teljesítménye jelentősen javult.
Szepesi Anita, 2019. december 30. hétfő, 21:45
Fotó: Getty Images

A Dealogic piaci adatszolgáltató csoport által a Financial Times című londoni üzleti napilap számára összeállított, hétfőn ismertetett kimutatás szerint az idén 1237 vállalat hajtott végre elsődleges nyilvános kibocsátást (IPO) a világ tőzsdéin, 20 százalékkal kevesebb, mint tavaly.
A Dealogic szerint 2016 óta nem volt ilyen alacsony a tőzsdéken új kibocsátási ajánlatokkal megjelenő cégek száma - adta hírül az MTI.

Az idei IPO-tranzakciókkal végrehajtott piaci finanszírozások értéke 10 százalékkal, 188,8 milliárd dollárra csökkent; ez szintén három éve nem mért mélypont.

A kimutatás szerint a legnagyobb mértékben az európai, a közel-keleti és az afrikai térségben esett vissza az idén az elsődleges tőzsdei kibocsátási aktivitás: ebben a régióban 179 IPO-tranzakciót hajtottak végre 2019-ben, 40 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. Ez egyben hétévi mélypont.

Ázsiában ötéves mélypontra csökkent az új tőzsdei kibocsátások száma, az amerikai piacokon 15 százalékkal kevesebb vállalat jelent meg új ajánlattal a tőzsdéken, mint 2018-ban.

Mohamed El-Erian, az Allianz csoport gazdasági főtanácsadója a Financial Timesnak azzal magyarázta a jelenséget, hogy a befektetési inga a nyilvános piacokról a kockázati- és magántőkepiacok felé lengett ki. El-Erian szerint most már érzékelhető az inga visszalendülésének kezdete, de a magánpiacok felől a nyilvános piacok felé nehezebb az átmenet.

Európában messze a Londoni Értéktőzsde (LSE) teljesített a leggyengébben az új IPO-tranzakciók számának mércéjével mérve, de elemzői vélemények szerint ennek egyik fő oka a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) folyamatát övező bizonytalanság.

Az LSE által összeállított éves statisztika szerint 2019-ben mindössze 34 vállalat hajtott végre elsődleges nyilvános kibocsátást a londoni piacokon. Ez 2009 óta nem mért mélypont, és 62 százalékos csökkenés az előző évi új tőzsdei részvénykibocsátások számához képest.
Világszerte 19 százalékkal csökkent az idén az elsődleges nyilvános tőzsdei kibocsátások száma, vagyis a londoni piac messze alulteljesítő volt a globális átlaghoz mérve.

Ezt tükrözte az IPO-tranzakciókból felhajtott tőke mennyisége is, amely 3,7 milliárd fontra (1436 milliárd forintra) csökkent a 6 milliárd font feletti tavalyi összegről.

Az idén ráadásul mindössze két olyan új elsődleges nyilvános kibocsátás volt az LSE piacain, amelynek értéke meghaladta az egymilliárd fontot.

A Londoni Értéktőzsde árfolyam-teljesítménye is elmaradt a fő versenytársak mögött: az LSE-n jegyzett legnagyobb piaci tőkeértékű vállalatok irányadó FTSE 100-as indexe az idén nem egészen 13 százalékkal, a frankfurti DAX ugyanakkor 26 százalékkal, az amerikai piacon irányadó S&P 500-as 28 százalékkal emelkedett az év eleje óta.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK