Túlságosan utálhatják az európai vállalatokat

Miközben szenved az európai reálgazdaság és ez várhatóan így is marad egész évben, az öreg kontinens legnagyobb vállalatai próbálják magukat a lehető legnagyobb mértékben függetleníteni ettől − a már beindult jelentési szezon egyik legnagyobb kérdése, hogy mennyire sikerült ez nekik. Ha összevetjük az irányadó amerikai S&P 500-zal az európai vállalatok legnagyobbjait követő EuroStoxx 600-at, látványos a divergencia: az amerikai index 6,8 százalékkal, a páneurópai pedig mindössze az oldalazáshoz közeli 2,5 százalékkal emelkedett január eleje és március vége között. Ezen idő alatt az euró jelentős mértékben gyengült a dollárral szemben (februárban még 1,36-nál is járt, a negyedév végén viszont már 1,27 közelében is megfordult a kurzus), ezért kérdés, hogy az árfolyamhatással hogyan küzdöttek meg a vállalatok, tehát mennyiben tudták fedezni ezt, illetve az exportőrökét mennyivel javította, az importőrökét mennyivel rontotta a változás.

Az európai nagyvállalatok nem elhanyagolható része élt ugyan profitfigyelmeztetéssel, egyes szakértők szerint mégis túlzottnak tűnik a részvények árazásából visszaköszönő pesszimizmus. A kontinens legnagyobb vállalatai évek óta tudatosan szorítják vissza hazai kitettségüket, és koncentrálnak a feltörekvő piaci terjeszkedésre, amivel szerencsésen kivonták magukat a hazai megszorítások és recesszió hatásainak egy része alól. A sanyarú környezet jó pár esetben még segített is abban, hogy a piaci részesedés növelésével bővülni tudjanak otthon, mivel kisebb versenytársaik jóval nehezebben jutnak forráshoz, mint az európai blue chip óriáscégek. A rekordra emelkedett európai munkanélküliség másik oldala, hogy a folyamatosan leépítő nagyvállalatok sokat javítottak hatékonyságukon, amivel − amerikai társaikhoz hasonlóan − arányaiban nagyobb profitot termelnek és fizetnek osztalékként a befektetőknek.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Még a fogyasztáshoz köthető vállalatok is − mint a német sportszergyártó Adidas, a belga söripari óriás AB-InBev, az olasz napszemüveggyártó Luxottica vagy a spanyol ruházati Inditex − képesek voltak a hazai, illetve az eurózónás piacok súlyának visszaszorítására és a globális léptékben történő terjeszkedésre. Néha viszont a globális terjeszkedés is visszaüthet − legalábbis erre következtethetünk a német autóipari vállalatok (a Volkswagen, a BMW és a Daimler) részvényárfolyamaiból, amelyekbe korábban a valósnál lényegesen nagyobb feltörekvő piaci bővülést áraztak; ezt méretes, tíz százaléknál nagyobb eséssel korrigálták a piacok az utóbbi hónapokban.

Teljesen más problémák gyötrik a nyersanyagtermelő és a bankszektort. Előbbi esetében a negyedév alatt több mint 25 százalékos esést mutat a szektort követő Stoxx Europe Basic Resources index; ez az árupiacot követő GSCI indexnél is nagyobb zuhanás, amit elemzők szerint a korábban túlterjeszkedő nyersanyagtermelő vállalatok hitelképességével kapcsolatos félelmek indokolnak. A páneurópai bankindex is több mint tíz százalékot esett, igaz, itt a csigalassan haladó hitelállomány-leépítésen túl alig számolhatunk fundamentális tényezőkkel, az árfolyamokat sokkal inkább mozgatták az európai válságkezelés hangsúlyai.

Az előjelek egyelőre vegyesek. Az elektronika felől az egészségipar felé mozduló holland Philips például egészen borús jövőképet vázolt befektetői elé, igaz, a meglepetést az okozta, hogy az európai mellett az amerikai piacot is gyengének látják. A brit chipgyártó ARM ezzel szemben kirobbanó árbevételt jelentett, akárcsak a svájci luxusgyártó Compagnie Financiére Richemont, és még a veszteségről beszámoló STMicroelectronics árfolyama is közel tíz százalékot ugrott, mert a menedzsment már látni véli az alagút végét.