Úgy tűnik, ez a lufi nem is lufi a tőzsdén

Hiába van tele a pénzügyi sajtó a tőzsdei buborékról szóló találgatásokkal, nagyon úgy tűnik, hogy jelenleg nem ezzel állunk szemben - írja Mark Hulbert.
Napi.hu, 2015. augusztus 14. péntek, 14:56

Néhány objektív tényezőt számításba véve nem tűnik úgy, hogy jelenleg buborék lenne az amerikai részvénypiacon - írja Mark Hulbert, a Hulbert Financial Digest szakértője a Marketwatchon megjelent írásában. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne eshetnének az árfolyamok, vagy akár ne indulhatna el akár holnap egy medvepiac az amerikai tőzsdéken, azonban ez vélhetőleg nem amiatt következik be, mert lufit fújtak a befektetők.

Hulbert megállapítását egy akadémiai tanulmányra alapozza, amely a részvénypiaci buborékokat vizsgálta egészen 1920-ig visszamenőleg. A tanulmány szerzői Jeffrey Wurgler, a New York Egyetem Stern School of Business, illetve Malcolm Baker, a Harvard Business School tanárai, akik szerint öt hangulati tényező viszonylag jól tudja jelezni, mikor alakul ki a részvénypiacon lufi. Ezek az első nyilvános részvénykibocsátások száma (IPO), az IPO-kon való vásárlással elérhető nyereség, az osztalék prémium, a részvénykibocsátásokból a vállalatokhoz érkező új készpénz nagysága és a részvényforgalom.

A felsorolt tényezőket vizsgálva Hulbert szerint a mostani részvénypiaci helyzet egyáltalán nem hasonlít a 2000 tavaszihoz, amikor a Nasdaq utoljára a csúcsán járt a dotkom lufi kipukkadása előtt.

Összesen 123 új IPO volt 2000 első negyedévében az amerikai részvénypiacon, az elmúlt három hónapban viszont mindössze 69 a Renaissance Capital adatai szerint - írja Hulbert. Ráadásul az IPO-k száma az első negyedévben kétéves mélypontra süllyedt. Hasonló képet mutat a kibocsátásokon elérhető egynapos hozam nagysága. 2000 első negyedévében ez átlagosan 96 százalékos volt, míg az elmúlt 90 napban mindössze 17,6 százalék.

A tanulmányban szereplő osztalékprémium azt mutatja meg, hogy a befektetők mekkora prémiumot hajlandóak fizetni a viszonylagos biztonságot nyújtó jó osztalékfizető társaságok részvényeiért a spekulatívabb, növekedés orientált cégek részvényeihez képest (azaz az idők többségében inkább fordítva). Az dotcom lufi csúcsán az osztalékot nem fizető cégek részvényeinek átlagos P/E hányadosa 43 százalékkal volt magasabb az osztalékfizető cégek részvényeinek hasonló mutatójánál. Most ez a helyzet fordított, az osztalékfizető cégek részvényeinek P/E hányadosa magasabb, átlagosan 37 százalékkal.

A részvénykibocsátásokból befolyó összegek aránya is hasonló képet mutat. A két professzor elmélete szerint buborék időszakokban a vállalatokhoz a részvénykibocsátásokból befolyó friss tőke aránya magasabb, mivel a cégek hajlamosabbak ilyenkor részvények eladásával forrásokat bevonni. Hulbert szerint ez az arány 200 első három hónapjában 20 százalékos volt, míg az utóbbi három hónapban mindössze 10,2 százalékos. A részvények forgási sebessége is meg szokott ugrani a lufi időszakokban. Ez 2000 első három hónapjában 89 százalékos volt, míg az utóbbi 90 napban mindössze 62 százalékos.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK