A jegybankok aktív szerepet játszottak az elmúlt két évben a krízis visszaszorításában - tette hozzá a francia központi bank kormányzója, aki szerint a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani arra, milyen hatással lehetnek a monetáris döntések a pénzügyi rendszer kockázataira: a bőséges likviditás fokozhatja a kockázati kedvet, erősítheti a tőkeáttétes ügyleteket, márpedig a legutóbbi válság mögött is e folyamatok álltak. Noyer szerint a monetáris politika fő feladata az árstabilitás megőrzése marad, bármilyen új feladatok háruljanak is a jegybankokra - elemzők szerint viszont az ECB-nek a közeljövőben, a jelenlegi zéró közeli infláció közepette inkább a válságkezelői szerepkörében van tennivalója. Arra senki nem számít, hogy az ECB kormányzó tanácsa hozzányúl az alapkamathoz december 3-án: a legutóbbi Reuters-felmérés szerint a bank 2010 második negyedévének végéig az egyszázalékos mélyponton tartja. Az ülés így is hozhat izgalmakat, miután Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke november 5-én arra célzott: lehet, hogy nem folytatják a korlátlan likviditás politikáját. A kamatszint mélybe nyomása után az ECB fő válságkezelő eszköze a 12 hónapra szóló, alapkamaton nyújtott hitel maradt, amelyből annyit adott, amennyit csak kértek tőle. A 2009. júniusi tenderen 442 milliárd eurót igényeltek az eurózóna bankjai, az október elsejein 75 milliárdot és jelen állás szerint decemberben is lesz egy ilyen tender. Trichet a hónap elején csak annyit mondott: nem akarja eloszlatni a feltételezést, hogy nem hosszabbítják meg a 12 havi kölcsönök nyújtását. Ezt azonban nem minden euróországban néznék jó szemmel - derült ki például az osztrák jegybankot vezető Ewald Novotny első reagálásából, amely szerint a gazdasági fejleményektől függ majd, hogy mi lesz ezekkel. A befolyásos ECB-tanácstag később közleményben hangsúlyozta: a tenderekkel kapcsolatos véleménye teljes összhangban van a Trichet-ével, de elemzők szerint ettől még nyitva maradt a kérdés, hogy az ösztönző intézkedések túl korai visszavonása nem aknázza-e alá a törékeny európai fellendülést. E kételyt erősíthették a harmadik negyedévi GDP-adatok, amelyek szerint az euróországok korántsem azonos ütemben jönnek ki a gödörből (Napi, 2009. november 16.), ráadásul az eurózóna összesített, 0,2 százalékos negyedévi GDP-növekedése is elmaradt a várttól.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!