A közlemény szerint a közvetlen RMB/HUF árjegyzés bevezetése támogathatja a kétoldalú kereskedelmi és befektetési kapcsolatok fejlődését, a renminbi és a forint használatát a határon átnyúló elszámolásokban, és mérsékelheti a devizák közötti átváltás költségét.
Az MNB üdvözli a közvetlen renminbi-forint árjegyzés bevezetését, és továbbra is támogatja a kétoldalú pénzügyi és gazdasági kapcsolatok fejlődését - írta közleményében a jegybank.
A renminbi (népi pénz) a kínai nemzeti deviza hivatalos elnevezése, a jüan pedig a valuta címletének "számlálószava". Az RMB a világ második legnagyobb kereskedelmi pénzneme és a nemzetközi fizetésekben az ötödik legjelentősebb pénznem.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idén októbertől a kínai devizát is szerepelteti tagországai devizatartalékainak kimutatásában. A renminbi külön tételként szerepeltetése azt jelenti, hogy a tagországok birtokában lévő kínai devizaösszegeket és jüanban denominált eszközöket a hivatalos devizatartalék részének lehet tekinteni. Az IMF devizatartalék-kimutatásában október 1-ig az amerikai dollár, az euró, a jen, a font-sterling, a svájci frank, az ausztrál dollár és a kanadai dollár szerepelt külön tételként.
Fontos szerep a régióba
A kínai-magyar vállalatok, a kínai-magyar kereskedelmi forgalom elszámolásában egyre fontosabb szerepet játszik az RMB, a Bank of China adatai szerint tavaly a Magyarországra történő elszámolásban az RMB-fizetések nagysága meghaladta a 27 milliárd dollárt.
A Bank of China 2015. október 2-án Budapesten nyitotta meg kelet- és közép-európai regionális RMB klíring központját. A RMB központok biztosítják Kínán kívül a renminbiben lebonyolított tranzakciókhoz szükséges elszámolási infrastruktúrát, emellett a pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb körét nyújtják az ügyfeleknek.
Az MNB kínai állampapírokba fekteti devizatartalékának egy kis részét; az első ilyen befektetés májusban történt meg. A Jegybanki Renminbi Programot 2015. február 19-én hirdette meg a nemzeti bank, akkor jelezte, hogy megvizsgálja egy renminbi devizatartalék-portfólió kialakításának lehetőségét.
Magyarország 2016 áprilisában 1 milliárd jüan (136,8 millió euró) értékben hároméves lejáratú jüankötvényt bocsátott ki. A tranzakció része a kormány keleti nyitás stratégiájának. A kínai piac hosszabb távon fontos a magyar kötvények számára, mert egy további lehetőséget jelent a forrásbevonásra, javítja az adósságkezelés biztonságát és a várakozások szerint elősegíti az ázsiai befektetői kör bővülését.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Legolvasottabb

Újabb kínai beborulás indulhat, eldőlt az első dominó

Látványos változás: már fürdik a gázban Európa

Köddé vált 500 billió forint

Feltárták, mitől lesz rákos minden tizedik európai ember

Gazdasági csodát hozhat Lengyelországban az ukrajnai háború

Beindultak a válságtanácskozások, mert az EU gazdaságára már nem az infláció a legnagyobb veszély

Vörös riadót fújnak az európai gázpiacon, de most kiváltották az orosz szállítmányokat
