A közlemény szerint a közvetlen RMB/HUF árjegyzés bevezetése támogathatja a kétoldalú kereskedelmi és befektetési kapcsolatok fejlődését, a renminbi és a forint használatát a határon átnyúló elszámolásokban, és mérsékelheti a devizák közötti átváltás költségét.

Az MNB üdvözli a közvetlen renminbi-forint árjegyzés bevezetését, és továbbra is támogatja a kétoldalú pénzügyi és gazdasági kapcsolatok fejlődését - írta közleményében a jegybank.

A renminbi (népi pénz) a kínai nemzeti deviza hivatalos elnevezése, a jüan pedig a valuta címletének "számlálószava". Az RMB a világ második legnagyobb kereskedelmi pénzneme és a nemzetközi fizetésekben az ötödik legjelentősebb pénznem.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idén októbertől a kínai devizát is szerepelteti tagországai devizatartalékainak kimutatásában. A renminbi külön tételként szerepeltetése azt jelenti, hogy a tagországok birtokában lévő kínai devizaösszegeket és jüanban denominált eszközöket a hivatalos devizatartalék részének lehet tekinteni. Az IMF devizatartalék-kimutatásában október 1-ig az amerikai dollár, az euró, a jen, a font-sterling, a svájci frank, az ausztrál dollár és a kanadai dollár szerepelt külön tételként.

Fontos szerep a régióba

A kínai-magyar vállalatok, a kínai-magyar kereskedelmi forgalom elszámolásában egyre fontosabb szerepet játszik az RMB, a Bank of China adatai szerint tavaly a Magyarországra történő elszámolásban az RMB-fizetések nagysága meghaladta a 27 milliárd dollárt.

A Bank of China 2015. október 2-án Budapesten nyitotta meg kelet- és közép-európai regionális RMB klíring központját. A RMB központok biztosítják Kínán kívül a renminbiben lebonyolított tranzakciókhoz szükséges elszámolási infrastruktúrát, emellett a pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb körét nyújtják az ügyfeleknek.

Az MNB kínai állampapírokba fekteti devizatartalékának egy kis részét; az első ilyen befektetés májusban történt meg. A Jegybanki Renminbi Programot 2015. február 19-én hirdette meg a nemzeti bank, akkor jelezte, hogy megvizsgálja egy renminbi devizatartalék-portfólió kialakításának lehetőségét.
Magyarország 2016 áprilisában 1 milliárd jüan (136,8 millió euró) értékben hároméves lejáratú jüankötvényt bocsátott ki. A tranzakció része a kormány keleti nyitás stratégiájának. A kínai piac hosszabb távon fontos a magyar kötvények számára, mert egy további lehetőséget jelent a forrásbevonásra, javítja az adósságkezelés biztonságát és a várakozások szerint elősegíti az ázsiai befektetői kör bővülését.

QP | Quality Placement

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!