Mások azonban nem osztják ezt a véleményt és úgy gondolják, Görögország 330 milliárd eurós adóssága ugyan túl nagy ahhoz, hogy az ország maga megbirkózzon vele, de az átütemezés lehetőséget adna arra, hogy a bankok és más intézmények veszteségleírása árán megmeneküljön a világ pénzügyi rendszere.
Mindenesetre Görögország és a Lehman közötti párhuzamkeresés kedvenc témájává vált a befektetőknek múlt héten, ahogy éleződtek az ellentétek a magánbefektetők áldozatvállalását sürgető német kormány és az ezt hevesen ellenző ECB között.

Pánikeladásokra felkészülni?

Kapcsolódó

Nem légből kapott a Lehman párhuzam - mondta David Riley a Fitch államadóssággal foglalkozó vezetője. Átléptük a Rubicont, márpedig egy államcsőd komoly sokkot okozhat nem csak az eurózóna perifériáin, de Spanyolország és a többiek számára is.
Igaz ugyan, hogy a bankok és egyéb befektetők igyekeztek csökkenteni görög kitettségüket az elmúlt évben, de amennyiben a hitelminősítők bejelentenék a görög csődöt, a befektetők mégis pánikeladásokba kezdenének. És a pánik természetéből adódóan nem egyedül azoktól az eszközöktől próbálnának szabadulni amelyekkel baj van, vagy baj lehet, vagyis a portugál, ír, spanyol és olasz kötvényektől. Mindenki készpénzbe menekülne, így adnák az olyan likvidebb eszközöket is, mint a jó minőségű amerikai vállalati kötvényeket, amerikai, feltörekvő piaci részvényeket, ahogy az történt a Lehman csőd után is - mondta a Fitch szakértője.

Nem ússza meg Amerika sem

A legutóbbi (februári) kimutatások szerint az amerikai pénzpiaci alapok vagyona 44,3 százalékban rövid lejáratú európai banki adósságba volt fektetve. Ezek közül néhány, mint a Deutsche Bank, vagy a Barclays görög kitettsége nem vészes, de a francia bankokról nem mondható el ugyanez: a Societé Generale, vagy a Credit Agricole, illetve a BNP Paribas összesen mintegy 8,5 milliárd eurónyi görög kötvényt tart, ami tőkéjük 10 százalékának felel meg.
Erre a jelenségre már a bostoni Fed elnöke, Eric S. Rosengren is felhívta a figyelmet, szerinte aggasztó az amerikai pénzpiaci alapok európai kitettsége, s ha egy csőd esetén a befektetők egyszerre akarnák kivenni pénzüket, az a Lehman-csőd utáni pánikeladásokhoz vezetne.
Más szempontból sem lehet európai problémának tekinteni a görög válságot. Amint a The Street Light pénzügyi blog rámutat, az európai pénzügyi intézmények görög csőd elleni kockázati biztosításának nagyobb részét amerikai bankok és biztosítók lennének kénytelenek fedezni.
A közvetlen befektetőkre a veszteségek mintegy 70 százaléka jutna, a maradék viszont a CDS-ek kibocsátóit terhelné. Amerika közvetlen kitettsége ennek beszámításával - az IBS legutóbbi adatai szerint - 7,3 milliárd dollárról 41,4 milliárd dollárra emelkedik.

Az adófizetők is részt vállalnak - bár nem biztos, hogy tudják

Más elemzők viszont azzal érvelnek, hogy a világ korábban is átélt és túlélt államcsődöket, 1998-ban az orosz, 2001-ben pedig az argentin válságot. Másrészt nem elhanyagolható, hogy a görög csőd nem meglepetésként fogja érni a befektetőket, a piaci szereplőknek hosszú idő állt rendelkezésükre, hogy csökkentsék kitettségüket: a magánbefektetők olyan közintézményeknek értékesítették görög eszközeiket, mint például az ECB. Így, ha lesz csőd annak levét nem is annyira a magánbefektetők, hanem sokkal inkább az adófizetők fogják meginni.

"Risk off" üzemmód

Steffen Gruschka, az SG Alpha hedge fund menedzsere szerint dominó effektusra kell felkészülni. A görög csőd ugyanis az egekbe lökné a spanyol és olasz CDS-ek árát is. A befektetők is erre készülnek, vagy inkább ettől tartanak, így a világban a kockázatkerülés került előtérbe. ennek tudható be, hogy június első hetében 7,74 milliárd dollárt vontak ki az amerikai és feltörekvő piaci részvényalapokból, miközben csaknem hatmilliárd dollárt fektettek a biztonságosnak gondolt kötvényalapokba. Az EPFR kimutatásai szerint ez utóbbi 47 hetes csúcsnak számít.
Mindez arra utal, hogy már nemcsak Görögországtól rettegnek, a befektetők azt latolgatják, hogy az ugyancsak eladósodott nagy államok, mint Nagy-Britannia, Japán, vagy akár az USA - képesek lesznek-e rendbe tenni költségvetésüket egy stagnáló gazdasági környezetben.
Erre utalt Stephen Jen, népszerű devizapiaci szakértő is, aki szerint a világ túlságosan Görögországra fókuszál. "Megmenthetik Görögországot, de mennyibe kerülne megmenteni Japánt, vagy az Egyesült Államokat" - teszi fel a kérdést.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!