A pénzügyi válságot követően az arany reneszánszát élte a befektetők körében − érthető okok miatt. A pénzügyi világ "fenegyerekei" közül többen is úgy gondolták, hogy a jegybankok hagyományos, majd nem hagyományos monetáris lazítási sorozata előbb-utóbb a papíralapú pénz elértéktelenedéséhez vezet, s ez ellen védekezésül valamilyen más befektetési formát kell választaniuk. Kézenfekvőnek tűnt az arany vásárlása. Sok neves hedge-fund-vezér helyezett el hatalmas összegeket olyan alapokban, amelyek fizikai formában tartottak aranyat. Az őrület néhány éven belül a tetőfokára hágott.

Hullámvasútra ült az árfolyam

Mint minden mánia esetében, az aranynál is sokat kereshettek azok, akik jókor szálltak be, illetve ki. A Lehman Brothers 2008. szeptemberi összeomlását követően az arany egy unciájáért 750 dollár alatt is hozzá lehetett jutni, míg 2011 augusztusában és szeptemberében voltak olyan napok, amikor 1900 dollár feletti árakon is le lehetett zárni a vételi pozíciókat. Ugyanakkor nagy veszteségben ülhetnek azok, akik a csúcson vásároltak és nem szálltak ki időben, még az aranyár összeomlása előtt. Márpedig a krach ezúttal is eljött, majd kisebb-nagyobb megszakításokkal tavaly decemberig folyamatosan csökkent a sárga nemesfém dollárban számolt árfolyama. Végül az 1080 dollár/uncia körüli szintekig esett az ár.

Mostanában azonban ismét fordulni látszik a trend: az arany árfolyama 15 százalékot meghaladó mértékű emelkedéssel kezdte az év elejét − nem véletlenül. A helyzet ugyanis az, hogy − legalábbis az eurózónában és Japánban − a jegybankok az elmúlt időszakban monetáris lazítási lázukban megtörték az aranytartással szembeni egyik fő ellenérvet. Ez pedig az, hogy az arany birtoklása drága, a nemesfém − a jegybankok által teremtett pénzzel szemben − nem kamatozik, ezért folyamatosan veszít értékéből még akkor is, ha éppen nem csökken a tőzsdei árfolyama.

Új helyzet van a negatív alapkamatok miatt

Valójában az aranytartás még fizikai formájában sem igazán drága, és a negatív kamattartományban járó devizáknál ez az érvelés különösen nem állja meg többé a helyét. Nem hiába írta Warren Buffett, hogy az általa vezetett Berkshire Hathaway most valami olyasmit csinál, amit a világ még nem látott. Legnagyobb európai befektetésükön, egy biztosítótársaságon keresztül dollármilliárdokat érő euróvagyonon ülnek, úgy, hogy eközben negatív kamatkörnyezetet kell elviselniük. Ennél Buffett szerint még az is jobb lenne, ha találnának egy nagy matracot, alátennék a pénzt és keresnének egy megbízható embert, aki aludna ezen a matracon.

A negatív kamatok miatt az érdeklődés újra az arany felé fordulhat. Ezt jelzi a Buffették által is birtokolt viszontbiztosító, a Münich Re igazgatójának kijelentése is. E szerint hatalmas befektetési portfóliójuk egyre nagyobb hányadát készülnek a sárga nemesfémben tartani.

Hogy a kamatokat meddig vághatják tovább a negatív tartományban a jegybankok, arra egészen ijesztő becslések is akadnak. Mivel a készpénztartásnak nagy költségei lehetnek, ezért Jesper Rangvid, a Copenhagen Business School pénzügyi tanszékének professzora például úgy véli, hogy mínusz tíz százalékig is le kellene csökkennie a kamatoknak, mire az emberek elkezdenének otthon saját széfeket építeni. Következésképpen lejjebb lehet vinni a negatív tartományban a kamatokat anélkül, hogy a pénz elhagyná a bankokat. Phil Hildebrand, a svájci jegybank korábbi elnöke, jelenleg a BlackRock vagyonkezelő cég egyik vezetője korábbi tanulmányokra hivatkozva állítólag megpendítette, hogy mínusz öt százalékig minden további nélkül lehet csökkentetni a kamatokat. Ez már csak azért sem fenyegetne a készpénz nagyobb térhódításával a számlapénzzel szemben, mert ez utóbbi szerves része lett a modern pénzügyi rendszernek.

Újra eljött a tömbarany kora

A dráguló pénztartással szemben az arany tartása nem is annyira költséges. Alapvetően két módszert választhat az, aki aranyba akarja fektetni a pénzét: vagy magát a fizikai aranyat vásárolja meg, vagy valamilyen aranyra szóló követelést megtestesítő értékpapírt vesz. Az utóbbi ugyan meglehetősen költséghatékony, ám számlavezetési díjat, illetve a vételkor és az eladáskor a jutalékot ki kell fizetni. Mégsem a díjak jelentik a legnagyobb problémát, hanem a pénzügyi szolgáltatókkal szembeni bizalmatlanság. Aranyba fektető sok ember döntését ugyanis éppen a pénzügyi intézményrendszer működőképességével kapcsolatos mélységes bizalmatlanság motiválja. Márpedig egy aranyba fektető, tőzsdén jegyzett amerikai alap jegyeit megvásárolni és valamilyen letétkezelőnél tárolni, bizalmi kérdés is.

Számukra marad tehát a fizikai arany megvásárlása. Azonban ennek is megvannak a költségei. A lapunk által megkérdezett szakértők tapasztalatai alapján elmondható, hogy minél inkább egységesített formában vásárol valaki aranyat, annál kisebb extra költséget kell fizetnie érte a kereskedőnek. Így akkor tud az arany világpiaci árához leginkább közelítő árat elérni, ha tömbaranyat vesz, lehetőleg minél nagyobb kiszerelésben. Az egyedi formájú és veretű érmék esetében jelentős felárat fizethet, nem beszélve az olyan érmeritkaságokról, amelyeknek numizmatikai értéke is van.

A magyar befektető változatos méretű tömbökkel találkozhat kezdve az egygrammostól az egy kilogrammosig. Az utóbbi értéke jelenleg 36 ezer euró (mintegy 11,2 millió forint) körül ingadozik. Ezért cserébe kaphat egy a régebbi mobiltelefonokhoz hasonló méretű téglát, amely elférhet akár a zsebében is − már ha valaki szeret kilós téglákat így hurcolászni.

A biztonsági problémák azonban ezzel még nem oldódtak meg. Mint ahogy a készpénz esetében sem a párnahuzat jelenti a legbiztonságosabb megoldást, úgy az arany számára sem a konyhaszekrény a legjobb rejtekhely. Akinek nincs saját páncélszekrénye vagy nem akarja otthon tárolni az aranyát, az banki széfet bérelhet. Ezek díja a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásoktól és biztosításoktól függően a havi pár ezer-tízezer forinttól a csillagos égig terjed. Aki globális pénzügyi összeomlástól tart, az például Bécsben már évi 500-600 eurótól (160-180 ezer forint) talál olyan széfet, amelyben anonim módon tárolhatja a vésztartaléknak szánt aranyát. Egy ilyen széf éves bérlése három egykilós aranytömb esetén az érték kevesebb mint egy százaléka, ami a negatív kamatok világában lassan nem jelent igazán nagy eltérést a pénztartás költségeihez képest.

(A cikk eredetileg a Napi.hu által kiadott A 100 leggazdagabb 2016 című kiadványban jelent meg.)

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!