Ez a program emailben elküldi a cikk címét és bevezetőjét, önnek csak a címzett e-mail címét kell megadnia. Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez a "Megjegyzés" rovatban.
Márciusban a rekordot jelentő 522,3 milliárd frankra nőtt az SNB devizatartaléka a februári 509,2 milliárd frankról. A Reuters beszámolója szerint a tartalék azóta kezdett gyarapodásba, hogy a jegybank idén január közepén a svájci frank árfolyamküszöbének eltörlésével sokkolta a devizapiacokat - e lépést követően az SNB azt jelezte, hogy a limit fenntartása csak januárban százmilliárd frankot vitt volna el. Összehasonlításul: az elmúlt évben az SNB 25,8 milliárd frankot fordított devizapiaci intervencióra.
Az SNB 2014-es éves jelentésében úgy fogalmazott: azért kényszerült a limit eltörlésére, mert a fenntartás egyre növekvő költségei minden szempontból felülmúlták az egész svájci gazdaság által élvezett potenciális hasznokat.
A figyelmet, hogy az SNB-nek - monetáris politikája részeként - továbbra is figyelnie kell a frank kurzusára, hogy csökkentse a deflációs nyomást - kommentálta a friss eseményeket a Morgan Stanley. (A Bloomberg adatai szerint márciusban a frank az euróhoz mérten - az ECB mennyiségi lazítási programja és a Görögországgal kapcsolatos aggodalmak miatt - több mint két százalékot erősödött.)
A befektetési bank megjegyezte: amennyiben a frank erősödne és az EUR/CHF 1,05 alá kerülne, az már újra aggodalmakat gerjeszthetne az SNB-nél: egy jócskán 1,05 alatti kurzus újabb svájci intervencióra adhatna okot. Akár az SNB retorikájából is kiolvasható az erre vonatkozó szándék: a jegybank továbbra is jelentősen túlértékeltnek tartja a frankot, az intézmény pedig kész arra, hogy szükség esetén beavatkozzon a devizapiacon. A befektetési bank elemzése szerint a pusztán az euróval szembeni intervenciónak nem volna sok praktikus haszna, egy devizakosár ellenében történő beavatkozásnak viszont több értelme volna. Igaz, az SNB a tartalékadatok alapján valószínűleg már hetek óta nem interveniált, azaz hagyta, hogy a piacok gyengítsék a frankot. Egy gyors frankfelértékelődés viszont újra a porondra hívhatná az SNB-t - vélik a Morgan Stanleynél.
A frankra nehezedő felértékelődési nyomás esetén az intervenciók újraindulására számítanak a Rabobankban is. Erre akár már ezen a héten sor kerülhet, ahogyan az ECB havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programjának végrehajtásával lejjebb csúszik az EUR/CHF keresztárfolyam. A Rabobank szakértője egy 50 milliárd frankos beavatkozást sem tart kizártnak, ami a rövid kötvényekre koncentrálhat. Ha ez nem volna elég, további kamatvágások is jöhetnek, a kereskedelmi bankok betéteire akár -1,5 százalékig csökkenhet a ráta. A kérdés az - vélik a Rabobankban -, hogy Svájc minden fegyvert bevet-e szükség esetén. Pánik esetén az sem teljesen elképzelhetetlen, hogy az SNB a tőkemozgások valamiféle korlátozásáról intézkedik, hogy így akadályozza meg a további frankerősödést. Igaz, egy ilyen lépés példa nélküli volna, pláne Svájc esetében, illetve ez a forgatókönyv jelenleg meglehetősen távolinak tűnik a Rabobank szerint.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Kaptunk egy levelet Sándortól, aki a Debreceni Egyetem PhD hallgatója, és egyben a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársa. Sándor arra kért minket, hogy segítsünk a kérdőíve terjesztésében...
Caleidos, 2015.04.08 15:18
matolcsy, 2015. április 8., szerda 13:35
Nem tudom, miért írta ezeket. Amit itt leírt, azok mind logikusan következnek a devizások történetéből. Arról írtam, hogy a hitelező bankoknak nem is volt frankjuk, és hogy itthon azért tudtak hitelezni fiktív frankkal, mert az állam hagyta őket, sőt még talán félre is állt, felsőbb (háttérhatalmi) nyomásra.
A forint árfolyamát pedig egy külön szakértői csoportnak kellene felügyelnie. Óriási veszteségeket lehet rajta okozni bárkinek. Ezért vannak a különféle valuták, ugyanabból korhadt fából csinálva, hogy árfolyam trükkökkel az egyik ország (az erősebb) lopjon a másiktól.
Ezért kell az állami felügyelet alatt működő nemzeti bank. Több bankra (az MNB-nek alárendelteken kívül) pedig nem tudom miért lenne szükség.
A frank alapú hitelek mögött erős politikai és gazdasági erő állt. Ezt nem lehet egyetlen bankra sem szűkíteni. Ezért több és hasonló cipőben járó országgal kellene védelmet biztosítani egymás valutái számára.