Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A Napi Gazdaság cikke

- Mi a még be sem fejeződött válság tanulsága az elszámolóházak számára?

- A háttér-infrastruktúra világszerte jól vizsgázott, sikerült tompítani a folyamatok negatív hatásait. Pedig számos helyen nem volt egyszerű feladat a Lehman pozícióinak teljes felgöngyölítése úgy, hogy sem a piaci szereplőknél, sem a klíringházakban ne keletkezzen tovább gyűrűző veszteség.

- Voltak a Kelernek is forró pillanatai? Míg 1998-ban jó pár hazai brókercég ment csődbe, most nem hallottunk komoly nehézségekről.

- Októberben szinte minden nap volt klíring, többször napon belül kétszer is. Előfordult, hogy valaki jelezte, másnap várhatóan nem tud teljesíteni, úgyhogy készüljünk föl a kényszerértékesítésre, ám ez a probléma is megoldódott. Senkinek sem kellett felfüggeszteni a kereskedési jogát, nem úgy, mint a tíz évvel korábbi válság idején. Annyi tanulsága azért van a válságnak, hogy a Keler működése, az európai gyakorlatnak megfelelően, kissé túlszabályozott, a szélsőséges helyzetek kezeléséhez nagyobb rugalmasságra lehet szükség. Ha az amerikai elszámolóházak ragaszkodtak volna a bukó pozíciók azonnali lezárásához, jócskán súlyosbították volna a válságot.

- Az idei értéktári "világtalálkozón" sok szó esett a jövőről. Milyen lesz az értéktárak világa tíz év múlva?

- Európán belül rengeteg változás zajlik ezen a téren napjainkban is. A köz- és a magánszférában is akadnak fontos kezdeményezések, melyeknek célja a hatékonyabb elszámolási lehetőségek kialakítása az egységes Európán belül. Nehéz megjósolni, hogyan alakul tíz év múlva az értékpapírok kereskedésével, számlavezetésével, elszámolásával foglalkozó - széles értelemben vett - piaci szerepelők, infrastruktúrák közötti munkamegosztás, milyen lesz ezen belül az értéktárak, illetve klíringházak helyzete. Az biztosan állítható, hogy a verseny jelentősen növekedni fog mind a különböző típusú szereplők, mind pedig az infrastruktúrák között.

- Ma ezek útjában még rengeteg akadály áll.

- Valóban, a nemzeti tőkepiacok sok ponton eltérően működnek és ez komoly többletköltséget jelent a külföldi értékpapírokba fektetőknek. A múlt heti konferencia egyik "sztárvendége" éppen az az Alberto Giovannini professzor volt, aki - szakcsoportot vezetve - megjelölte azt a 15 akadályt, melynek lebontása elengedhetetlen a hatékony nemzetközi elszámolások érdekében. Ilyen a jogi környezet, a terminológia egységesítésétől kezdve a nyitva tartási idők harmonizálásán át az értékpapírokkal kapcsolatos adórendszerek különbözőségének a megértése. A Keler a nemzetközi elszámolások terén az egyik úttörő értéktárnak számít, hiszen 1996 óta vezet külföldi nemzeti és nemzetközi értéktárak számára értékpapírszámlákat, illetve biztosít elszámolást hazai ügyfelei részére külföldi értékpapírokban.

- Lesznek-e tíz év múlva az ADR-ek, GDR-ek, melyek a kilencvenes években szinte általánossá váltak a határon túli értékpapír-kereskedelemben?

- Az ADR/GDR letétiigazolás-programok azoknak az időknek a termékei, amikor a külföldi befektetők egy része számára ismertebbek, elérhetőbbek, megbízhatóbbak voltak a nagyobb letétiigazolás-kibocsátó bankok, például a Bank of New York termékei, mint maguk a mögöttes papírok. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, a letéti igazolások szerepe is átértékelődik.

- Idén januártól a Keler is más szervezetben dolgozik. Miért volt szükség a Keler KSZF (Központi Szerződő Fél) Kft.-re?

- Az elszámolóház - korábban csak a derivatív piacon, az ezredforduló óta a prompt piacon is - nemcsak elszámolja, de garantálja is az egyes üzletek teljesülését, mint központi szerződő fél. Erre az anonim (számítógépes) kereskedelem terjedése miatt is mind nagyobb szükség volt. Ugyanakkor az Európai Központi Bank jelezte fenntartásait azzal kapcsolatban, hogy a kiemelt fontosságú értéktári funkció működését veszélyeztetheti a tőzsdei ügyletekkel kapcsolatos korlátlan garanciavállalás. Ez extrém körülmények között, teoretikusan, a tőke elvesztéséhez is vezethetett volna. Ennek jegyében, a Keler tulajdonosainak döntése alapján, igazodva az időközben változó jogszabályokhoz, január óta a központi szerződő fél funkcióját a 20 milliós jegyzett tőkéjű KSZF látja el, a 100 százalékos tulajdonos Keler Zrt. pedig 12 milliárd forint erejéig (ez az értéktár működéséhez minimálisan szükséges kétmilliárddal kevesebb, mint a teljes saját tőkéje) garantálja a KSZF kötelezettségvállalását.

- Mennyi az esélye annak, hogy fizetnie is kell?

- Az esély inkább elméleti. Többszintű garanciarendszer működik, és az elmúlt 16 évben egyszer sem került sor végleges nem teljesítésre tőzsdei ügylet nyomán. De ismereteim szerint külföldön sem került egy klíringház sem csődhelyzetbe ezen funkciójából eredően.

- A Keler Zrt. 46,7 százalékban a BÉT tulajdonában áll, törvény szerint a központi értéktárban állami szereplő a többségi tulajdonos (az MNB), ugyanakkor a BÉT fő tulajdonosa, a Bécsi Értéktőzsde vezetője az utóbbi időben felvetette a tőzsdei elszámolások központosításának ötletét...

- A Bécsi Értéktőzsde elképzelése párhuzamban áll a korábban említett európai harmonizációs törekvésekkel, és természetesen folyamatosan egyeztetünk a tulajdonosainkkal, európai uniós szervezetekkel, hogy a piac számára legkedvezőbb és leghatékonyabb megoldással működjön az értéktár és az elszámolás Magyarországon. A Buhl úr által felvetett gondolat - különösen a Wiener Börse régiós szerepvállalására tekintettel - a korábban is említett nemzetközi változások körébe illeszkedhet. Fontosnak tartom, hogy a minden érintett piaci szereplő számára elfogadható és egyben a végső befektető számára is leghatékonyabb megoldást keressük meg. Ebben a folyamatban a Keler és a Keler KSZF a maga felhalmozott szaktudásával kész aktív szerepet vállalni. Hiszem, hogy az általunk nyújtott szolgáltatások minőség és hatékonyság tekintetében is kiállják a verseny próbáját.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!