Váratlan helyről újabb pofont kaptak az alapkezelők

A befektetők körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a passzív befektetési stratégiák, miközben ezzel párhuzamosan a tőzsdén jegyzett indexkövető alapok masszív előretörése tapasztalható. Az Egyesült Államokban 2016-ban a hagyományos, aktívan kezelt alapokból kifelé áramlott a tőke, míg a passzív portfóliókba komoly összegek érkeztek. Ez azonban az ellenkezőjére fordulhat, ha megváltozik a széljárás a tőzsdéken.
Lovas-Romváry András, 2018. január 6. szombat, 18:04

A 100 leggazdagabb 2017 című, Napi.hu-s kiadvány cikke.

Komolyan fenyegeti a hagyományos vagyonkezelőket, alapkezelőket a tőzsdén jegyzett alapok térnyerése. A magyarországi vállalatok egyelőre még nem, az angolszász világban tevékenykedő aktív vagyonkezelő cégek azonban már komolyan érzik a passzív stratégiák, illetve a tőzsdén jegyzett alapok egyre nagyobb népszerűségét a befektetők körében.

Az Egyesült Államokban 2016-ban jegyzett, aktívan kezelt befektetési alapokból összesen 340 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a befektetők, míg a passzívan kezelt portfóliók, élükön a tőzsdén jegyzett alapokkal (ETF-ek) 505 milliárd dollárnyi beáramlást regisztráltak − derül ki a Morningstar adataból. A Financial Times idézi a Moody's egyik elemzését, amely szerint 2021-re az Egyesült Államokban a részvény- és kötvénypiacon befektetett összes tőke fele már a különböző passzív alapokban lehet, feltéve, hogy folytatódik a jelenlegi a tendencia.

Már Warren Buffett is megmondta

Ez érthető is, hiszen az adatok szerint a 2016-os évben az összes aktívan kezelt amerikai alap 87,5 százaléka alulteljesítette saját benchmarkját, azaz azt a hozamot, amelyhez saját teljesítményét méri, és a nemzetközi fejlett és feltörekvő piacokon befektető alapok esetében is 50 százalék felett volt ez az arány. Eközben − köszönhetően a nyolc éve tartó bikapiacnak − a tőzsdén jegyzett indexkövető alapok sokkal olcsóbban tudtak jobb hozamot biztosítani, mint aktívan kezelt társaik.

Ráadásul az alapkezelői iparág váratlan helyről újabb pofont kapott. A legendás befektető, Warren Buffett cége, a Berkshire Hathaway részvényeseinek írt éves levelében azt tanácsolta, hogy aki tartósan jó hozammal akarja fialtatni pénzét, az válasszon egy olcsó indexkövető alapot, amely az S&P−500 index teljesítményét követi. Ne bízza vagyonát az alapkezelőkre, amelyek magas díjazás mellett teszik ugyanezt sokszor rosszabb teljesítménnyel.

Almával a körtét?

Úgy tűnik, igaza lehet a gurunak. Az S&P−500 2009. márciusi mélypontja óta mára 356 százalékkal emelkedett, ami éves szinten 17 százalékos átlagos hozamnak felel meg. Egy ilyen nyereséget − tekintve a nulla közelében tartózkodó kötvényhozamokat − valóban nehezen verhetne meg egy hagyományos aktív alapot kezelő csapat. Ráadásul úgy tűnhet, hogy a tőzsdén jegyzett alapok alacsonyabb költség mellett érik el a jó eredményeket.

Azonban a két eszközosztály, a hagyományos alapok és az ETF-ek hozamának összehasonlítása sokszor olyan, mintha az almát a körtével vetnénk össze. Az aktív alapok hozamát ugyanis az angolszász szabályozásban nemcsak az alapkezelő díja, hanem a forgalmazói jutalékok is csökkentik, míg az ETF-ek esetében elfeledkeznek a brókeri díjról a hozamszámításnál.

A magyaroknál még más a helyzet

A passzív befektetési stratégiák egyre nagyobb népszerűsége teljesen érthető egy ilyen hosszú bikapiacot követően, hiszen jó hozamot biztosítottak huzamosabb időn keresztül. A befektetők nemcsak Magyarországon, hanem a világ más részein is rendszerint a múltbéli hozamok alapján döntenek, s mivel a passzív befektetés jól hozott az elmúlt években, most ez a sláger. Ha azonban jönne egy hosszabb medvepiac, komolyabb és tartósabb áresésekkel, vélhetően változna a kép − véli Móricz Dániel, a Hold (volt Concorde) Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. Elmondása szerint ők is használnak ETF-eket, hiszen amikor egy egész piac vagy eszközosztály emelkedésére, illetve esésére játszanak, akkor a határidős üzletek mellett sokszor ez kínálja az egyik legolcsóbb és legegyszerűbb megoldást. Ez azonban nem jelenti azt, legalábbis a hazai piacon, hogy az ETF-ek kiszorítanák az aktív alapkezelőket.

Palatinszky Péter, az SPB Befektetési Zrt. vezető privátbankára sem gondolja, hogy a hazai vagyonkezelőknek tartaniuk kellene az ETF-ek térhódításától. A magyarországi ügyfelek általában komplexebb szolgáltatást várnak el egy vagyonkezelőtől, mint amit egy egyszerű tőzsdén jegyzett alap nyújtani tud, szerinte az ilyen termékeket itthon inkább a pénzügyi piacokkal aktívabban foglalkozó befektetők vásárolják.

Meddig tart ki a bikapiac?

Azt, hogy milyen hatással van a befektetői szemléletre egy akkora bikapiac, amekkorát az amerikai tőzsdék produkáltak az elmúlt nyolc évben, egy másik jelenség is jól jellemzi. Mark Hulbert, a tőkepiaci hírlevélírókat és az általuk javasolt portfóliók teljesítményét több évtizede figyelemmel kísérő Hulbert Financial Digest vezetője hívta fel a figyelmet arra, mennyire megváltozott a befektetési stratégiák megítélése az utóbbi években. A piacon ugyanis örökös vita folyik arról, mi a jobb stratégia a jó hozam elérésére.

A "vedd meg és tartsd" stratégiája nyilván a nagyobb áremelkedések idején, míg a piaci időzítésre játszó stratégiák a nagyobb áresések idején lesznek népszerűbbek. A szakértő szerint a piaci időzítésre alapuló stratégáik mostanra olyan sokat vesztettek népszerűségükből, hogy az már a közelgő váltásra utal. Arra lehet következtetni, hogy talán hamarosan a végéhez érkezik az áremelkedés, s akár egy komolyabb lejtmenet következhet.

Erre engednek következtetni − csak "fordított irányban" − az elmúlt időszak hosszú visszaeséseinek fejleményei. A 2000−2003-as és a 2007−2009-es medvepiac mélypontján, miután az S&P-500 tőzsdeindex másfél-két év leforgása alatt elvesztette értékének több mint felét, ám a "mélyben" már közeledett a pozitív fordulat, mindenki a piaci időzítésre alapuló stratégiákat kereste. A befektetők hallani sem akartak a passzív portfóliónak megfelelő "vedd meg és tartsd" stratégiákról.

Címlapkép forrása: Shutterstock

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK