Nagyot dobbanthat idén a tőzsde

Soha nem volt még olyan ígéretes a tőzsdei évnyitás, mint idén, jelen állás szerint több mint 10 új kibocsátó is megjelenthet, akár a főpiacon, akár a kis- és középvállalati szegmensben. Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója szerint van alapja a nagy állami cégek megjelenésének a nyilvános kereskedésben, míg a következő ötéves stratégia részeként a tőzsde is tőzsdére mehet. Hosszabb távon az sem kizárt, hogy a BÉT aktív résztvevője legyen egy régiós tőzsdei szövetségnek.
Rácz Gergő, 2020. február 18. kedd, 07:08
Fotó: Napi.hu / Németh Dániel

- Lejár idén a nagy reményekkel indított ötéves stratégia. Mi sikerült belőle, mi az, ami nem?

- Végső mérleget majd év végén húzunk, lévén a stratégia kifutása 2020 végéig tart. De a negyedik évben vagyunk, valóban van aktualitása a kérdésnek. Összességében az volt a cél, hogy a középvállalatoknak megmutassuk a tőkepiacra vezető utat. Ebből a szempontból eddig a stratégia megvalósítása abszolút sikeres volt. Felállt a szolgáltatási lánc, ami minden évben bővült. És komoly érdeklődést is látunk. Természetesen abban bízunk, hogy a számok évről évre nőni fognak.

- Januárban hullámzott a tőzsde forgalma, tavaly viszont többször megdőltek a korábbi rekordok. Hol van a határa jelenleg a tőzsdei forgalomnak az alapján, amit most látnak?

- A forgalomban valóban volt 2014-ben egy pozitív fordulat, ami talán kicsit megállt 2019-ben, az idén januárban már megint inkább növekedés volt. Mi azzal kalkulálunk, hogy a forgalom tekintetében nagyjából ezen a szinten leszünk idén is. Maga a forgalom eloszlása stabil maradt az évek során. Körülbelül a forgalom felét külföldi befektetők adják, a másik felét a hazaiak. Ebben jelentős szerepe van a lakossági befektetőknek, ők adják a 25 százalékot, a többit az intézmények, jogi személyek.

- A Budapesti Értéktőzsdének régi problémája, hogy fejnehéz, van a négy blue chip, és utána egy nagy szakadék. Ez problémát jelent, illetve várható, hogy az új belépőkkel változatosabbá válhat a kínálat?

- Ha azt vizsgáljuk, hogy a tőzsdei forgalom mely kibocsátói szegmensben zajlik, akkor valóban egy koncentrált piacról beszélhetünk. De ez a koncentráció jelentősen tudott csökkenni. Ha megnézzük a 2016 előtti időszakot, azt látjuk, hogy ez a négy top részvény forgalma messze 90 százalék felett volt. Ez jóval 90 százalék alá tudott csökkenni, itt egy körülbelül 10 százalékpontos csökkenés történt koncentrációban, ami egy komoly eredmény. OTP, Mol és Richter méretű vállalatokat ritkán találunk, és nem csak itthon, ezek regionális szinten is meghatározó vállalatok.

De természetesen stratégiánk része, hogy új kibocsátókat találjunk. Ez igaz arra, ha középvállalatként érkeznek a tőzsdére, de növekedési tervekkel, tehát bízhatunk abban, hogy a nagy számok törvénye alapján néhányuknak sikerül idővel nagyvállalattá válni. Természetesen ez nem egy-két év, hanem jóval hosszabb idő alatt tud megtörténni.

- Vannak viszont méretben ehhez mérhető cégek állami tulajdonban, mint akár a Szerencsejáték Zrt., vagy a közművek. Korábban felmerült, hogy ezeket a vállalatokat tőzsdére viszik, ezzel az elképzeléssel mi történt?

- Ezt mi továbbra is egy nagyon jó gondolatnak tartjuk, több szempontból is. Ez pozitív lehet a hazai befektetőknek, hiszen ezek nagyvállalatok, amelyek komoly sikereket érhetnek el a jövőben is a tőzsdei jelenléttel, akár a hazai, akár a regionális piacon. Befektetői szempontból az ilyen új lehetőség mindenképp vonzó.

Jó lenne az érintett állami vállalatnak, hiszen számukra a tőkepiac növekedési lehetőségeket nyithat meg. És jó az állam számára is, a nemzetközi példák is azt mutatják, hogy egy állami cég a tőzsdére lépést követően mind méretében, mind profitabilitásában növekedési pályára áll. Az államnak nem kell feltétlenül a vállalat 100 százalékát tőzsdére bocsátania. Így más célokra fordíthatja azt a vagyontömeget, amit jelenleg 100 százalékban leköt egy társaság. Egy kisebbségi csomag értékesítése felszabadíthatja a tartalékot. Akár 75, akár 50 százalék megtartásával aktivizálhatja a megmaradó eszközöket.

- Az állami cég ugyanazokat a befektetői köröket vonzaná, mint amelyek amúgy is aktívak jelenleg a tőzsdén?

- Ez minden új bevezetésnél alapvetően méret kérdése. Van egy minimális méretkorlát, ami alatt a külföldi befektetők nem tudnak befektetni, nem lenne optimális számukra a mérethatékonyság. Ha a vállalat meghalad egy 50, 100 vagy néhány százmillió eurós értéket, akkor jobban számíthat regionális vagy nemzetközi befektetőkre. Amúgy inkább a belföldi intézményi és magánbefektetők jöhetnek szóba.

- Maga a tőzsde tőzsdére-vitele is napirenden van egy ideje.

- Valóban, ez is része az ötéves stratégiánknak. Itt az események várhatóan felgyorsulnak, létrehozunk erre egy koncepciót, egy stratégiát, amit természetesen még jóvá kell hagyniuk a megfelelő döntéshozatali fórumoknak. Az új stratégiának lesz egyik fő eleme a tőzsdére lépésünk. Most még a koncepció előkészítése zajlik, annak lesz része az időzítés is, ezért erre a kérdésre jelenleg nem is tudok többet mondani.

- Az talán kijelenthető, hogy ez már a következő stratégiai ciklus része?

- Várhatóan igen, ez nem idei sztori lesz. A koncepció és az egyéb lépések elfogadását követően ez várhatón a következő stratégia ciklusban lehet realitás.

- Mit lehet tudni a következő ötéves ciklus terveiről?

- Év végéig tart a mostani stratégia, még ennek a megvalósításán dolgozunk. Természetesen a gondolkodás és a munka elindult a tekintetben, hogy mik legyenek a fókuszpontjai a következő stratégiának, erre majd később lesz érdemes visszatérni.

- A tőzsde és a tulajdonos jegybank is aktívan promotálja tőkepiacot a hazai vállalatok körében. Mik a legjellemzőbb problémák, amelyek eltántorítják a magyar vállalatokat?

- Néhány évvel ezelőtt azt tapasztaltuk, hogy sok cég vonakodott a transzparenciától, egyáltalán attól a reflektorfénytől, ami a tőzsdei jelenléttel jár. Nagy erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy ez változzon és ma már egyre kevesebb beszélgetésben releváns kérdés ez. A rengeteg változás, ami az adórendszer, és alapvetően, ami a gazdaság fehérítése kapcsán történt, nagyon jót tesz a tőzsdének, hiszen egyre kevesebb a cég, amely az átlátható működéstől tart.

Korlát még a tapasztalathiány. Magyarországon viszonylag kevés vállalatnak van közvetlen tőkepiaci tapasztalata. Az ismerethiányból kifolyólag vannak félelmek, amelyek nem is feltétlenül megalapozottak. A kezdeti fenntartások után hamar ki szokott derülni, hogy sok cégnek izgalmas a tőkepiac.

A harmadik a finanszírozás. Továbbra is, ahogy évek óta, alacsony hozamkörnyezetben mozgunk, és még mindig vannak elérhető uniós források. Ezek mind alternatíváit jelentik a piaci és a tőkepiaci finanszírozásnak. Természetesen az alacsony hozamkörnyezet miatt a bankok kedvező kamatláb mellett tudnak hitelezni. Azt a kényszerítő erőt, ami egy más hozamkörnyezetben, vagy más konjunktúraciklusban lenne, nem látjuk. Azt inkább, hogy a jó gazdasági környezet miatt sok vállalatnak vannak növekedési lehetőségei, tervei, amihez már szükséges, hogy a bankhitelen túl a tőkepiacon, akár kötvény-, akár részvénykibocsátásban gondolkodjanak. Az alacsony hozamkörnyezet az ellen hat, hogy a tőkepiacot szükségesnek gondolják, de növekedési lehetőségek már eljutottak sok cégnél arra a szintre, hogy kell a tőkepiaci finanszírozás.

- A jegybank kötvényprogramja mennyire ütközik a tőzsde bővülési terveivel? Ott is több olyan cég van, ami zárt formában működik, de méret alapján lehetne akár tőzsdei vállalat is.

- Ez nem, hogy ütközik, hanem nagyon is összhangban van a BÉT stratégiájával. Amikor mi tőkepiaci fejlesztésről beszélünk, akkor soha nem kizárólag részvényekben, hanem egyéb termékekben, a részvény mellett elsősorban kötvénypiacban gondolkodunk. Fájó, hogy milyen kicsi volt Magyarországon a vállalati kötvénypiac elterjedtsége, és ezt hatékony módon, célzottan és sikeresen kezeli a növekedési kötvényprogram.

Ez teljesen összhangban van a fejlesztési stratégiával is, különösen azért, mert a résztvevők a kiírás értelmében meg kell, hogy jelenjenek 180 napon belül a tőzsdén, vagy a szabályozott piacon, vagy az Xbond platformunkon, és emiatt nagyon nagy számban válnak tőzsdei termék kibocsátójává olyan cégek is, amelyek ilyet eddig nem próbáltak.

Ez egy óriási edukációs lépés is. Számos vállalat átesik a hitelminősítésen, egy prospektus-engedélyezésen, vagy egy vállalati információs dokumentum engedélyeztetésén, egy tőzsdei regisztráción, majd azt követően folyamatosan meg kell felelni a tőzsdei szabályoknak és a törvényeknek. A gyakorlatban tapasztalják meg, hogy mi a tőkepiaci jelenlét. Már zajlanak komoly beszélgetések a kötvényprogramban résztvevő cégekkel, hogy jó alternatíva lenne számukra a kötvény mellett a részvénypiac is.

- Az Xtend esetében az MNB korábban nagyjából 330 olyan hazai kkv-t azonosított, amelyek alkalmasak lennének a tőzsdére. Ehhez képest jelenleg négy cég van az Xtend-en. Ez elég nagy különbség, elégedett?

- Ezzel is várjuk meg az év végét, de azt elmondhatom, hogy még soha nem álltunk olyan jól év elején abban, hogy hány cég tervezi az adott évben a tőzsdei megjelenést. A 330 cég arra vonatkozott, hogy pusztán a számszerű adatok, egyéb "puha" szempontok vizsgálata nélkül hány cég tűnik a kkv körből tőzsdeképesnek. Ezt azóta is többször megismételtük, és mindig 300 és 400 közötti céget találtunk. Ez kijelöli számunkra - ha szabad így fogalmazni - a vadászterületet.

De ez nem azt jeleneti, hogy az egyéb szempontok is mind adottak lennének, például, hogy az adott cég vezetése már ismeri a tőkepiacot, vagyis van ennek megfelelő stratégiája. Ez az a kör, ahol a BÉT50, az ELITE Program keretében való beszélgetéseket érdemes lefolytatni. Ameddig egy cég találkozik velünk, belép az ELITE Programba, majd megjelenik kibocsátóként az Xtend-re, éveket is igénybe vehet.

Két év alatt a nulláról a tőzsdei bevezetésig eljutni egy teljesen reális lehetőség. Ha egy cég felkészültebb, ez nyilván rövidebb idő alatt is megvalósítható. Aprólékos munka ez minden érintett részéről, de azt látjuk, hogy megéri csinálni, minden új kibocsátóval egy növekedési sztorit tudunk indítani a tőkepiacon.

- Az MNB és a tőzsde a "vadászterületen" aktívan keresi az alkalmas cégeket. Milyen ezen a téren a sikerráta?

A sikerrátát nyilván hosszútávon érdemes vizsgálni, de ha azt nézzük, hogy jelenleg hány céggel zajlanak valamilyen szintű tárgyalások, akkor egy 100 körüli számról beszélünk. Nyilván nagyon más szinteken vannak ezek a beszélgetések, de aktív kommunikáció zajlik. Ebből több mint 10 cég van olyan állapotban, aki már idén tervezi a tőzsdei megjelenést, van közöttük a fő piacra, és Xtend-re készülő cég is. Mi mindent megteszünk, hogy ezt tudják tartani.

- A tőzsdének milyen a hitelessége? A napokban büntették ismét azt az Est Médiát, amelyik egyike volt azoknak a cégeknek, amelyeket korábban karanténba zártak, és akkoriban sok figyelem irányult arra, hogy vannak problémás cégek is a kibocsátók között. Kipucoltak?

- Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a társaságok egyrészt felkészülten kerüljenek a tőzsdére, és folyamatosan be tudják tartani a szabályokat. Ha előáll olyan helyzet, amikor ez nem 100 százalékban sikerül nekik, akkor mi azon vagyunk, hogy ezt minél előbb korrigálják. Ha kell, akár publikus szankcióval is, de nekünk nem ez az érdekünk. Az érdekünk, hogy a kibocsátók maguktól is tartsák be a játékszabályokat és a tőkepiaci törvény szabályait. Mi igyekszünk minden segítséget megadni, de van olyan helyzet, amikor ez nem sikerül, vagy nem is lehetséges. Akkor mi is a szankciók eszközéhez nyúlunk.

Ezt a 2016-ban indult stratégia elején többször használtuk, akkor igen, lezajlott egy nagyobb tisztulási folyamat. Akkor vezettük be az elkülönített kategóriát, ami komoly megkülönböztetést jelentett az érintett cégek számára. Azt láttuk, hogy ez nagyon hatékony. Azokat a cégeket, amiket ezzel sújtottunk, nagyon odafigyeltek, hogy visszakerülhessenek.

Nagyon sok cég megújult. Ha csak az új kibocsátók számát nézzük, akkor nem a teljes képet látjuk. Nagyon sok társaság került tőzsdére, nem klasszikus bevezetéssel, hanem úgy, hogy egy korábban teljesen üres céget megtöltöttek valós gazdasági tartalommal, és így megújult a szándék is, hogy eleget tegyenek a szabályoknak.

- Felmerül időnként, hogy a közép-európai régió tőzsdéi esetében vissza kellene térni a korábbi állapotra, és egy egységbe vonni a régiós kereskedést. Ez jó ötlet?

- Az, hogy ez a kérdés az elmúlt 15-20 évben többször napirendre került azt támasztja alá, hogy ennek megvan a gazdasági racionalitása. Nagyon erős trend a konszolidáció mind az európai, mind a globális tőzsdék között. Ez mérethatékonyságot eredményez a tőzsdeműködtető cégeknek, és a kibocsátók számára is jó. Alacsonyabb költségek mellett tudnak kereskedni, vagy több tőzsde tevékenységét összehangolva, nagyobb tőkebázishoz férhetnek hozzá.

Volt számos próbálkozás. Volna értelme megcsinálni, de csak akkor, ha jól csinálják meg. Ha az a kérdés, hogy a jövőben lehet-e értékes egy ilyen kezdeményezés, akár a Budapesti Értéktőzsde részvételével, a válasz, hogy igen, abban az esetben, ha erre a megfelelő módon kerül sor. Ha jól csináljuk meg, és megfelelő fókusz kerül a helyi piacok, helyi ökoszisztémák fejlesztésére az együttműködésből származó szinergiák kihasználása mellett. A következő stratégiai időtávban erre is ki kell térni, és ha jól meg lehet csinálni, akkor elképzelhető, hogy ebben aktívan részt kell venni.

Végh Richárd 2016. januárjától vezeti a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő Budapesti Értéktőzsdét (BÉT). Előtte a jegybank felügyeleti szárnyában dolgozott igazgatóként, ahol a tőkepiacok felügyeletével foglalkozott. Ezt követően 2015-től a BÉT igazgatósóágnak is tagja, több nemzetközi fórumon képviseli a tőzsde tulajdonosát.

- Az ingyenesen elérhető befektetési platformok jelentenek versenyt a BÉT számára?

- Ilyenkor a számokból praktikus kiindulni. A háztartási vagyonról szóló statisztikák alapján a lakosság továbbra is meglehetősen konzervatív. Egy jelentős része a megtakarításnak készpénzben van, ez távol van az ideálistól. A bankbetét sem hoz sokat, de sok a lakossági állampapír is, hiszen utóbbinak kedvezőbb a kamatozása. A kockázatosabb eszközök aránya kicsi, ez még nem érte el a kívánatos szintet. A pénzügyi oktatás azért is lenne fontos, hogy a lakosság nagyobb arányban fektessen kockázatosabb eszközökbe, a megtérülés is magasabb szintre kerülne.

Az MNB statisztikák alapján a lakossági részvénybefektetések terén 75 százalék a hazai, 25 százalék a külföldi eszköz. Ez teljesen racionális befektetői magatartás, ezeket a cégeket ismerik, ezekről a cégekről rendelkeznek több információval. Ez fontos bázisa a hazai tőzsdén tőkét gyűjtő a magyar cégek számára.

Erősíteni kellene a hazai megtakarítások részvételét a hazai vállalatok finanszírozásában, azaz a megtakarításokból hazai reálgazdasági befektetések váljanak tőzsdei befektetések csatornáján keresztül. Láttuk, hogy az állam ezt megteremtette az állampapírok esetében, ennek meglenne a lehetősége a tőkepiacon is, hogy részvények és kötvények útján a vállalatok finanszírozásába is belemenjen a lakosság. Ez lehet közvetlen vásárlás a szerteágazóbb pénzügyi ismeretekkel rendelkező ügyfélkörnek, de ott vannak az alapkezelők, biztosítók, pénztárak is, mint intézményi befektetők. Ezek érdekes módon, letükrözve a lakosságot, szintén rendkívül konzervatív módon fektetnek be, nemzetközi összehasonlításban sokkal alacsonyabb a kockázatos eszközök aránya, és így a hozam is. Ők viszont nagyobb részt külföldi részvényt tartanak, ott fordított az arány, 75 százalék külföldi, 25 hazai. Mi olyan arányt tartunk kívánatosnak különösen a hosszú befektetési időtávú nyugdíjcélú megtakarítások esetében, hogy egy sokkal nagyobb mértékű megtakarítás álljon a vállalatok részére, ha kibocsátásról gondolkodnak.

- Ebben a MÁP+ nem jelent leküzdhetetlen versenytársat?

- Szerintem nem. Pont a pénzügyi edukációval összefüggésben úgy gondolom, hogy egy befektető számára, akkor is, ha kiemelt hozamú állampapírt kínálnak, az sohasem fog tudni teljes egészében helyettesítő termék lenni a kockázatos eszközökkel szemben. Ezeknek a hozampotenciálja még így is más skálán van.

Ha megnézzük a 30 éves BUX indexet, 1000 pontról indultunk, tavaly 46 ezer pont felett is jártunk. Ha ezt éves alapon visszaszámoljuk, az évi átlag 13 százalékos emelkedés, ebben benne van az orosz, az ázsiai válság, dotcom-lufi, és a Lehmann Brothers válság is. De ha csak az elmúlt 5 évet vesszük, ami egy növekedési fordulatot követ, akkor nemzetközi viszonylatban is kiugró eredményekről van szó, éves 23 százalékos hozammal.

- Rövidtávon mit vár a BÉT? Jelenleg épp a vírusfertőzés határozza meg a piacokat.

- Alapvetően nem tisztünk előrejelezni az árfolyamok alakulását, természetesen a kockázatokat nyomon követjük. Látunk is többet.

Elemző legyen a talpán, aki egyesével meg tudja mondani, hogy milyen hatása lesz, a lecsapódás mindig egységes. Mi leginkább a hazai piac értékeltségét vizsgáljuk. A magyar piac nincs túlértékelve a megtérülési mutatókat nézve alacsonyabb értékeltséget látunk akár az európai, akár az amerikai piacokhoz képest. Bármit is gondoljunk a jövőt illetően, mindenképp megnyugtató, hogy a hazai részvénypiac nem túlértékelt nemzetközi összevetésben. Ennek alapja a magyar gazdaság nagyon jó teljesítménye, ezen belül is a jegyzett vállalatok profitabilitása.

- A tőkepiacokon az fenntarthatósági megfontolások (Environmental, Social, and Governance - ESG) lesznek látszólag a nagy trend. Mik a várakozások, mik a teendői a tőzsdének?

- A fenntarthatóság gondolatának beépítése a vállalatok és a befektetők gondolkodásába nem is új, legalább 10 éve szó van róla. Azonban most úgy látjuk, hogy komoly átalakulás előtt állunk és látványosan fog nőni az ESG mutatók szerepe a befektetési döntésekben. Ezért a BÉT-nek is van feladata abban, hogy segítsük a magyar tőzsdei kibocsátókat, hogy meg tudják szólítani ezt a gyorsan növekvő befektetői kört. Van olyan kibocsátónk, aki már most is sokat foglalkozik ezzel, de olyan is, amely nem ment el addig, amit a befektetők elvárhatnak. Folyamatos beszélgetés van arról, hogy mi a zöld, folyamatosan változó és aktív dialógus zajlik arról, hogy jobban definiáljuk a fenntartathatóság kérdését. A kibocsátó cégek számára ez egy adatszolgáltatási feladatot jelent a ESG értékelési szempontoknak megfelelően. Ezeket fogják értékelni az ESG értékeléseket készítő minősítőcégek.

Eddig ezzel végzett mostani stratégiai ciklusában a BÉT
A Budapesti Értéktőzsde egyik fontos célkitűzésünk az volt, hogy váljon a hazai vállalatok meghatározó finanszírozási platformjává. Ehhez úgy látták, újra kell gondolni azt az utat, ami a tőzsdére vezet egy magyar vállalatnak. Ehhez kialakítottak egy új szolgáltatási láncot, egymásra épülő szolgáltatásokat. Végh Richárd szerint az alábbiakat tudták eddig kipiálni a feladataik közül:
• Jöjjön létre egy élő kapcsolat a cégekkel, erre vezették be a BÉT 50 kiadványt és konferenciát. Ebben van 200 vállalati a négy kiadvánnyal, idén is újabb 50 céget szeretnének bemutatni. Lehet a vállalatokkal stratégiáról, növekedésről beszélni, és, hogy vannak-e olyan növekedési céljaik, amibe a tőzsde szerepet játszhat.
• Ennek mélységi megismerését szolgálta az Elite program, amit a partnerségben végeznek a londoni tőzsdével. Ezt már 40 cég elkezdte, minden évben bővül a kör. Ezt egy keltetőnek, előkészítőnek tekintik a tőkepiac használatához. Van a 40 között olyan vállalat, ami az ELITE-ből indult és már kibocsátó.
• Kell egy speciális piac. Mindenhol, a befektetők védelme érdekében nagyon szigorúak a tőkepiacokra vonatkozó szabályok, hogy miként lehet tőzsdére lépni, forrást gyűjteni, tőzsdei kereskedésben részt venni. Ezek a szabályok azonban küszöböt is jelentenek. Erre szolgál a kis- és középvállalatokat célzó Xtend és az Xbond, ami egy úgynevezett multilaterális kereskedelmi platform. Ez valójában egy könnyített tőzsdei megjelenést tesz lehetővé, miközben biztosítja, hogy befektetők minden szükséges információt megkapjanak.
• Vannak költségei is annak, hogy a cég megismerje a tőkepiacot, vagy, hogy kifizesse az induláshoz szükséges tételeket. Kormányzati támogatással elindult a mentor program, amelyet egyre nagyobb számban vesznek igénybe.
• Szabályozásban is voltak változások. Van egy olyan speciális szereplői köre a szolgáltatóknak, akik kifejezetten azzal foglalkoznak, hogy felkészítsék a vállalatokat a tőzsdére. Ez a tőzsdére lépés után is folytatódik, az Xtend-en a belépést követően is kötelező egy tanácsadót igénybe venni, hogy a különönöző adatszolgálati és egyéb kötelezettségnek maradéktalanul eleget tehessenek a cégek. Ezzel meg akarják előzni, hogy felkészületlenül érkezzen egy cég, és minél kisebb legyen az esély, hogy a számára új szabályok miatt bajba kerüljön a tőkepiacon. Részben segítség, részben befektető-védelmi intézkedés.
• Továbbá létrejött és több sikeres befektetésen van túl a középvállalatok tőzsdei megjelenésére specializálódott befektető, a Széchenyi Tőkealap kezelésében levő Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tlg01, 2020.02.18 08:00

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html