Visszatért a rettegés, drágul az olaj

Három hete nem látott mértékben, 4,5 százalékkal ugrott meg az olaj ára - miután a múlt héten 6,5 százalékkal zuhant -, mivel a befektetők elkezdtek rettegni az infláció újraindulásától és a dollár gyengülésétől. Ugyanez mozgatta az arany árát az unciánként 1000 dolláros szint fölé és adott további lökést az ezüst drágulásának is. A piac attól tart, hogy a gazdaságélénkítésre költött milliárdokat nem sikerül időben kiszívni a piacról, s ez a fellendülés nyomán inflációhoz vezet, továbbá az amerikai költségvetés bőven 10 százalék fölé duzzadó hiánya betesz a dollár értékének. Ezek elől, ahogy mindig, most is aranyba, más nyersanyagokba és a legfontosabb energiahordozóba menekül a tőke. A fekete arányért a több mint 3 dolláros drágulás után hordónként 71,10 dollárt kellett adni, s hogy ennek nem volt köze a fizikai piachoz, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szakértők szerint az OPEC ma kezdődő ülésén nem fog változtatni 70 dollár/hordós célárán, azaz a jelen helyzetben nem látja majd szükségét sem a kínálat növelésének, sem csökkentésének. A szaúd-arábiai olajminiszter, Ali al-Naimi szerint a világ olajkészletei túl magasak. Miközben mindenki az arany látványos drágulásáról beszél, az ezüst csöndben jobb befektetésnek bizonyult az elmúlt hónapokban. A sárga fém az elmúlt hónapban 5, idén eddig 15 százalékkal drágult, míg az ezüst ára tegnap 13 havi csúcsra, 16,72 dollár/unciára ment fel, amivel idén eddig összesen 40 százalékos hozammal jutalmazta meg befektetőit. A magyarázat egyszerű: míg az arany ipari felhasználása nem jelentős, addig az ezüsté az, ebből a nézőpontból sokkal inkább a rézre hasonlít, mint színesfémtársára. Ugyanakkor az persze sokkal jobban mutat a médiában, hogy az arany átlépte az 1000 dolláros határt, mint az, hogy az ezüst közelít a 17 dollárhoz.