Ez a program emailben elküldi a cikk címét és bevezetőjét, önnek csak a címzett e-mail címét kell megadnia. Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez a "Megjegyzés" rovatban.
Az FHB Jelzálogban "2016. június 17. napján megállapodásokat kötött a kötvénytulajdonosokkal az XS0867086042 ISIN kódú, mindösszesen 112 millió EUR névértékű, lejárat nélküli alapvető kölcsöntőke kötvények visszavásárlására vonatkozóan." - áll a BÉT honlapján megjelent közleményben.
A kötvényeket a Bank alapvető tőkeelemként tartja nyilván, és mivel öt éven belüli visszavásárlásról van szó, ezért a tranzakciót engedélyeztetni kellett a felügyeleti funkciót betöltő Magyar Nemzeti Bankkal.
A jegybank nem látta akadályát a visszavásárlásnak, ugyanis a bank a működési követelményeknek így is eleget tesz:
Az FHB Csoport tőkemegfelelési mutatója 2016. március 31-én a második pilléres kiigazítások (SREP tőkekövetelmény) figyelembevételével 16,04% volt. Az alapvető kölcsöntőke kötvények visszavásárlását követően a mutató értéke - a március végi adatok alapján - 10,81%-ra változik, amely továbbra is jelentősen meghaladja a jogszabályban foglalt minimum szintet (8%).
Az ominózus 112 millió euró értékű kötvénycsomag egykori vevőjéről most sincsenek információk. Mint ismert, a múlt héten az MNB 105 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az FHB Jelzálogbankra tiltott piacbefolyásolás miatt. Az MNB úgy találta, hogy a kibocsátó egyes - jelentős összegű - kötvényeinek jegyzésével kapcsolatosan félrevezető információt tett közzé. Egészen pontosan azt kifogásolta, hogy a tájékoztatásban az szerepelt, hogy e kötvények kibocsátása "nem magyarországi befektetők részére" történt.
Azt azóta sem tudni, hogy kik vásárolták meg annak idejét a kötvényeket, de folyamatosan élt az a feltételezés, hogy - közvetve vagy közvetlenül - az állam segítette ki az európai pénzügyi válság idején bankot.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Rengeteg ember nem tudja, hogy mit jelent a szavatosság és a garancia szó, azt meg, hogy melyikre mikor kell hivatkozni, pláne nem. Meddig tart, mire vonatkozik, kinek kell vállalni...