A jelenlegi helyzetben szinte minden egyezik az 1998-assal: valószínűleg a befagyott orosz részvények helyett részben innen viszik ki a tőkét a befektetők, továbbá az elmúlt hónapokban kiépült (bár az 1998-asnál jóval kisebb, mert akkor ebben valódi mánia volt) HUF-carry pozíciók zárása zajlik.

Amennyiben ezek igazak, akkor a magyar eszközök (részvények, forint, kötvények) jó befektetési lehetőséget fognak jelenteni, de előtte valami stabilabb aljat kellene látnunk, és valószínűleg szükség lesz a jegybank agresszív beavatkozására is - írta blogján Zsiday Viktor befektetési szakember..

Ez történt 1998-ban

Amikor 24 éve az orosz részvények ára a töredékükre esett, a velük történő kereskedés befagyott, és a kelet-európai fókuszú befektetési alapokból ijedten kiszállni próbáló befektetők készpénzigényét úgy elégítették ki az alapkezelők, hogy adtak mindent, amiben még volt likviditás (elsősorban magyar részvényeket).

A pénzkivitel azonnal gyengítette a forintot. Ehhez járult még hozzá a korábban tömegesen nyitott, kamatkülönbségre játszó (carry-play) pozíciók (gyakran kényszer)zárása, ami szintén a forintot gyengítette. Az MNB intervencióval és kamatemelésekkel válaszolt, így sikerült a vállalt (4,5 százalék széles) kereskedési sávon belül tartani a forintot, bár a határidős piacon kiesett a sávból a forint (ott nem interveniált a jegybank).

A magyar részvények ára mélyen fundamentális értékük alá esett, de ez nem érdekelte az alapkezelőket: nekik azonnali pénzre volt szükségük befektetőik kifizetéséhez, és máshonnan nem nagyon tudták előteremteni, mint a leglikvidebb kelet-európai értékpapírjaik likvidálásával.

Így esett 27 ezerről 3,7 ezer forintra a Richter (amelynek a profitabilitását is keményen érintette az orosz gazdasági összeomlás), de felezett az OTP, és a Mol is (amelyeknek akkor nem nagyon). Szintén jellemzőek voltak – akárcsak most – a hatalmas, akár napon belüli 10-15 százalékos mozgások.

Az ilyen jellegű, a kényszerlikvidálás vezérelte eladási hullámokban nem kell keresni a fundamentumot. A mozgás addig tart, ameddig tart, és inkább technikai jelekből (aljépítés) lehet megmondani a mozgás végét, mint fundamentális indikátorok (alulértékeltség) alapján - véli Zsiday Viktor.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!