A munkaerő, az autópálya-rendszer és az üzleti környezet adott Magyarországon a logisztikai és ipari parkok fejlesztésére, a fejlesztési igények mégis más régiós országokban csapódtak le az elmúlt időszakban. Ennek legfőbb oka, hogy hiányzott a cégeket motiváló adórendszer - mondta lapunknak Török Zsombor, a Goodman regionális igazgatója. A társaság Közép-Európa számos országában - Csehországban, Lengyelországban és Romániában - végez iparipark- és logisztikaibázis-beruházásokat. A régiós tapasztalatok alapján a nagyobb adókedvezmények, alacsonyabb járulékos költségek jelentősen növelik az igényt az ilyen létesítmények iránt. A cégek kedvező helyszínnek tartják a kelet-európai térséget, földrajzi-logisztikai szempontból a kelet-nyugati összekötő szerep értékeli fel a régiót - tette hozzá Török. Magyarország autópálya-rendszere lényegesen fejlettebb, mint bármely régiótársáé, jelen helyzetben azonban éppen ez jelent hátrányt, mivel a kamionok megállás nélkül haladnak át az országon, jelentősen károsítva mind az úthálózatot, mind a környezetet. A térség országaiban annak ellenére jelentkezett nagyobb igény a logisztikai létesítmények, ipari parkok iránt, hogy nincs megfelelő autópálya-rendszerük, ami egyértelműen jelzi: alacsonyabb adószintet és egyszerűbb adórendszert igényelnek a cégek a jelenlegi gazdasági helyzetben. Magyarország versenyhátrányát elsősorban az adórendszer jelenti, az, hogy az ország nem volt olyan helyzetben, hogy adókat tudott volna csökkenteni, a munkahelyteremtő beruházások rovására ment, ezek a többi országban jelentek meg - hangsúlyozta Török. Budapestet és Prágát összehasonlítva például az látszik, hogy a cseh fővárosban évente mintegy 15 ezerrel több munkahelyet hoztak létre csak a logisztikai parkokkal kapcsolatos beruházások. Egy átlagos logisztikai bázison vagy ipari parkban működő öt-tíz cég 1500-2500 főt foglalkoztat koncentráltan (mintegy 90 százalékban kékgalléros munkaerőt), ez tekinthető egy olyan ideális méretnek, amelyet egy üzemeltető még megfelelő minőségben tud kiszolgálni. A Goodman fejlesztéseinek kiemelt helyszínét a Budapest vonzáskörzetében található kisebb városok jelentik, ahol a fővárosinál jellemzően magasabb a munkanélküliség, a Budapestre ingázó dolgozók számára a kedvezőbb, helyben való munkavállalás lehetőségét adják a fejlesztések. A beköltöző cégek az iparűzési adóval e települések költségvetéséhez járulnak hozzá, az önkormányzatokkal való együttműködés során pedig a beruházás helyszínének javításához többek között útfelújításokkal és egyéb környezeti fejlesztésekkel, például fatelepítésekkel járul hozzá a társaság. Magyarország azonban mind elhelyezkedését tekintve, mind jövőbeni piaci helyszínként a környező országoknál jobb helyzetbe kerülhet, ehhez azonban összefogásra van szükség. A fejlesztők globális ügyfélkörükkel, zöld ipari és logisztikai parkok fejlesztésével járulhatnak hozzá a fejlődéshez, az állam pedig egy egyszerűsített, közép-európai szintre hozott adórendszerrel - fejtette ki Török. Az igény már most is adott a hazai beruházásokra, ezt jelzi, hogy a Goodman a Ferihegyi repülőtér mellett található Üllő Airport Logisztikai Központjában hozta létre az Oriflame Hungary Kft. hét országot kiszolgáló logisztikai és csomagolóbázisát, amely a vállalat második ilyen jellegű európai egysége, de jelen van a központban a Rossmann Magyarország Kft. is. A hírek szerint több környező országban készülnek adóemelésekre, így adott a lehetőség, hogy akár fél-egy éven belül a jelenleginél sokkal kedvezőbb helyzet alakuljon ki, a Goodman ennek szellemében folytatja beruházásait. Több multinacionális cég is konkrét igényét fejezte ki a zöld, fenntartható és korszerű épületekkel kapcsolatban, az ilyen törekvések pedig jelentős növekedésnek indulhatnak, amennyiben a világgazdaság egy éven belül kilábal a válságból - tette hozzá Török.