Megfelelő ajánlat hiányában eredménytelenül zárult a felszámolás alatt lévő BVM Épelem Kft. vagyonelemeinek értékesítésére áprilisban kiírt pályázat - tájékoztatta a Napi Gazdaság Online-t a társaság felszámolását végző Invest Almanach Kft. A vagyont összesen 5,66 milliárd forintos irányáron hirdették meg eladásra.

A betonelemeket gyártó BVM Épelemet korábban egyik telekszomszédja, a Global Center Ingatlanbefektetési Kft.-vel folytatott peres eljárásban 4,98 milliárd forintos kártérítésre és kamatainak megfizetésére kötelezte a választottbíróság, de az ítéletet később, tavaly októberben a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte. Az építőipari cég 2010 márciusában az ítélet végrehajtása elől csődvédelembe menekült, majd a sikertelen csődeljárás után, tavaly szeptemberben elindult a felszámolási eljárása.

A felszámolót a csődtörvény kötelezi arra - attól függetlenül, hogy a cég milyen vagyonnal rendelkezik és a hitelezők milyen összegben jelentettek be hitelezői igényt - hogy a felszámolási vagyon értékesítését a felszámolás kezdő időpontjától számított századik napon belül kezdje meg - közölte korábbi cikkünkre reagálva az Invest Almanach. Az ingatlanok értékét a felszámoló - ugyancsak a jogszabály előírásainak megfelelően - szakértővel határoztatta meg, aki a betonelemgyártó üzem forgalmi értékét nettó 3,9 milliárd, a munkásszálló forgalmi értékét pedig 461 millió forintban állapította meg. A BVM Épelem volt ügyvezetője korábban azt közölte portálunkkal, hogy az általuk felkért szakértő ezen vagyonelemek becsült értékét nettó 5,96 milliárd, illetve 486 millió forintban határozta meg.

Pálinkás János, a BVM volt ügyvezetője és résztulajdonosa korábbi tájékoztatása szerint ők még a felszámolás alatt is törekednek arra, hogy kényszeregyezséget kössenek az általuk elismert hitelezőkkel. Az elképzelésük szerint a csepeli telephelyre költöztetnék át a gyártást - ahol egy használaton kívüli betongyártó üzem is áll, amit szintén eladásra hirdetett meg a felszámoló -, az újraindulást pedig a központi, budafoki egység és telek értékesítéséből finanszíroznák.

Ezzel kapcsolatban az Invest Almanach azt hangsúlyozta portálunknak, hogy nem a felszámolónak, hanem a felszámolás alatt álló társaság tagjainak, képviselőinek feladata az, hogy ha a hitelezőkkel egyezséget kívánnak kötni, kérelmüket és javaslatukat a bíróságon előterjesszék. Tudomásuk szerint ugyanakkor ilyen kérelmet és egyezségi javaslatot még nem nyújtottak be a Fővárosi Bíróságon, így a felszámolónak kötelessége folytatni a felszámolási eljárást.

A felszámolás alatt "harmadgőzzel" üzemelt a BVM Épelem, a volt ügyvezető szerint lettek volna új megrendelései is, példaként az Audi gyárának bővítését említette, ahol alvállalkozóként betoncölöpök gyártására kaptak 365 millió forintos ajánlatot. A felszámoló azonban nem járult hozzá új munkához, illetve bejelentette a még meglévő hetven dolgozó csoportos létszámleépítését és a termelés leállítását. Ezzel kapcsolatosan az Invest Alamach arról tájékoztatta a Napit, hogy éppen a felszámolás elrendelése miatt nincs lehetőség arra, hogy a cég rentábilisan üzemeljen, közbeszerzésekben részt vegyen, és olyan konkrét megrendelés sem érkezett felé, amely a magas működési költségekhez mérten lehetővé tette volna a gyár kifizetődő továbbműködtetését. A társaság 2010-ben, a felszámolási eljárást megelőzően sem működött nyereségesen. A felszámoló kötelezettsége a veszteségeket minimalizálni és végső soron a működést megszüntetni, amellyel együtt jár a csoportos létszámleépítés - közölte az Invest Almanach.

A Global Center és a Bright Site Kft. (amelyre a Global Center engedményezte a BVM Épelemmel szembeni követeléseinek nagy részét) képviseletében eljáró Czugler Péter nyilatkozataira a felszámoló nem kívánt reagálni, mert szerinte "ezek kizárólag véleményeket fogalmaznak meg, és olyan jogerősen el nem bírált kérdéseket érintenek, amelyekben kizárólag a bíróság dönthet". A Fővárosi Bíróság eddig abban a kérdésben döntött, hogy a Global Center és a Bright Site követeléseit a felszámolónak vitatott hitelezői igényeknek kell tekintenie és azokat elbírálásra a bírósághoz kell felterjesztenie. Ebben az eljárásban határoz majd a bíróság arról, hogy a társaságok követelései mennyiben megalapozottak.