- A próbaüzemre mintegy hetven ország tudta megnyitni pavilonját. Hogyan értékelik ezt a kínai szervezők, akik értesüléseink szerint már április elején nyitni akartak? Mely országok nem tudták átadni a pavilonjukat? - Csak a pontosság kedvéért: hetvenöt ország tudta vagy akarta megnyitni a pavilonját. Abban is voltak különbségek, hogy mind a hat próbanapon vagy rövidebb ideig tart-e nyitva az adott ország pavilonja. Nem szívesen sorolnám fel azokat, amelyek nem nyitottak meg, nem is hiszem, hogy lenne jelentősége. A próbaüzemnek két fontos feladata volt: az egyik, hogy a szervezők érzékelni tudják az egész expóterület működési rendjét és előkerüljenek a problémák. Ezért minden egyes próbanapnak megvolt a maga specialitása. Például, egyik nap 500 ezer látogatót fogadott az expó (ez várhatóan megközelíti a napi csúcsot), a másik napon csak 50 ezer embert engedtek be, viszont 80 imitált VIP-delegáció mozgott a világkiállítás területén. Összességében a kínai szervezők mindazon országoknak, amelyek kinyitottak, nagyon megköszönték, de azok sem kaptak semmilyen negatív megjegyzést, amelyeknél erre nem volt lehetőség. A másik feladat a nemzeti pavilonok működésének modellezése volt. Mi napi 10 ezer látogatóval számoltunk - a próbaüzemen ennek háromszorosa volt kíváncsi a magyar pavilonra. - A hírek szerint a szervezés sem állt a helyzet magaslatán. Tömegjelenetekről, tumultusról is beszámoltak. Mit változtattak meg a kínai szervezők? - Kétségtelen, hogy több pavilonnál - ilyen volt Kína, USA, Németország, Finnország, Magyarország - gondot jelentett a sorban állás, elsősorban a csúcsterhelésnél. A szervezők gyorsan és jól reagáltak. Más kérdés, hogy ők maguk elmondták: komoly tanulságokat vontak le a próbaüzem idején és a hiányosságokat korrigálni fogják. Az utolsó próbanapra érzékelhetően nőtt a kínai biztonsági személyzet, önkéntesek és tájékoztató táblák száma. - Hogyan fogadták a magyar pavilon koncepcióját és megvalósítását a látogatók? - Számunkra is meglepő nyitottsággal és érdeklődéssel fogadták a látogatók a magyar pavilont. Egyrészt láthatóan nagy benyomást gyakorolt rájuk az épület összképe, a fény, a hang és mozgás együttese, a színek játéka. Másrészt a Gömböc lényege, tartalma szintén nagyon sokakat tett kíváncsivá. Például: számunkra is a próbaüzem egyik tapasztalata volt, hogy nyitásig növeljük azokat a médiafelületeket és eszközöket, amelyek a Gömböcről minél több információt tudnak továbbítani. - Néhányan már a nyitás előtt a magyar gasztronómia bemutatkozását és a pavilonon belüli kulturális programokat hiányolták. Gondoltak ezek pótlására? - Természetesen jogos a magyar gasztronómia és a pavilonon belüli kulturális programok hiányának felvetése. Csakhogy: az a pavilon, melyet létrehoztunk, nem ezeket az eszközöket felhasználva küldi el üzenetét a látogatóknak, hanem a már korábban említett sokszínű és sokrétű eszköz igénybevételével. A pavilon kialakítása, az 1000 négyzetméteres alapterület technikailag sem teszi lehetővé, hogy akár éttermet működtessünk, akár színvonalas kulturális programokat bonyolítsunk le ott. Ezért választottuk azt a megoldást, hogy augusztus 22-e után két hétig a sanghaji Modern Művészetek Múzeumában magyar kulturális fesztivált szervezünk, amelyet viszont nemcsak a pavilont egyszerre, egy adott pillanatban meglátogató körülbelül kétszáz ember, hanem ennél lényegesen több látogató élvezhet. Ezen a fesztiválon a magyar fotó, film, zene, képzőművészet egyaránt bemutatkozik és a sanghaji "utca emberének" is elhozza Magyarországot.