Holoda Attila: ezt el kell valakinek takarítania
Holoda Attila: ezt el kell valakinek takarítania
Új formátumot kezdünk el használni a Napi.hu honlapján: kamerákkal kiegészített podcastfelvételek segítségével próbálunk válaszokat találni aktuális gazdasági, pénzügyi, energetikai, üzleti témákban. Az első alkalommal arra vállalkoztunk, hogy érthetőbbé tegyük, mi is történik a szénnel? Hogy valóban reális-e a döntés, hogy 200 évnyi közös történelemírás után nyugdíjba küldi a szenet az emberiség.
Szabó M. István, 2021. december 30. Fotó: Napi.hu

Nagy meglepetést keltett, hogy a glasgow-i klímacsúcson nem Kínát, az Egyesült Államokat vagy Indiát ültették ki a szégyenpadra, hanem Ausztráliát, amely az elmúlt időszakban főként azzal került be az energetikai hírekbe, hogy az utóbbi 30 év legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátását produkálta, vagy hogy a kormány manőverezési kísérletei ellenére megbukott a canberrai szénpuccs, és hogy évekkel a tervezett időpont előtt bezárják a "szörnyeteget", a Yallourn erőművet, amelynek kazánjai helyére energiatároló rendszereket telepítenének.

A klímacsúcson mégis az szólt a legnagyobbat, hogy az Ember (Parázs) nevű think tank (agytröszt) tanulmánya bemutatta: Ausztrália egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátása a sokat kritizált kínainak majdnem a duplája.

E tétel mérlegre tételéven indul a Napi.hu videós podcastja, amelynek vendége Holoda Attila energetikai szakértő volt.

A beszélgetés Ausztráliára koncentrálva indult, de hamar globálissá vált az értelmezési tartomány, sőt: az energetikai és más célú szénfelhasználás összefüggéseit is érzékeltette Holoda Attila. “Talán meg kellene próbálni néha saját magunknak is nem kamuzni” - mondta a szakember, arra is utalva, hogy ma sok helyen úgy gondolják és azt állítják, a szén egyik pillanatról a másikra kiváltható az áramtermelésben.

Mi lesz AZ után?

De hol van ebben az ügyben a reális céldátum? Kamuzhatnak-e az európai kormányok, amikor 2025-2030 közötti idősávra a többségük a szénerőműveik leállítását ígéri? És igaz-e, hogy ha Ausztrália „leállna” a szénnel, akkor Kína, India, Japán és Ázsia jelentős része sokkal nehezebb helyzetbe kerülne? - Ezekre a kérdésekre is megadta a választ a fenti videós podcast. 

Az interjú egy pontján, amikor arról volt szó, hogy a klímaváltozás kontra szén ügyben fejben is át kell állniuk az országoknak és a vállalatoknak, elhangzott a kérdés: lehet-e rendszert váltani sérülések nélkül?

Holoda Attila válasza erre az volt, hogy “sérülések nélkül soha nem tudunk rendszert váltani, és ez lehetne az első hazugság, amivel szembe kellene nézni, mert ez nem egy win-win szituáció". De arra a felvetésre is válaszolt, hogy: hol késik a tisztaszén-technológia? És mire jó a szén, már azon kívül, hogy elégetik?

Az energetikai szakértő szerint a szén számára nem csak a túlélést jelenti, hanem annál jóval nagyobb potenciált, ha a szén megtalálja az új helyét a világban. A szénszálas technológia és az aktívszén-szűrők térnyerése ezt az irányt mutatja.

Ajánlom figyelmedbe az alábbi cikket!

Holoda Attila: ezt el kell valakinek takarítania

Új formátumot kezdünk el használni a Napi.hu honlapján: kamerákkal kiegészített podcastfelvételek segítségével próbálunk válaszokat találni aktuális gazdasági, pénzügyi, energetikai, üzleti témákban. Az első alkalommal arra vállalkoztunk, hogy érthetőbbé tegyük, mi is történik a szénnel? Hogy valóban reális-e a döntés, hogy 200 évnyi közös történelemírás után nyugdíjba küldi a szenet az emberiség.

A NAPI Online nem vállal felelőséget a cikküldő "Megjegyzés" mezőjébe írt tartalomért és kijelenti, hogy a cikküldő kizárólag látogatóink kezdeményezésére küld leveleket. Tájékoztatásul közöljük, hogy a cikküldő minden elküldött levélben megjeleníti a küldést kezdeményező látogató IP címét.

Copyright 2001-2022 www.napi.hu Online Kft. Minden jog fenntartva.