Tavaly havonta átlagosan 1143 bejelentés és adatszolgáltatás érkezett a Pénzmosás Elleni Információs Irodához - derül ki a NAV éves összefoglalójából. A szolgáltatóktól összesen 12 855 darab, melynek igen nagy része a bankoktól érkezett (11 443), a biztosítási szolgáltatók 539, a takarékszövetkezetek 350, az egyéb hitelintézetek 57 esetben jelentettek be eseteket, de 3 ügyvéd, 4 közjegyző, illetve 16 könyvelő is megkereste a NAV-ot, míg közben egy adószakértő, kaszinó, vagy könyvvizsgáló sem jelentkezett egyszer sem a hatóságoknál.

Az összefoglalóból kiderül, hogy a szervezet tavaly összesen 27 helyszíni és 198 kérdőíves ellenőrzést folytatott, melynek következtében 42 alkalommal köteleztek egy szolgáltatót a szabályzat meghatározott határidőn belüli, megadott szempontok szerinti átdolgozására, illetve egyéb jogsértések abbahagyására, 33 esetben figyelmeztették az érintetteket, hogy amennyiben az előírt kötelezésnek nem tesz eleget, úgy a bírság kiszabásától nem tudnak eltekinteni, míg összesen 23 esetben éltek a bírságolás eszközével, amelynek során összesen 3,29 millió forintnyi büntetésről döntöttek. Ezen kívül a közreműködés hiánya, illetve ellenőrzés akadályozása miatt 5 alkalommal szabtak ki 20 ezer forintos bírságot.

Az Irodának lehetősége van a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket is hozni, így fordulhatott elő, hogy tavaly 41 millió eurónyi összeg átutalását akadályozták meg, miután egy magyar gazdasági társaság vállalkozási szerződést kötött egy líbiai hivatallal. Ezzel alapesetben nem lett volna gond, ám a hivatal a szerződés megkötését követően pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá került, így bár a szerződés teljesítéséhez biztosítékként előleg-visszafizetési és teljesítési garanciák és viszontgaranciák kibocsátására került sor, ez nem valósulhatott meg, mert a magyar szervezet a nemzeti szabályozásnak megfelelően időben értesítette a bíróságot.

Offshore, stróman, számlagyár

A hatóság az év során számos ügytípussal találkozott, így számlázási láncolattal is, melynek lényege, hogy bár az átutalási lánc elején valós gazdasági tevékenységet folytató cég áll, ám több másik vállalkozás közbeiktatásával, akár több vonalon átutalásokat hajtanak végre, általában napon belül, vagy egy-két napon belül, azonos vagy hasonló összegekben. Az átutalási lánc utolsó tagjaként szereplő gazdasági társaság számlájáról az összegeket átutalják külföldi székhelyű gazdasági társaság fizetési számlájára vagy készpénzben felveszik. Ennek következtében az átutalási lánc elején lévő társaság a valójában közösségen belüli termékbeszerzését belföldi beszerzésként tudja feltüntetni.

Bár az adóhatóság az elmúlt időszakban több perrel is felvette a harcot a strómanok ellen, a dokumentum szerint máig előfordul, hogy a fizetési számla nyitásakor a gazdasági társaság cégjegyzésre jogosultja "megjelenését tekintve hajléktalan személy benyomását kelti vagy a cégvezetésre alkalmatlannak tűnik", aki ráadásul más cégekhez is kötődik. Ilyenkor jellemző, hogy a számlanyitás során feltett kérdésekre önállóan nem tud válaszolni, ahogy a gazdasági társaság tevékenységével, székhelyével, egyéb adataival kapcsolatban sem rendelkezik információval. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda helyzetleírása szerint ekkor általában önmagát nem azonosító személy, vagy személyek kísérik a strómant és helyette nyilatkoznak vagy amennyiben a banki ügyintéző ezt nem engedi, folyamatosan instrukciókkal látják el a névleges ügyfelet. A tájékoztató szerint a fizetési számlán a legtöbb esetben még nem, vagy csak néhány esetben történt tranzakció.

Az inkasszó elkerülése miatt előfordul, hogy egy magánszemély számlájára érkeznek rendszeresen "gazdasági tevékenység folytatására" utaló átutalások. Ennek oka, hogy a magánszemély cégjegyzésre jogosultja és/vagy tagja olyan gazdasági társaságnak, melynek számlájára inkasszót bocsátott ki az adóhatóság. Mint írják, a legtöbb esetben egyébként a vállalkozás pénzforgalmi számláját és a magánszemély fizetési számláját ugyanaz a szolgáltató vezeti.

Offshore cégekről gyakran hallani, így nem meglepő, hogy az éves összefoglalóban is feltűnnek ezek az esetek. Az ilyen esetekben az offshore területen bejegyzett cég Magyarországon vezeti fizetési számláját, így a számla felett kizárólag magyar adóügyi illetőségű személyek jogosultak rendelkezni. A rendelkezésre álló adatok alapján az offshore társaság Magyarországon végez gazdasági tevékenységet, így a magyar adóügyi illetőségű gazdasági társaságok, kamat, osztalék formájában, vagy fiktív ügyletek keretében teljesítenek átutalásokat az offshore társaság számlájára. Az offshore társaság ezután a pénzügyi eszközöket tovább allokálja.

A számlagyárakként működő cégek számlájáról folyamatosak a készpénzfelvételek, jelentős összegben, különböző bankfiókokban, illetve ATM-ből. A számlára érkező összegeket valós gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások utalják át, de a gazdasági társaság cégjegyzésre jogosultja általában a társaságról minimális ismerettel rendelkezik és a banki kapcsolattartás során más személyek irányítják.

Kockázati tényezők, figyelmeztető jelek

  • a gazdasági társaság rendszeresen teljesít átutalásokat olyan gazdasági társaságoknak, amelyek számláiról készpénzben veszik fel az összegeket, a beszámlázó gazdasági társaságok cseréje folyamatosan megfigyelhető;
  • a gazdasági társaság árbevétele magas, de a ráfordítás majdnem ugyanakkora;
  • a gazdasági társaság külföldi állampolgárságú és állandó lakóhelyű ügyvezetőjének nincs belföldi bejelentett lakcíme, csak kézbesítési megbízottra vonatkozó adatok bejelentésére került sor, a kézbesítési megbízott több gazdasági társaság esetében is ellátja ezt a feladatot;
  • a megalakulást követően - különösen alacsony jegyzett tőke esetén - jelentős forgalom, illetve nagy összegű fizetendő és emellett közel azonos összegű levonható általános forgalmi adó bevallása történik;
  • a bejelentett székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja;
  • gyakori székhely-, illetve tulajdonosváltás;
  • a tulajdonos és vezető tisztségviselő lakó-, tartózkodási helye, illetve a tevékenység végzésének helye a vállalkozás székhelyétől eltérő illetékességi területen található;
  • a bevallások benyújtásának elmaradása, bejelentési-, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása;
  • nullás adattartalmú bevallások benyújtása több egymást követő időszakban;
  • ellentmondás van a mérleg és az eredménykimutatás adatai között. Azaz egy társaság (pl. termelő, nagykereskedelmi tevékenységet végző) mérlegének december 31-i fordulónapon kimutatott adatai szerint a készletérték több éven keresztül például 100 millió forint körül mozog, de az eredmény kimutatásban az értékesítés nettó árbevétele évente ennek a töredéke, 20-30 millió forint. Az ellentmondás tehát több éven keresztül vizsgált időszak alapulvételével a magas készletértékből és a hozzá viszonyítottan alacsony értékű árbevételből adódhat.