Másfél éve több próbapert indított a NAV annak érdekében, hogy egyes cégek névleges és árnyékvezetője is felelős legyen a vállalkozás által nem teljesített tartozásokért. Ennek következtében először 2012 augusztusában mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a stróman nem védekezhet azzal, hogy ő csak a nevét adta a céghez és nem is tudott semmiről, ahogy a háttérből irányító "árnyékvezető" sem mentesülhet a következmények alól azzal, hogy nem szerepel a cégnyilvántartásban. A bírósági ítélet szerint a személyes felelősség megállapításához annyi is elég, ha a cég vezetője nem csinál semmit, azaz nem teljesíti a jogszabályok által előírt kötelezettségeit, nem ad át iratokat a felszámolónak, nem teszi közzé a cég éves beszámolóit stb.

A döntés már csak azért is fontos volt, mert amennyiben a bíróság megállapítja a személyes felelősséget, úgy a végrehajtás során a vezető nem csupán a pénzügyi vagyonával és jövedelmével felel, hanem bármilyen ingó, vagy ingatlan vagyontárgya is bevonható az eljárásba.

Stróman

Az a személy, aki egy kétes hírű vállalkozáshoz adja a nevét, hogy az igazi bűnösök helyett ő "vigye el a balhét", majd ha a büntetését letöltötte, vagy lecsillapodtak a kedélyek, megkapja a fizetségét. (A német Strohmann szó jelentése szalmabábu.) Forrás: idegen-szavak.hu

A helyzet súlyosságát mutatja az is, hogy az adóhatóság akkori tájékoztatása szerint a felszámolásoknak mintegy 75 százaléka fejeződik be egyszerűsített módon: vagy azért mert a cég vezetői nem adtak át iratokat, vagy azért, mert a cégnek már nincsen semmilyen vagyona. A NAV szerint ezen esetek többségében valószínűsíthető, hogy sérültek a hitelezői érdekek, ám ez persze nem jelenti azt, hogy az ügyek mindegyikében lehetne pert indítani.

Nincs még egységes joggyakorlat

A már megindított próbaperek nagyobb része még zajlik, ezek darabszáma jelenleg mintegy 100 - közölte érdeklődésünkre a NAV. A szervezet szerint a jogintézmény újszerűsége miatt (utolsó átfogó jogszabály-módosításra 2012 márciusában került sor) nem alakulhatott még ki egységes bírói joggyakorlat, ám így is jelentős eredménynek nevezték, hogy a Kúria tavaly májusban hozott ítéletében megállapította, hogy "a vezető tisztségviselő nem a hitelezők érdekeinek megfelelően jár el, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése után igazolható módon létre nem jött szerződések, és teljesítési igazolások nélkül rendelkezik különböző nagyságú kifizetések felől."

Ezzel és azzal, hogy a perek többségében helyt adtak a NAV megállapítási keresetének, még nincs vége az ügynek, így az adóhatóság további perek indítását tervezi az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében.

A sikeres per sem garancia a pénzvisszafizetésre

A jelenleg hatályos csődtörvény szerint a vezető felelősségének megállapítása iránti per jogerős befejezését követően még egy külön - fizetésre kötelezés iránti - másik pert is indítani kell, ezért egyelőre kevés a kártérítés megfizetésére kötelező határozat - ismerte el a NAV is. Hozzátették: azokban az esetekben, amikor fizetésre kötelezte a bíróság az érintetteket,  azok több esetben is befizették a megítélt összeget.

A próbaperek eredménye az is az adóhatóság szerint, hogy már akad olyan eset is, amikor a perbe fogható személy inkább egyezség során rendezte a tartozást, hogy elkerülje a későbbi pereskedést. Így a perekből közvetlenül befolyó összegeken túl, a preventív hatás eredményeként is várhatók lesznek befizetések - írja a NAV.