Az Orbán-kormány nemrég jelentette be, hogy újabb akciótervvel készül csökkenteni az élőmunka terheit, illetve egyszerűbb adózást kínál a kiscégeknek. (A részletekért kattintson!) Mivel a beterjesztett törvényjavaslatok most sem tartalmaztak költség-haszon becslést, ezért a GKI Gazdaságkutató Zrt. a meglévő és elérhető adatok alapján megbecsülte a várható, vállalkozások számára elérhető előnyöket, illetve a várható költségvetési kiadásokat.

Keveseket ér el a program

A TB járulék új kedvezményei közel 1,2 millió munkavállalóra vonatkoznak és 200-210 milliárd forinttal mérsékelhetik a munkáltatók terheit - véli a GKI, azonban hozzáteszik, hogy minél több a kedvezményezett az adott cégben, annál nagyobb a nyereség, így mivel elég kicsi az átlagos vállalati méret Magyarországon, ezért ez érdemben nem fogja növelni a foglalkozatottságot. A kutatócég szerint hiába jelentős emellett a tartós munkanélküliekre vonatkozó kedvezmény, az eddigi példák, mint a Start kártya, és az átképzési programok is azt jelzik, hogy eddig sem a bérköltség nagysága volt az elhelyezkedésük gátja.

Elvben igen nagy hatás várható a kisadózók tételes adójától a GKI szerint, ám a beépített korlátozások (pl. hogy számláik nem írhatók le költségként, 6 millió forint árbevételig alkalmazható) erősen szűkítik az érdekeltek lehetséges körét. Példaként hozzák, hogy már 2009-ben meghaladta ezt az árbevételi összeget egy átlagos egyéni vállalkozó forgalma, így leginkább a mellékállású vállalkozóknak érheti meg az új rendszerbe való belépés. A tényleges éves megtakarítás azonban vállalkozónként jellemzően 100 ezer forint alatt marad, számukra inkább az egyszerűbb adminisztráció lehet vonzó - a tényleges megtakarítás így ebben a körben 15-20 milliárd forint lehet.

Sok a megmaradt kérdés

A kisvállalati adót (KIVA) az akcióterv leghomályosabb pontjának nevezi a kutatócég. A GKI szerint ha "ésszerűen azt tételezzük fel", hogy a KIVA a TB járulékot váltja ki és veszteség esetén nullát kell a személyi költségekhez hozzáadni, úgy a vállalkozók 30-35 milliárd forintot nyerhetnek ezzel (a nyereséges cégek 5, a veszteségesek 28 milliárd forintot). A veszteséges cégek vesztesége 2012-ben várhatóan 500 milliárd forint felett lesz, így ettől sem várható, hogy létszámbővítést hajtanak majd végre.

Az akcióterv ezen intézkedései így 260-270 milliárd forintnyi könnyítést jelentenek, ám mivel a kedvezmények nem vonhatók össze (s nem világos, hogy pl. a KIVA-t és a TB járulék kedvezményeket együttesen is igénybe lehet-e venni), ezért a tényleges hatás ennél valószínűleg kisebb lesz - állapítja meg a GKI.

Az ÁFA befizetések új szabályozása ugyan javíthatja a kisebb cégek likviditását, de tekintettel arra, hogy a ki nem fizetett alvállalkozó számla ÁFA tartalmát sem lehet majd elszámolni, ezért érdemben csak mérsékelt hatást fog gyakorolni. A GKI becslése szerint ez a kamatkiadásokon keresztül 10-15 milliárd forint megtakarítását fogja jelenteni a cégek - egy szűk csoportja - számára. A tőkehelyzetre és a házipénztárra vonatkozó javaslatok ugyanakkor nem teremtenek újabb munkahelyeket és jelentősebb megtakarításokkal sem járnak.

Nagy lufi, igazi hatás nélkül

Az akcióterv a kormány reményei szerint 300 milliárdos megtakarítást eredményez a cégeknek, ám ha figyelembe vesszük azt, hogy a cégeknek évente 63-65 ezer milliárd forintos költségük van, akkor láthatjuk, hogy ez mindössze a teljes összeg 0,5 százaléka - vonja le a végső következtetést a GKI. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a vállalkozások jövőre telefonadót, tranzakciós (sárgacsekk) adót stb. fizetnek, miközben az idei adójóváírás kivezetés és minimálbéremelés miatti kompenzáció is csökken (ezek összegét 150-200 milliárdra becsülték), akkor láthatjuk a GKI szerint, hogy a hatás minimális lesz.

Ugyancsak negatív hatása lesz, hogy jövőre tovább mérséklik a fogyasztói keresletet a mind több termékre kivetett "chips" adó, a különböző - esetenként az átlagos áremelkedést meghaladó - díjemelések (vízdíj, szennyvízdíj, hulladékkezelési díj, esetenként ingatlanadó), illetve a jövedéki termékek (alkohol, dohányáruk) ugrásszerű áremelkedése. Összességében tehát az Akcióterv úgy rontja számottevően a költségvetés pozícióját, hogy érdemben nem járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez - írja a kutatócég.