EUR
314.24
USD
282.68
BUX
0 0.00%
OTP
0 0.00%

Elkeserítő számok Magyarországról - így állunk a régióban

Noha javultak a mutatók az elmúlt időszakban, a szegénység még mindig magas Magyarországon - állapította meg az Európai Bizottság egy közelmúltban kiadott elemzésében. A magyar adatok az uniós átlaghoz hasonlítva siralmas képet mutatnak, a régiós társainkhoz hasonlítva pedig még szörnyebb a kép.
Szabó Zsuzsanna, 2016. március 15. kedd, 09:09

A magyar kormány szeret azzal büszkélkedni, hogy Magyarország mutatói javulnak, és már külföldön is elismerik a gazdaság teljesítményét. (Hogy milyen mutatók javulnak és azok tényleg azok-e, amelyek előrébb viszik Magyarországot, arról itt írtunk.) A javuló tendenciák között említi a kormányzat a szegénységi mutatókat is, s azok nem olyan rosszak és nem annyira drámai a helyzet Magyarországon, mint azt az Eurostat adataiból látni lehet.

Az Európai Bizottság (EB) közelmúltban megjelent részletes országjelentésében - amely a kormány szerint végre reális képet fest a magyar gazdaságról - egy részfejezetet szentelt a társadalmi befogadás és szegénység alakulásának. Mindezt azért, mert a 2015-ös országspecifikus ajánlások teljesítése mellett az EU 2020-as célkitűzésekben elért eredményeket is nézte a bizottság - ebben pedig az egyik kitétel a mintegy 450 ezer szegénységben vagy kirekesztettségben élők számának csökkentése.

Ezzel kapcsolatban a bizottság elemzése összességében megállapítja, hogy a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők száma a 2013. évi 3,39 millió főről 2014-ben 3,1 millió főre csökkent, ugyanakkor azt is hozzáteszi: ez azonban még mindig 302 ezer fővel meghaladja a 2008-as kiinduló adatot.

Mit lát a bizottság?

Bár van javulás, az EB szerint azonban a szegénység továbbra is magas, és a szociális mutatók az általános gazdasági és munkaerő-piaci helyzethez képest kevésbé javultak. Azaz a bizottság elemzése szerint a relatív jövedelmi szegénységi mutató nem javult jelentősen, és 2014-ben 14,6 százalékos értékkel jelentősen a 17,2 százalékos uniós átlag alatt maradt, a rendkívüli nélkülözést mutató jelzőszám pedig 23,9 százalékkal jóval a 9 százalékos uniós átlag felett volt.

A népesség 12,2 százaléka élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban - ez 0,4 százalékponttal alacsonyabb a 2013-as értéknél, ám magasabb a 11 százalékos uniós átlagnál -, melynek következtében az átlagos "szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya" mutató 2,4 százalékponttal alacsonyabb volt, mint 2013-ban, ám a 31,1 százalékos érték továbbra is az egyik legmagasabb volt az EU-ban (EU-átlag 24,4 százalék).

Regionális összehasonlításban siralmasabb a kép

Noha a közelmúltban egyes szegénységi mutatók javultak, regionális összehasonlításban továbbra is magasnak számítanak - mutat rá az EB elemzése. Különösen az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők és a rendkívüli nélkülözést szenvedők aránya javult Magyarországon 2013, illetve 2012 óta, ám mind a két mutató magas a régió országaihoz képest. (Lásd ábránkat.)

Forrás: Eurostat, Európai Bizottság

A gyerekek 41,5 százalékát fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztettség

A szegénység a leghátrányosabb helyzetben levők, különösen a gyermekek és a romák körében továbbra is kezelendő kérdés marad. A bizottság elemzése rámutat, hogy míg 2010-ben a népesség 2 százalékának volt a jövedelme a mediánjövedelem 40 százaléka alatt, addig ez az arány 2014-ben már 4,5 százalék volt. A munkaképes korú népesség körében az átlagos szegénységi rés a 2012-2014-es időszakban 2 százalékponttal volt magasabb az uniós átlagnál.

A gyerekek 41,5 százalékát fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztettség 2014-ben, és négyből legalább egy gyereket fenyegetett a szegénység veszélye. A 18 év alatti gyermekek körében a rendkívüli nélkülözés aránya 32,4 százalékkal a második legmagasabb volt az EU-ban.

Az abszolút szegénység (a nemzeti szegénységi határ alatt élők aránya) a romák körében 67 százalék, ami 44 százalékponttal magasabb, mint a nem romák körében. A romák és nem romák között a szegénységi küszöb alatt élők arányában mutatkozó rés növekedett az elmúlt évtizedben - mutat rá a jelentés.

A bizottság elemzése pozitívumként megjegyzi, hogy a természetben nyújtott juttatások kiterjesztése - például a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai szünetek idején nyújtott ingyenes étkezése - javít a leghátrányosabb körülmények között élő gyerekek helyzetén.

Ugyanakkor a testület úgy véli, a helyi esélyegyenlőségi tervek végrehajtása hozzájárulhatna a szegénység, valamint a térbeli és oktatási szegregáció elleni küzdelemhez, de nincs biztosítva se a rendszeres ellenőrzés, se a fenntartható finanszírozás.

Társadalmi befogadás mutatói

200920102011201220132014
Szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők (a teljes nép. %-ában)29,629,93132,433,531,1
Szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő gyerekek37,238,739,640,94341,4
Szegénységi arány* (a teljes nép. %-ában)12,412,313,81414,314,6
Súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya** (a teljes nép. %-ában)20,321,623,125,726,823,9
Alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya*** (0-59 évesek %-ában)11,311,912,212,812,612,2
Aktív keresők szegénységi aránya (a foglalkoztatottak %-ában)6,25,36,15,36,66,4
Forrás: Európai Bizottság

Fogalommagyarázat a táblázathoz
*Szegénységi arány: azoknak a személyeknek az aránya, akiknek a rendelkezésre álló ekvivalens jövedelme nem éri el az ekvivalens nemzeti mediánjövedelem 60 százalékát.
**Súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya: azon személyek aránya, akikre az alábbi nélkülözési ismérvekből legalább négy jellemző: nem engedheti meg magának, hogy 1) kifizesse a lakásbérletét vagy a közüzemi számláit; 2) megfelelően kifűtse otthonát; 3) váratlan kiadásai legyenek; 4) minden másnap húst, halat vagy egyenértékű fehérjét egyen; 5) évente egyszer egy hétre elmenjen üdülni; 6) autót tartson; 7) mosógéppel rendelkezzen; 8) színes televíziója vagy 9) telefonja legyen.
***Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő személyek: azon 0 és 59 év közötti személyek aránya, akik olyan háztartásban élnek, ahol a felnőttek (az eltartott gyermekek kivételével) az előző 12 hónapban teljes munkapotenciáljuk kevesebb mint 20 százalékát töltötték munkával.

Ez sem a segíti a helyzet javulását

A helyzeten az sem segít - jóllehet ez inkább közvetetten járul hozzá a szegénységhez illetve az elszegényedéshez -, hogy továbbra is Magyarországon a legrövidebb az álláskeresési járadék jogosultsági ideje az EU-ban: a jelenleg meghatározott három hónap jóval rövidebb annál, mint amennyire az álláskeresőknek átlagosan szükségük van ahhoz, hogy újra munkát találjanak. Ez azért baj, mert ez a rendszer arra kényszerítheti a munkakeresőket, hogy olyan állást fogadjanak el, amely nem felel meg képzettségüknek - ami a munkavállalói fluktuáció növekedéséhez és a gazdaság általános termelékenységének csökkenéséhez vezet -, illetve az ellátás időtartamának rövidsége és a megfelelő szintű megtakarítások hiánya miatt közvetetten belekényszerítheti a közmunkarendszerben való részvételre. Az álláskeresőknek ugyanis el kell fogadniuk a felajánlott közmunkát ahhoz, hogy jogosultak maradjanak szociális ellátásra. (Utóbbi, mint arról korábban már írtunk, egy csapdát is jelenthet a munkavállaló számára, miután nem biztosítja a megfelelő átvezetést az elsődleges munkaerőpiacra - a szerk.)

A rövidebb időtartam és alacsonyabb bérpótlási arány kihat az álláskeresési járadék megfelelőségére is. Az álláskeresési járadékra fordított kiadások összege 2013-ra tovább csökkent a 2008-as, a GDP 0,8 százalékáról 0,4 százalékra annak ellenére, hogy nőtt a munkanélküliek száma. A járadék nettó bérpótlási aránya 6 hónap munkanélküliség után (kétgyermekes pár esetében) 2013-ra a 2010-es 53 százalékról 19 százalékra esett - mutat rá a bizottság.

Az EB elemzése továbbá kiemeli: számos juttatás szintje alacsony. A fő szociális juttatás (jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatás) névleges szintje 2010 óta 20 százalékkal csökkent, és jelenleg a szegénységi küszöb 33 százalékát éri el.

A 2015 márciusában hatályba lépett reform az önkormányzatiról a járási szintre helyezte át a fő juttatásokat, ami az eljárás egységesebbé válását eredményezte - állapítja meg az EB, ugyanakkor hozzáteszi, hogy az ennek nyomán életbe lépett változások következtében romolhat a szociális juttatások megfelelősége és kiterjedtsége.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bulemia, 2016.03.16 19:52

@Warlock:

ja, majd elfelejtettem a szépséges jelzőidet köszönöm, de mint szokás: téged minősít valamennyi.

Szépen, alaposan és mélyrehatóan jellemzted magad.

Nekem már nem maradt tér...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bulemia, 2016.03.16 19:51

@Warlock:

Kishapsi, térj magadhoz.

Gyakorold valakin sürgősen munkáltatói jogodat - és magadra találsz.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

foldnyuzo, 2016.03.16 19:41

Sajnos becsületből is szarul állunk!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Warlock, 2016.03.16 19:10

@Bulemia: Számomra egy nagy talány vagy... Akkora ordenáré bunkó vagy, hogy 5 hold szőlőkarót le lehetne verni veled, de magadat valahogy sohasem akarod bőszen moderáltatni, csak mást... Furcsa szemüvegen át nézed te világot öregfiú, az egyszer szent...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bulemia, 2016.03.16 18:38

@Warlock:

Igen, öreg, te vagy a cúcs.

Az Egyetlen.

Ai tudja és nem fél megmondani.

A FŐHÚGY....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .