Bár benne volt a pakliban egy esetleges leminősítés, meglepően érte Gabler Gergelyt, az Equilor elemzőjét, hogy az valóban be is következett. Azt ugyanis az S&P is elismeri, hogy 3 százalék alatt marad idén és jövőre is a költségvetési hiány. A hitelminősítő döntése leginkább arra világít rá, hogy a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, a megszorítások bevétel-túlsúlyos szerkezete tartósan rontja a növekedési kilátásokat, ami mellett még a 3 százalékos hiány sem elég az adósság csökkentéséhez - véli Gabler.

A szakértő szerint a kötvénypiacon jöhet további hozamemelkedés, de nagy pánikra nem számít sem az állampapír-, sem a részvénypiaci kereskedésben. Gabler továbbra is úgy gondolja, hogy kedden a Monetáris Tanács a kamatcsökkentés mellett dönt, óvatosabb lépésre csak nagyobb piaci turbulencia esetén számíthat. Az S&P-t decemberben követheti a Fitch is, hiszen jelezte, karácsonyig felülvizsgálja Magyarország adósbesorolását.

Kapcsolódó

Sérülékenyebb forint

EU/IMF hitelkeret megállapodást továbbra is csak akkor vár az Equilor szakértője, ha nagyobb eladói hullám indul a kötvény és forintpiacon. De erre egyelőre - a kedvező nemzetközi hangulatban - nem számíthatunk. A kockázat azonban különösen nagy, hiszen a korábbiaknál is sokkal nagyobb a külföldi spekulatív pozíciók részaránya a hazai állampapírpiacon, akik veszélyt érzékelve gyorsan kitárazhatnak. Ez a forint sérülékenységét is jelentősen emeli, így sokkal nyugodtabban aludhatnánk, egy IMF hitelkeret birtokában - tette hozzá Gabler Gergely.

Árokszállási Zoltán, az Erste szakértője is arra hívta fel a figyelmet, hogy IMF megállapodással valószínűleg nem következett volna be a leminősítés. Az Erste elemzőit is részben meglepte az S&P lépése, Árokszállási szerint a következő hetekben a Fitch és a Moody's is hasonlót léphet. Mindezeknek ugyanakkor nem feltétlenül lesz erős piaci hatásuk, mivel a kedvező külső hangulat továbbra is támogatja a hazai eszközöket. Öröm az ürömben - az Erste szerint - hogy az S&P tarthatónak gondolja a kormány hiány- és növekedési célszámait a következő években, feltehetőleg ezért hagyták stabil kilátáson a magyar besorolást. Vagyis további leminősítésre most nem kell számítani.

Ha a többi hitelminősítő is lerontja az ország besorolását, az viszont megakadályozhat egy sikeres eurókötvény kibocsátást, ami hosszabb távon feltétele az IMF-hitel kiváltásának. Az Erste egyelőre nem változtatja meg a forintpiaci előrejelzését, a 10 éves állampapírok esetében év végére 7,1 százalékos átlaghozamot várnak, jövő év végére pedig 6,5 százalékot, a forint esetében stabilan 285 forint körüli euró-árfolyamra számíthatunk idén és jövőre is. Az Erste-nél is úgy látják, hogy piaci nyomás híján folytatódni fog a kamatcsökkentési ciklus, vagyis kedden - a leminősítés ellenére - ismét 25 bázispontot vághat a Monetáris Tanács.

Nem érte meglepetésként a leminősítés viszont Gárgyán Esztert, a Citi makroelemzőjét. Szerinte az október-novemberi három költségvetési kiigazító csomag rossz szerkezete miatt lehetett számítani a lépésre, amit csak erősített, hogy egyre valószínűtlenebbé válik az IMF-megállapodás. Gárgyán is arra számít, hogy a többi hitelminősítő is követheti az S&P-t, a Fitch például november 19-én ígérte, hogy még az idén felülvizsgálja - a negatív kilátás alatt lévő - magyar hitelbesorolást.

Nyomás alatt

Az elemző szerint a további leminősítésre okot adhat az önkormányzati adósság államosítása. A Citinél úgy számolják, hogy nulla potenciális növekedés és a jelenlegi finanszírozási költségek mellett az évtized végére 90 százalékra fog felkúszni a GDP-arányos magyar adósságráta. Gárgyán is úgy látja, hogy kedden folytatódni fog a kamatvágás, ám a hitelminősítők lépésének lehet olyan hatása, hogy a későbbiekben beszűkül a tér a további csökkentésre, ahogy a befektetők figyelme egyre inkább a rossz gazdaságpolitikára fog irányulni.

Gárgyán szerint felminősítésre is leginkább egy gazdaságpolitikai fordulat esetén lehetne számítani, ami a költségvetés kiadási oldalának szerkezetét célozhatná, de mivel erre a 2014-es választásokig nincs esély, ezért valószínűleg addig nem fog javulni Magyarország besorolása. Sőt, a tavasztól esedékes jegybankelnöki csere még tovább is ronthatja a magyar kockázati megítélést, ami végső soron nyomás alá helyezheti a hazai piacot.