A kéthetes jegybanki kötvény megszüntetésével nem minden, itt tartott külföldi befektetés áramlik át magyar állampapírba, ráadásul az állampapírhozamok is lefelé tartanak - magyarázta a keddi forintgyengülés okait Kolba Miklós, az ING Bank devizaüzletágának vezetője. (A háromhónapos dkj-aukción kialakult 1,69 százalékos átlaghozam is 12 bázisponttal kisebb a hétfői másodpiaci értéknél.)

Délután negyed egykor az euró egysége 310,71, a dolláré 231,27, a svájci franké 255,69 forinton állt.

A forint - azon túl, hogy húzza magával a régiós devizákat is - forgalom nélkül gyengül, de már hétfőn is teljes volt a csend a bankközin. A szakember úgy látja, az árfolyamban 311,20-311,30 között lehet a következő ellenállás, de az Oroszországot érintő európai szankciók hatását is beleszámolva 313 forintig is drágulhat az euró. A jelenlegi kamatszintet figyelembe véve azonban így is erősnek számít a forint - fogalmazott Kolba.

Amint arra múlt heti technikai elemzésünkben rámutattunk, egyelőre nincs kifejezett ok arra, hogy a mostaninál masszívan erősebb forintra lehessen számítani. A hosszabb távú, immár hét éves múltra visszatekintő forintgyengülési trend még mindig életben van. A 2008 közepétől induló hosszú távú emelkedő trendvonal 302 és 300 forint körül található: a 302 forintos szint erejét mutatja, hogy az előző erősödés május végén itt torpant meg, s innen indult a 10 forintos euróerősödést hozó hullám. Így a hosszú évek óta tartó forintgyengülő trend megfordulásában első körben ennek a szintnek az áttörése után lehetne reménykedni. De még ez után is akadnának akadályok a magyar deviza útjában, például 296 forinton, ahonnan a januári forintgyengülés útjára indult.

Mint ismert, 2014. augusztus 1-jétől a jelenlegi kéthetes MNB-kötvény kéthetes lejáratú, lekötött betétté alakul át, aminek egyik következménye, hogy a külföldiek a jövőben nem helyezhetik el a pénzüket közvetlenül az MNB-nél. Ennek hatására az MNB bejelentését követően a külföldiek MNB-kötvényállománya jelentősen csökkent. A jegybank korábban azt közölte, hogy a felszabaduló forintlikviditás más forint-eszközökbe áramlott, így nem gyakorolt hatást a devizapiaci folyamatokra, ám úgy tűnik, hogy ezúttal fordul a kocka.

A Fedtől is érkezhet forintgyengítő jelzés

Alapvetően a feszültebb nemzetközi helyzetet látjuk a mostani gyengülés mögött: az orosz-ukrán konfliktus és a gázai helyzet mellett fókuszban vannak az EU esetleges szankciói Oroszországgal szemben - fogalmazott Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Hozzátette: már a múlt hét végétől, e hét elejétől megfigyelhető egy lassú gyengülés: úgy tűnik, az MNB múlt heti bejelentésének, miszerint befejezték a kamatcsökkentéseket nagyjából mostanra enyészik el a pozitív hatása.

A hét további része a Fed kamatdöntő ülése és az amerikai fontos makroadatok miatt elég eseménydús lesz. Ha ezek alapján az USA-beli kamatemelési ciklus kezdetére vonatkozó várakozások esetlegesen előbbre tolódnak, gyengítheti az is a forintot - húzta alá az elemző.

Kolbához hasonlóan úgy látja: mindemellett speciális magyar sztori, hogy közeleg az augusztus 1., amitől kezdve nem fektethetnek külföldiek az MNB kéthetes instrumentumába, s akár ez is járhat forintgyengítő hatással, bár ennek megítélése elég bizonytalan.

A nemzetközi hangulat romlását emelte ki egy másik üzletkötő is, aki szerint az ukrán és a gázai válság történései negatívan hatnak a piacokra is. Így a forint gyengülése sem magyar történet, az egész régióban esnek a devizák, így a lengyel zloty és a cseh korona is. Hozzátette: a forintnak az sem segít, hogy nem védi már a kamatkülönbözet: amíg a magyar alapkamat magasabb volt, addig folyamatosan vették az állampapírokat, hiszen ez jó üzletnek számított és ez egyfajta természetes védelmet is nyújtott a forintnak. Ez most már nincs meg, így a forint jobban ki van téve a hangulatingadozásoknak, mint eddig - emelte ki a trader.

Ennek megfelelően a szakember nem vár forinterősödést - szerinte a 308 alatti eurójegyzés sem volt reális -, ám nagyobb gyengülést sem, így közeljövőben 310 körüli árfolyamot prognosztizált.