Az amerikai pénzügyminiszter felszólította az európai döntéshozókat, hogy hagyjanak fel az eurózóna széteséséről szóló utalásokkal.

Az ECB és az európai kormányok közötti ellentét "nagyon romboló" hatású - fogalmazott az amerikai pénzügyminiszter. "Nemcsak az európai stratégiáról szóló vitákban való megosztottság a káros hatású, de a folyamatos konfliktus az ECB és az országok között is... " A kormányoknak és az ECB-nek mentesítenie kell a piacokat a katasztrofális kockázatoktól és a rendezetlen csődök  fenyegetéseitől - tette hozzá Wroclawban.

Geithner szerint Európának megvan a kapacitása arra, hogy a válságot megállítsa, de el kell köteleznie emellett magát.

Az amerikai pénzügyminiszter szeirnt nem ismétlődik meg a 2009-es válságra adott koordinált válasz, de az USA-nak és az EU-nak szorosan együtt kell működnie.  Ugyanakkor hozzátette: továbbra is megtesznek mindent, hogy segítsék Európát a válság okozta kihívások kezelésében.

Geithner szerint az amerikai gazdaság a következő 18 hónapban a potenciálja alatti 2 százalékos növekedést produkál, így az Obama-csomag elfogadása létfontosságú.

Az amerikai pénzügyminiszter sürgette az EFSF szerepének bővítését, de a 440 milliárdos alap forásának megemelésének mikéntjéről nem beszélt. Geithner már korábban is hangoztatta azt az álláspontját, hogy az bővítésre azért van szükség, hogy elég tartaléka legyen az eurózónának Olasz- és Spanyolország esetlegesen felmerülő újabb problémáinak kezelésére, és a válság leküzdésére.

Egyes hírügynökségi értesülések szerint azonban az európai mentőalap méretének növelését ellenző hangok már hallatszottak. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy ezt Németország, Ausztria, és több más tagállam is elutasítja. Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter a találkozón egyértelműen elutasította az EFSF forrásainak újabb, Geithner által javasolt növelését, mondván, hogy azt nem lehet a végtelenségig bővíteni.

Ami pedig Görögországnak folyósítandó pénzügyi segítséget illeti, a finn pénzügyminiszter továbbra is a görög mentőcsomag mögötti biztosítékokat követelte, és megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy nem valószínű, hogy még a mai nap folyamán sűlőre jutnának a kérdésben.

Az északi ország korábban fedezetet követelt Görögország támogatása fejében, és beszámolók szerint most olyan döntés születhet, amely minden tagállamra vonatkozik, de a feltételek miatt várhatóan csak Finnország fogja igénybe venni (az országnak ez belpolitikai kényszer, szerepel a koalíciós szerződésben).

Így nézhet ki az egyezség

A szabályozást diplomáciai források szerint úgy alakítják majd, hogy az EFSF-en keresztül hitelt nyújtó állam lemond a kamatokról, valamint hogy az EFSF-et 2013-tól felváltó Európai Stabilitási Mechanizmusba (ESM) történő befizetéseit nem öt részletben, hanem egy összegben teljesíti.

Egyes hivatkozások szerint az euróövezeti pénzügyminiszterek megállapodtak Wroclawban Geithnerrel, hogy az Egyesült Államok és az euró-tagállamok együttműködnek a pénzügyi piacok stabilizálásában. Wolfgang Schäuble (CDU) német pénzügyminiszter a találkozó előtt elmondta: "Az Atlanti-óceán mindkét partján meg kell oldanunk problémáinkat, mert a pénzügyi piacok instabilitása a fő oka annak, hogy világszerte a gazdaság növekedés lassulásától kell tartani".

Merkel is az eurót védi

Közben Berlinben Angela Merkel kijelentette a Dow Jones hírügynökség szerint: Németország elkötelezett az euró stabilitásának biztosításában és Németországnak ebben aktív szerepet kell vállalnia abban, hogy az adósságválság ne terjedjen át az eurózóna más tagállamaira. A német kereskedelmi szövetség rendezvényén emellett azt is megjegyezte: idén Németország növekedése a 3 százalékhoz közelebb lesz, mint a 2,5-hez.

Az eurót ekkor 1,3802 dolláron jegyezték, 0,5 százalékos mínuszban állva a dollárral szemben.