Kétségbeejtő adatok jöttek a magyar diákokról - ezt nem tesszük ki az ablakba

A kedden publikált legújabb PISA-felmérés eredményei alapján már nem csak a matematika, a szövegértés és természettudomány területén sereghajtók a magyar diákok, hanem az idén első alkalommal vizsgált kollaboratív problémamegoldásban is. A világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült kompetenciafelmérés alapján a rossz teljesítmény egyik oka a tudásalapú magyar oktatás, ami nem a képességekre épít.
K. Kiss Gergely, 2017. november 21. kedd, 09:46

A háromévente végzett világszintű kompetenciafelmérésben szinte mindig az OECD-átlag alatt teljesített Magyarország, ez a ma publikált, kollaboratív problémamegoldást vizsgáló modult illetően is így történt, ám ezúttal rosszabb lett a helyzet: a régióban is sereghajtók vagyunk. Míg az OECD átlag 500, a magyar diákok mindössze 472 pontot értek el.

A posztszovjet országok közül előttünk van Észtország (535), Szlovénia (502), Csehország (499), Lettország (485) és Horvátország (473) is. Mögöttünk mindössze Litvánia (467), Szlovákia (463) és Bulgária (444) végzett a mért államok közül. A legjobb helyen Szingapúr végzett 561 ponttal - olvasható a Case Solvers oktatási cég összefoglalójában. (A 2016-os eredményekről itt olvashat.)

A világ élmezőnyében a kelet-ázsiai országok és az angolszász országok szerepelnek, valamint jól teljesítettek a sokszor hivatkozott finnek vagy az elmúlt években felzárkózó észtek is. A régiós lemaradásunkat alátámasztja, hogy az OECD számításai alapján is lényegesen (10 ponttal) a gazdasági potenciálunk alatt teljesítünk. Viszont, ha a kiszámolt 10 ponttal többet értek volna el a magyar diákok, még akkor is elmaradnánk a csehektől, a szlovénoktól és az észtektől is. Ez arra enged következtetni, hogy ezek az országok gazdasági erejükön felül teljesítenek az oktatásban.

Mi magyarázhatja a gyenge eredményeket?

Míg a magyar oktatás alapvetően tudásalapú és költők életrajzát, valamint történelmi dátumokat kérnek számon feleléskor, a PISA új modulja készségeket mér. Nem csoda hát, hogy a magyar diákok nem tudtak mit kezdeni az olyan feladatokkal, amikor például két, számítógép által irányított játékossal kellett együtt dolgozniuk a Xandar nevű, fiktív országról szóló kérdések megválaszolásán.

 

A feladat során a diákoknak el kellett dönteniük, hogy a csapat milyen szabályok szerint dolgozzon, egyáltalán legyenek-e a közös munkának szabályai. Majd később a feladat során számos hirtelen szembejövő problémát kellett megoldaniuk, például a robotok szándékosan megszegték a korábbi megállapodásokat. A kollaboratív problémamegoldásban elért gyenge teljesítmény azt mutatja, hogy a tantervi tudást a diákok nem tudják máshol, másfajta feladatoknál jól alkalmazni.

A rossz eredmények másik oka a magyar iskolarendszer, illetve a társadalom egyenlőtlensége. Míg a gyerekek családi helyzete a problémamegoldás modulnál kevésbé meghatározó a legtöbb vizsgált országban, hazánkban most is jelentős tényező: nálunk határozza meg legjobban az elért pontszámot a diák élethelyzete. Így volt ez az eddigi három, PISA által vizsgált tárgynál - a matematikánál, a szövegértésnél és a természettudománynál - is, és szintén igaz a kollaboratív problémamegoldásra.

Kiváltság lett a jó oktatás

Itthon csak azok a diákok érnek el jó eredményt, akiknek szülei finanszírozni tudják a különórákat, a többieknek marad a készségeket figyelmen kívül hagyó nemzeti kerettanterv - értékel Case Solvers.

A PISA adatokból az is kiderül, hogy Magyarországon kevés az igazán jó problémamegoldó tehetség, és sok a leszakadó. Az OECD-országokban átlagosan a diákok 8 százaléka ért el kimagasló eredményt, 6 százalékuk pedig nem érte el a minimum szintet sem. Ez az arány nálunk 3 és 9 százalék: tehát kevesebb, mint feleannyi tehetségünk van és másfélszer annyi leszakadónk. Különösen lesújtóak ezek az adatok az élbollyal összehasonlítva: Szingapúrban például a diákok 21 százaléka nevezhető kiemelkedő tehetségnek.

Van remény

Napjaink munkahelyein egyre fontosabb, hogy másokkal együttműködve - legyenek azok kollégák, beszállítók vagy akár ügyfelek - tudjunk problémákat megoldani. Az OECD statisztikái szerint az ilyen készségekben erős emberek jóval többet keresnek a többieknél.

Nem túlzás, hogy egyre komplexebbé váló világunkban a 21. század egyik legfontosabb munkavállalói képessége a problémamegoldás lesz. Itthon először a multicégeknél jelent meg az igény a problémamegoldásban jártas munkavállalókra. Ma már azonban számos területen megkövetelik ezeket a készségeket a jelentkezőktől. Az ilyen készségekre utalnak az álláshirdetésekből jól ismert "csapatjátékos", "gyors tanuló" és "jó szervező és kommunikátor" kifejezések.

A felsőoktatásban van jó néhány pozitív példa, ami javítja a diákok kollaboratív problémamegoldó-képességét, ezek egy része pedig átkerült a hazai közoktatásba is, például az Országos Középiskolai Problémamegoldó Versenyen segítségével.

A hazai egyetemistáknak szóló esetversenyek az elmúlt években megszaporodtak: a Case Solvers által végzett felmérés szerint míg a 2012-es tanévben alig kilenc ilyen verseny volt Magyarországon, napjainkra ez a szám meghaladja a negyvenet. Ebben közrejátszik, hogy a vállalatok is egyre inkább keresik az ilyen munkavállalókat. Az esettanulmány-versenyek pozitív hatása a PISA-felmérés eredményein is tetten érhető, például Kanada esetében, ahol az esetversenyeknek már a középiskolákban jól bejáratott, kialakult rendszere van.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krix3, 2017.11.25 16:27

@zana:
More, hol látsz te itt keresztény nevelést?
Ti úgy féltek a keresztényektől mint ördög a tömjéntől!
1 perc keresztény nevelést se tűrtök meg az országban!
(Aztán meg megy a vartyogás, hogy: "milyen keresztények ezek?")
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix3, 2017.11.25 16:25

@zana:
Egész szépen bégetsz!
Hol tanultad?
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zana, 2017.11.25 11:00

@rigolya:
.....hála a lenépszavaztatott, de azért a fidesznyilkek által bevezetett tandíjnak."
Ilyen mocskos és alávaló banda ez, elvek nélküli gerinctelen országromboló bagázs.
2 millióan meg bégetnek. bevettétek Orbánét? Birkák: beeeeeeeeeeeee.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2017.11.25 10:53

Csökken a diplomások aránya a korosztályon belül, hála a lenépszavaztatott, de azért a fidesznyilkek által bevezetett tandíjnak. És még csökkenni fog a 2020-tól alkalmazott felvételi követelményként meghatározott nyelvvizsga előírásnak.

A képzettség amiatt is erodálódni fog, mert bár balog szerint nincs tanárhiány, s egyre többen tanulnak tanárnak, de ennek ellenére egyre kevesebb a reáltanár, a reálóra.

Mindez hála orbániának!

Hellelujah!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2017.11.25 10:37

@zana: ha ez valóbsn így van, akkor Orbán legjobb tanítványa vagy.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html