Nagymértékben készpénzorientáltak a magarországi háztartások, holott elvileg megvolna a lehetőségük arra, hogy sárgacsekk- és készpénzmentesebben intézzék fizetnivalóikat - derül ki egy, a napokban publikált jegybanki kutatásból. A Takács Kristóf által jegyzett tanulmány megállapítja, hogy a készpénzmentes fizetési módok alacsony elterjedtségének az okait elsősorban nem a háztartások és a pénzforgalmi szolgáltatók kapcsolatában kell keresni.

A lakosság elvben ugyanis készen állna, hiszen a háztartások 89 százaléka rendelkezik legalább egy bankszámlával - ezek közül minden második egynél többel is -, 85 százaléka pedig legalább egy bankkártyával.

Ingyen kártya, ingyenes készpénzfelvétellel

A bankkártya- és bankszámla-ellátottsági adatokból azonban nem lehet következtetni arra, hogy a lakosság szívesen és gyakran használná ezt a készpénz-helyettesítő eszközt, a nagyfokú elterjedtség valószínűleg nem tükrözi a háztartások valós keresletét. Sokkal inkább indokolható sok pénzforgalmi szolgáltató azon gyakorlatával, miszerint lényegében automatikusan biztosítja a bankkártyát minden ügyfelének.

Mivel sokan már bankszámlára kapják a jövedelmüket, ezért jellemző, hogy gyakran a hónap elején, vagy a számlák sárga csekken való befizetése előtt, bankautomatából egy vagy két részletben veszik fel az egész hónapra szükséges készpénzmennyiséget. Ebben az esetben megfigyelhető, hogy a havi ATM-használat száma alkalmazkodik a bank által ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított készpénzfelvételek számához. Akik csak egy számlával és egy hozzá kapcsolódó, gyakran ingyenes kártyával rendelkeznek, valószínűleg kevésbé elkötelezettek irántuk. Esetenként inkább csak "szükséges rosszként" gondolnak rájuk, amelyek megnehezítik a készpénzhez jutást. Ezeket az ügyfeleket éppen ezért nehezebben is lehet rávenni az elektronikus szolgáltatások aktív használatára.

Megszoktuk

A felmérés szerint a készpénzhasználat magas aránya - ide értve a sárga csekkek használatát is - sokkal inkább a fizetési műveletekkel kapcsolatos régi szokások erős jelenlétére, valamint sok esetben az ügyfelek nem kellő mértékű informáltságára vezethető vissza.

A tehetősebbek több csekket adnak fel

A 30 év alatti korosztály körében a legnépszerűbb a banki átutalás, a tranzakciók közel negyede történik ilyen módon, a sárga csekk aránya pedig náluk a legalacsonyabb, viszont még itt is 60 százalék. Érdekes módon nem figyelhető meg szoros kapcsolat az életkor és a modern fizetési formák használata között. A sárga csekk a 40−49 év közöttiek körében a legnépszerűbb, míg a csoportos beszedés a 30−39 éves és az 50−59 éves korosztályban egyaránt népszerű, az esetek több mint 19 százalékában alkalmazzák.A sárga csekkes befizetések használatának vizsgálatakor megállapítható, hogy annak gyakorisága a legmagasabb iskolai végzettség és a havi nettó jövedelem emelkedésével együtt nő. A legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozó háztartások havonta több mint kétszer annyi készpénz-átutalási megbízást adnak fel, mint a legalacsonyabb jövedelműek. Az eltérést a hiteltörlesztések, a biztosítási díjak és az állam felé történő fizetések magyarázhatják.

Emellett gyakran szerepet játszhat a bizalom hiánya is, ami nem feltétlenül a pénzforgalmi szolgáltatókkal kapcsolatos, sokkal inkább a fizetési műveletben részt vevő harmadik szereplőkhöz, a szolgáltatókhoz és a kereskedőkhöz köthető. Ez látható a bankkártyás fizetések vizsgálatakor, illetve ezzel indokolható az is, hogy a csoportos beszedési megbízás még mindig nem tudott jelentős szerepre szert tenni.

Fontos tényező, ami a készpénzigényes fizetési módokat előnyhöz juttatja, hogy ezeknél a költségek nem az ügyfelek oldalán, illetve nem közvetlenül a fizetési tranzakcióhoz kapcsolódva merülnek fel, szemben az elektronikus fizetési módok többségével. Ez elsősorban a távollévők közötti, rendszeres tranzakciók során gátolja a készpénzmentes fizetések nagyobb mértékű elterjedését.

Az elektronikus fizetések nagymértékű elterjedését gátló lényeges tényező az is, hogy sok esetben akkor sem lehet készpénzmentes módon fizetni, ha az ügyfeleknek lenne erre igénye. Ez főleg az eseti tranzakciókban lehet fontos szempont, de a bankkártyás elfogadói infrastruktúra szerény mérete mellett megjelenik az is, hogy egyes kisebb szolgáltatóknál nincs lehetőség csoportos beszedéssel fizetni a rendszeres díjakat. Emellett a banki átutalással történő fizetésre sem ösztönzik sem a szolgáltatók, sem pedig a pénzforgalmi szolgáltatók az ügyfeleiket. Míg az eseti fizetések készpénzmentessé tételében a bankkártyás elfogadói infrastruktúra fejlesztése lehet meghatározó, addig a rendszeres fizetések elektronizálásában a jövőben a pénzforgalmi szolgáltatók mellett fontos szerep juthat a különböző elektronikus számlakezelő rendszereknek is.

Havonta kétszer irány a posta

Az sem csökkenti a sárga csekkek népszerűségét, hogy amennyiben egy átlagos háztartás a postán sorban állva szeretné ily módon elintézni befizetési kötelezettségeit, és nem szeretne semmivel sem késedelembe esni, akkor havonta átlagosan több mint kétszer kell ellátogatnia a postára. Egy háztartás havonta átlagosan közel öt sárga csekket ad fel, egy alkalommal pedig átlagosan 1,7-et.

Ahhoz képest hogy a háztartások harmada kényelmes és gyors fizetési módnak tartja a készpénzátutalási megbízást, saját bevallásuk szerint havonta 22 percet töltöttek el sorban állással és a postákra való eljutással, hogy feladhassák a sárga csekkeket.

Rengeteget spórolhatnánk a sárgacsekk-búcsúval

Egy másik, a lapunk által idén nyáron ismertetett MNB-tanulmány szerint a GDP 0,4 százalékának megfelelő társadalmi megtakarítás volna elérhető a hazai fizetési módok használatának változásával - állítják az MNB szakértői. Mindehhez többek közt a POS-terminál hálózat akár állami forrásból történő fejlesztésére, a sárga csekkek fizetőssé tételére lehet szükség.

Mivel a háztartások nagy része a munkabérét és egyéb rendszeres jövedelmét már a bankszámlájára kapja, ezért a posta előtt fel kell keresnie egy bankautomatát vagy egy bank pénztárát is készpénzfelvétel céljából. Még érdekesebb a készpénz-átutalási megbízás népszerűsége annak fényében, hogy a háztartások 83 százalékában legalább egyvalaki bankszámlára kapja valamilyen rendszeres jövedelmét. Sokak számára valószínűleg a jelenleginél sokkal egyszerűbb megoldás lenne, ha nem sárga csekken, hanem annak valamelyik alternatívájával bonyolítaná a rendszeres tranzakcióit.

Megfigyelhető, hogy az egy alkalommal felvett készpénz mennyisége és az ez után néhány napon belüli készpénz-átutalási megbízások összértéke között szoros kapcsolat van. Azoknál a háztartásoknál, ahol bankszámláról való készpénzfelvétel és sárga csekkes készpénzbefizetés is történt egy napon, ott a felvett összeg 77 százalékát fizették be még aznap. Ezekben az esetekben tehát a sárga csekkről annak valamelyik helyettesítőjére történő átállással negyedére lehetne csökkenteni a felvett pénzösszeg nagyságát.

Utalással is lehetne csekket fizetni

Igaz, sokan nem is tudják, hogy a sárga csekkel érkező számlákat átutalással is ki lehet egyenlíteni, illetve nem tudják, hogy ehhez miként kellene kitölteni az átutalási megbízást. A tájékozottság hiányán túl az is a sárga csekkek népszerűségét növeli, hogy egy banki átutalás költségei az utalás pillanatában, az ügyfélnél jelentkeznek.

A csoportos beszedési megbízások hasonló okok miatt kerülnek hátrányba a sárga csekkhez képest, de ebben az esetben más oka is van az averziónak, mégpedig a bizalmatlanság. Sokan úgy gondolják, hogy egy beszedési megbízással szabad kezet adnak a szolgáltatóknak, akik így szabadon hozzáférhetnek a bankszámlájukhoz, és az ügyfél már csak utólag értesülhet a levonásról. Itt feltehetően jelentős a szerepe a közműcégekkel kapcsolatos korábbi rossz tapasztalatoknak is. A számláról való téves összegű vagy jogosulatlan beszedések ellen ugyanakkor több módon is védekezhet az ügyfél. A szolgáltatói beszedés előtt néhány nappal már kézhez kapja a számlát, így ha nem ért egyet annak összegével, akkor letilthatja a beszedést, és rendezheti a nézeteltérést. Egy másik módszer, hogy lehet előre limitet beállítani, így megakadályozható, hogy a kívántnál nagyobb összeget levonják a számláról, vagy amennyiben a levonás már megtörtént és bizonyíthatóan jogosulatlanul, akkor az ügyfél az így levont összeget visszakérheti a banktól, aki a vitás ügyet majd később rendezi a szolgáltatóval.