Bejöttek azok a várakozások, amelyek azt valószínűsítették, hogy a legutóbbi kamatdöntő ülésen a szoros eredmény azt jelentette, hogy fokozódott az ellentét a tanács többségben lévő új tagjai - akik az alapráta tartására szavaztak -, és a szigorítani szándékozó régiek között..

A jegyzőkönyv szerint Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György nem tartotta indokoltnak a szigorítást, szemben Karvalits Ferenc, Király Júlia és Simor András jegybankelnök véleményével.

Kapcsolódó

A Napi Gazdaság mellett a JP Morgan és a Morgan Stanley is erre az eredményre számított, az utóbbi cég elemzői pedig azt is hozzátették, hogy amennyibe Simort leszavazták, akkor a monetáris tanács jó eséllyel "kevésbé lesz konzervatív" egy esetleges kamatcsökkentési döntéssel, mint ahogy arra az MNB-elnök a kamatdöntő ülés után utalt.

A 2011-es év nagy részét még összhang jellemezte a monetáris tanácson belül, azonban a harmónia komoly különbségeket rejtett magában és ez késő ősszel folyamatosan felszínre is került, 2012 első szavazását pedig már szoros eredmény jellemezte. Az eredmények alapján megtörténhetett a súlypont eltolódás a kevésbé szigorú monetáris politika felé.

Szeptember-októberben még egyedül Király Júlia alelnök tért el a többségtől - egy enyhe 25 bázispontos emelés mellett érvelt szemben a többiek tartásjavaslatával -, a fő változás azonban a novemberben következett be. Az akkori félszázalékpontos emelés mögött a tanács összes tagja kiállt, azonban akkor már több opciót is megvitatott az MT és a kamatdöntésről szóló jegyzőkönyv is arról tanúskodott, hogy a tanácstagok gyökeresen másképp ítélik meg egyes kérdésekben a gazdaság állapotát (pl. inflációs kockázatok, forintárfolyam alakulása). Decemberben még újabb 50 bázisponttal szigorított a monetáris testület, az arány a korábbikkal szemben azonban 5:2-re mérséklődött, a többséggel szemben Gerhardt Ferenc és Kocziszky György egy mérsékeltebb, 25 bázispontos szigorításra voksolt.

Így vitatkoztak januárban

A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a decemberi inflációs jelentés óta beérkezett makrogazdasági adatok az inflációs jelentés várakozásainak megfelelnek, ugyanakkor a kockázatok megítélése tekintetében nem volt egységes a tagok véleménye.

Lesz még szigorítás?

A testületi tagok egyetértettek abban, hogy amennyiben hazánk kockázati megítélése és inflációs kilátásai érdemben tovább romlanak, további kamatemelés válhat szükségessé.

Egyes testületi tagok megítélése szerint - elsősorban a hazai gazdaságpolitikát övező növekvő bizonytalanság következtében - Magyarország romló kockázati megítélése érdemi eltérést jelent a decemberi előrejelzés alappályájához képest. A többség (vélhetően a tartásra szavazó tagok - a szerk.) ezzel szemben úgy ítélte meg, hogy hazánk kockázati megítélésében a decemberi romlást követő januári fordulat tartós trendet jelez.

Magyarország kockázati megítélésének alakulásával kapcsolatban egyes tanácstagok hangsúlyozták, hogy érdemi romlás következett be a decemberi kamatdöntő ülést követő két-három hét folyamán, amit csak részben ellensúlyozott a január második hetétől kezdődő korrekció. Utóbbi elsősorban a forint árfolyamának alakulásában volt tetten érhető, miközben a CDS-felár és az állampapíroktól elvárt hozamok csak kevéssé csökkentek. Az FX-swap piacon január közepén tapasztalt feszültségek szintén arra utalnak, hogy a Magyarországot övező bizalom nem állt helyre.

Más testületi tagok ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy bár a mutatók rosszabb képet mutatnak a januári kamatdöntés napján az egy hónappal korábbinál, a romló trend január 5-ét követően megfordult, a mutatók jelentősen javultak mélypontjuk óta.

Hazánk kockázati megítélésének alakulásával kapcsolatban egyes testületi tagok hangsúlyozták, hogy mind a december közepétől január első hetéig tartó romlás, mind a január második hetétől kezdődő javulás elsősorban országspecifikus tényezőkhöz köthető. A korrekcióban szerepet játszhattak ugyan globális és regionális események, azonban Magyarország kockázati megítélésének javulására nem kerülhetett volna sor a hazai bizalom erősödése nélkül, ami elsősorban a Nemzetközi Valutalappal és Európai Unióval való tárgyalásokkal kapcsolatos megváltozott kormányzati kommunikációnak köszönhető.

Más tanácstagok megítélése szerint, míg Magyarország kockázati megítélésének romlása egyértelműen a hazai eseményekhez köthető, a januári javulásban a hazai bizalomerősödés mellett elsősorban a globális-regionális kockázati étvágy alakulása játszott szerepet.

A tanács egyöntetű véleménye szerint továbbra is fontos, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb megállapodás szülessen a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében. Egyes tanácstagok úgy vélték, hogy a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodásig a monetáris politika feladata a monetáris feltételek szigorításával stabil pénzpiaci környezet megteremtése. Más tanácstagok ezzel szemben bízva a tárgyalások mielőbbi sikeres lezárásában, nem tartották szükségesnek a monetáris politikai szigorítást, és hangsúlyozták annak jelentős reálgazdasági költségeit..