A vártnál jóval nagyobb mértékben fékezett az infláció májusban: az áprilisi 4,7 százalékról 3,9 százalékra esett az éves árindex, a prognosztizált 4,5 százalék helyett.

A meglepetést az élelmiszerárak okozták - derül ki a Napi Gazdaság Online által megkérdezett elemzők kommentárjaiból.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője például 1 százalék feletti havi növekedést várt, ehhez képest a KSH mindössze 0,4 százalékos emelkedésről számolt be. A szakértő hozzátette: a lassulásban a bázishatások szintén közrejátszottak, ám ezek nem okoztak meglepetést - tavaly májusban emelkedett például a háztartási energia és a benzin ára.

Kapcsolódó

A gyümölcsök a vártnál kisebb tempóban drágultak áprilisban - húzta alá Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője. Kiemelte: jól látszik, hogy a hatósági áraknál nem engedik az emelkedést, illetve segített, hogy egyelőre nem nőtt a jövedéki adó sem. A tartós fogyasztási cikkeknél és a szolgáltatásoknál viszont az árak már elérhették a gödör alját, innen további dezinflációs segítség nemigen várható.

Az infláció jelentős mértékű visszaesésében elsősorban bázishatások játszottak szerepet, így kiesett a tavaly májusi gázáremelés és jelentős üzemanyagár emelkedés hatása, idén májusban már csökkentek az üzemanyagárak - vélekedett Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szintén úgy látja, hogy a meglepetést az élelmiszerárak okozták, amelyek éves alapú árnövekedése 8,6 százalékra mérséklődött az előző havi 9,4 százalékról, miközben a havi drágulás mérték elmaradt a szezonalitástól.



Csökkentek az inflációs várakozások

Az elemzők a friss adatok láttán mérsékelték is idei inflációs várakozásaikat. Árokszállási 4,2 százalék helyett 4,0-4,1 százalékos, Németh 4,3-4,4 százalék helyett 4,1-4,2 százalékos éves átlagos ütemre számít. Ami a lefutást illeti, az Erste szakértője arra számít, hogy a következő hónapokban 4 százalék alatti értékekre van kilátás, amit ősszel egy újabb, 4,5 százalék körüli csúcs követhet, alapvetően bázishatás miatt, majd az év végére újra 4 százalék alá térhet vissza az index. Az ING elemzője szerint sem várható nagy elszállás: ha jó lesz a termés, 4 százalék alatt maradhat az infláció, év végére pedig e szint fölé kúszhat.

Suppan szerint a következő hónapokban 3,9 százalék közelében maradhat az infláció, azonban az őszi hónapoktól az élelmiszerárak tavalyi felfutása miatti magas bázis hatására folytatódhat a dezinfláció, így az év végére 3,4 százalékig mérséklődhet az infláció, az éves átlagos infláció pedig 4 százalék lehet. Az infláció csökkenésében a továbbra is gyenge belső kereslet, ill. az erősebb forint is segíthet. A 3 százalékos jegybanki inflációs célkitűzést jövő év közepére elérhetőnek tartja a Takarékbank elemzője.

Mi lesz az alapkamattal?

A szakértők egyetértenek abban, hogy az MNB egyelőre nem kezd kamatcsökkentésbe, jövő hétfőn minden bizonnyal marad a 6 százalékos alapráta. Németh az év egészére tartást vár, és hasonló véleményen van Árokszállási is, ám szerinte valamelyest nőtt az enyhítés esélye. Az Erste elemzője úgy véli, érdemes lesz figyelni a kamatdöntéshez kiadandó inflációs jelentésre és a hozzáfűzött MNB-kommentárra: beleférhet ugyanis, hogy kommunikációval készítik elő a talajt a kamatcsökkentéshez.

A várakozások alatti infláció feltehetően egyelőre nem ad okot az MNB-nek arra, hogy kamatot csökkentsen - véli Suppan, aki szerint a kamatok mérséklése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy a 3 százalékos inflációs célkitűzés minden kétséget és kockázatot kizáróan teljesülhet.