Melyik márka ad vacakot és melyik nem? - A bukott és jól szereplő termékek listája

Több olyan terméket talált a Nébih, amelynek külföldön forgalmazott változata jobb, mint a magyar boltokban kapható társa. Kivételek is vannak.
Csernátony Csaba, 2017. február 17. péntek, 10:42

Nagy port kavart a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal friss kutatása, amelyben 24 termék külföldön és Magyarországon kapható változatát vették össze a hatóság tesztelői. A végeredményből az jött len, hogy rosszabb termékek kerülnek a magyar boltokba, mint a külföldiekbe. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón a kutatásról azt mondta, megdöbbenve olvasta a jelentést. Szerinte "az élelmiszer-kiskereskedelmet uraló cégek szemetet akarnak eladni Magyarországon. Ez megdöbbentő és példátlan!"  A miniszter szerint ez egy komoly kereskedelempolitikai és fogyasztóvédelmi kérdéseket vet fel, amivel a kormánynak.

A teljesség kedvéért fontos tisztázni egyfelől azt, hogy a legtöbb vizsgált terméknél az összetételben nem volt lényeges különbség, de az osztrák termékek egyszerűen finomabbak, mint a magyar társaik - természetesen ez azért fontos probléma. Másfelől azért akadtak olyan termékek, amelyeknél nem volt különbség. Most felsoroljuk, hogy mely termékeknél volt eltérés és melyeknél nem, egyben idézzük a felmérésben érintett gyártók egy részét képviselő Magyar Márkaszövetség reakcióját.

Kiállták a próbát

Nem volt összetételbeli (cukor- és zsírtartalom) vagy érzékszervi különbség az alábbi termékeknél

  • Milka tejcsokoládé
  • Lindt étcsokoládé
  • Raffaello desszert
  • Mon Cheri desszert
  • Barilla száraztészták

Több hal volt az osztrák halkonzervben

  • Rio Mare tonhalkonzervek: az összetételt és az érzékszervi tulajdonságokat tekintve ezek is rendben voltak, ám azonos nettó tömeg mellett közel 2 százalékkal több halat tartalmazott az osztrák minta.

Érzékszervi problémák

  • Manner ostyák (ostyás édességek, nápolyik): a beltartalmi mutatók közel azonosak voltak, de az érzékszervi tulajdonságok az ostya szerkezetét tekintve eltérőek, az osztrák mintáknál az ostya állaga kevésbé laza szerkezetű, mint a magyar minták esetében.
  • Nutella kenhető kakaós mogyorókrém: az állományban volt különbség, a magyar termék kevésbé lágy, kevésbé jól kidolgozott volt az osztrákéhoz képest.
  • Ritter Sport marcipánnal töltött étcsokoládé: A cukor- és zsírtartalom azonos volt, ám a magyar változatnál az étcsokoládé burok szájban kissé nehezebben olvadó volt, mint az Ausztriában kapható verzió.
  • Babérlevelek: Nem volt lényeges különbséget, de élvezeti értékében az osztrák forgalmazású babérlevél karakteresebb, intenzívebb ízt mutatott.
  • Nesquik kakaópor: A magyar változat illatában és ízében a kakaós jelleg gyengébb, főként az édes íz dominál, míg az osztrák mintát a harmonikusabb, intenzívebb kakaós illat, telt kakaós-csokis íz jellemzi. A por alakú ízesítők vizsgálati eredményeiből kiderül, hogy az előállításukhoz felhasznált összetevők eltérő minőségéből eredően az érzékszervi tulajdonságok, főként illat és ízbeli eltérések tapasztalhatóak, jellemzően az osztrák minták javára.
  • Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurtital: az érzékszervi tulajdonságok alapján az osztrák minták legyőzték a magyarokat. Az osztrák termékek ugyanis jobb minőségű alapanyagok felhasználásával készültek. A magyar puding hígabb állományú volt, az édes íz dominált, a kakaós-vaníliás íz gyenge. Az osztrák tejberizs teltebb ízű, tejszínesebbnek, krémesebbnek érződött; a joghurtnál az aroma minőség-különbsége folytán a magyar joghurt harsányabb ízű, illatú és édesebb, az osztrák változat inkább a valódi gyümölcsre emlékeztető ízű, illatú. Összetételükben nagyjából azonosak, saját jelölésüknek megfelel a beltartalmuk, kivéve a joghurtoknál a mért kalcium tartalom nem érte el a jelölt értéket.

Más volt bennük

  • Coca-Cola: A magyar változat kevésbé telt, kevésbé összetett, mely a felhasznált aromák minőségének különbségből eredhet. Összetételükben eltérnek, 0,6 százalékkal magasabb a magyar változat cukortartalma (így energiatartalma is magasabb), cukorösszetétele pedig alapvetően más, az osztrák szacharózt (is) tartalmaz, míg a magyar az olcsóbb (kukorica alapú) fruktóz-glükóz szirup/szörp/ felhasználásával készült.
  • Monster energiaital (zöld): az energia- és tápértékadatok azonossága mellett az osztrák változat koffein mellett taurint is tartalmaz, valamint azonos cukortartalom, de különböző cukorösszetétel jellemzi őket. Ez esetben a magyar tartalmaz több szacharózt.
  • Vanillincukrok egyformák voltak, míg a Bourbon vaníliás cukrok esetében a magyar változat 3 százalék vaníliarúd-őrleményt (nem csak a kikapart belsejét) és kétféle aromát, míg az osztrák vanília extraktumot (koncentrált  kivonatot) tartalmaz, viszont mindkét termék frontoldali megjelenítése ugyanaz, tehát a vásárlók első ránézésre azonos összetételű termékeknek vélhetik őket.
  • Knorr porkeverékek: Az ellenőröknek nem sikerült a termékazonosságot igazolniuk, az azonos megnevezés és termék-megjelenítés ellenére sem. A Knorr marhahúsleves kagylótésztával és húsgombóccal megnevezésű termék magyar vásárlója csak 48 g nettó tömegű, míg az osztrák vásárló 60 g-os terméket kap ugyanolyan csomagolásban. Mindkét vásárló 3 adag levest készíthet egy zacskóból, de az osztrák vásárló 2 százalékkal több tésztát, közel dupla annyi húsgombócot és 3 százalékkal több répát kap a csomagban, valamint ugyanakkora (250 ml-es) adagban 20 százalékkal sűrűbb, intenzívebb ízű, illatú levest fogyaszthat el, mint magyarok vevők. Az érzékszervi bírálat során a nébihes ellenőrök azt mondták: "jelentős minőségi különbség van, az osztrák ízletesebb, tartalmasabb, a magyar hígabb, csak az ételízesítő íze érvényesül."
  • A Knorr Fix Carbonara spagettialap: első látásra azonosnak tűntek, de összetételében lényeges eltérés, hogy a magyar változat nem tartalmaz sajtot (helyette 1 százalékkal több tejszínport), míg az osztrák alteregója három féle sajtot is tartalmaz 5 százalékkal mennyiségben. A magyar alappor tápértékjelölése sajátosan a tésztás-sonkás készételre vonatkoztatja a táblázat adatait, ami félrevezetheti a vásárlót a beviteli  értékek tekintetében, hiszen a sonka és a spagetti összetételétől függ a készétel tápértéke, a csomagolásban pedig csak a porkeverék adott, ezért az osztrák termék tápérték jelölése, mely csak a porkeverékre vonatkozik, megfelelőbb, valósághű tájékoztatást nyújt.

A Márkaszövetség szerint nem vacakabbak a magyar termékek

A Magyar Márkaszövetség reagált a nébihes felmérés eredményére. A szervezet szerint az eltérő tárolás, más lejárati idő vagy az eltérő fogyasztói szokások miatt  lehet különbség a magyar és osztrák boltokban kapható, ránézésre ugyanolyan márkájú termékek között,  nem azért mert a cégek a vacakabb árut hozzák Magyarországra a multinacionális élelmiszeripari cégek.

A Márkaszövetség közleménye szerint a magyar hatóság vizsgálatai többnyire semmiféle érdemi különbséget nem állapítottak meg a Magyarországon és más országokban forgalmazott élelmiszerek összetevőiben, hiszen a márkatermékek túlnyomó többségét általában ugyanabban az üzemben, azonos alapanyagokból, azonos receptúrával készítik. A Márkaszövetség szerint azoknál a termékeknél, ahol mégis volt különbség, a vizsgált minták eltérő lejárati idő vagy a tárolás lehetett a ludas. A szervezet szerint nem a multik kettős mércéjét kell keresni, az eltérések magyarázhatóak az ízlésekkel is. A szervezet közölte, egy adott márka többféle kiszerelésben, ízesítéssel is készülhet az adott ország fogyasztói ízlésének megfelelően,  magyarok például köztudomásúan jobban kedvelik a karakteres, fűszeresebb, intenzívebb ízjegyeket mutató élelmiszereket. Ugyanakkor tény, hogy a Nébih nem említett a felmérésben olyan termékeket, amelyek mondjuk fűszeresebbek lettek volna, mint az osztrák változat.

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2017.02.20 20:52

@AgiHugi: khm...

Ha "felháborító", akkor minek veszi meg???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2017.02.20 20:51

Mintha a Globus is más uborkakonzervet szállítana az egyes országokba...

Ízlésbeli különbségek nincsenek az egyes nemzetek között?

S persze nem hallom, hogy most akkor a magyar élelmiszercégek rárepülnének ezekre a különbségekre...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

sandimaria, 2017.02.20 17:54

@AgiHugi: Csak egy kis baj van az elméleteddel. Gondolkodj egy kicsit. Ez a CBA-nál volt, mikor bejöttek az ESL tejek. Kirakták az UHT-közé, mert nem olvasták el, hogy hűtve tárolandó. Mikor szóltam, nem elnézést kértek, hanem elmagyarázták, hogy a vásárlók rakták vissza rossz helyre. Mindet. Tudod, az ESL-t ha hagyod a bolt előtt vagy mögött, két órát állni, és nem hűtőből hűtőbe megy, akkor megromlik, függetlenül attól, hogy mi a minőség lejárati ideje, mi van rányomtatva. ?akkor kulon fel kell tuntetni, hogy pl. Magyarorszagra gyartva!? Elég lenne megnézned, hogy MagyarorszáGON gyártva. Az meg rajta van. Speciel a Coca Colát is, a Knorr levesport is itt gyártjuk, mi, magunknak. (Nagy bánatomra, mert szívesen megvenném a spanyol homár krémleves port, mert azt nem tudom összedobni itthon este, a zöldségleves porra meg teszek, mert azt össze tudom dobni). A Hamé, ő tényleg importál, rendszeresen eszem a tőkehalmájat, nem mértem le soha, hogy hány gr. van benne, de tele van a doboz, és csak annyi olaj van, amit akár meg is eszek a májjal, ha olyanom van.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

foldnyuzo, 2017.02.18 16:30

Lázár úgy beszél mint egy kocsmatöltelék.
Nem méltó egy magas beosztási így beszélni, tényként állítani be, hogy itt kettős mérce van!
A hatalom az nagyon fontos és erre az abszurdításra az agymosott magyarjaink közül sokan vevők!
Érzékszervi vizsgálat? Ugyan már, még az is befolyásolja mit ettem a kóstolás előtt, arról nem is beszélve ki mit szeret. ahány ember annyiféle ízlés.
Sőt, még a környezet is alakíthat az ember véleményén. nem mindegy, hogy a Stefansdom előtt majszolom a Milka csokit, vagy egy lepusztult pesti utcában lévő bolt előtt!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

foldnyuzo, 2017.02.18 16:18

@lomb:
"A "fejlett nyugat" sikeresen gyarmatosította a térséget - meghosszabbítva agonizálását -, ráadásul az is kiderült, hogy selejtet zabáltatnak velünk a "tisztességesnél" is nagyobb haszonnal."
Jézusom hogy te mit össze-vissza nem beszélsz. Szóval a szovjet vezette keleti blokk volt a szabadság. Csak nem?
Mikor az első hipermarket megjelent, mintha valami csoda történt volna úgy éltük meg a legtöbben, az ÁFÉSZ meg a KÖZÉRT boltok után.
Lett Milka, téli paradicsom, sütidekor, meg az isten tudja még mi amí addig nem volt. És pénztár szalaggal rövid sorokkal, kódos leolvasóval, folyamatos áruellátással stb.
Így lettünk gyarmatosítva!
A szocialist boltok maga volt a megtestesült antikereskedelem, fél órával a zárás előtt a talpam alatt mosták a takarítók a padlót.....
Te elmebeteg vagy, már a CBA sem az amire vágysz, még az is felülmúlja a "szabad" szovjet megszállás alatti "üzleteket"!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html