Lemondott Schmitt Pál köztársasági elnök, miután a Semmelweis Egyetem (SE) szenátusa csütörtökön, március 29-én visszavonta 1992-ben megszerzett doktori címét. Az államfő az Országgyűlésben hétfőn napirend előtt a plágiumügyével összefüggésben elmondott beszédében megerősítette, tiszta a lelkiismerete, és közölte, ezért mer a parlament elé állni. Az államfő pénteki televíziós és a vasárnapi rádiós nyilatkozatában szintén azt közölte, hogy lelkiismerete tiszta, ám akkor még nem kívánt lemondani. Orbán Viktor kormányfő Schmitt beszédét megelőzően azt közölte újságíróknak, hogy a köztársasági elnök ügyében csak és kizárólag az elnök dönthet; szerinte, ha Schmitt úgy dönt, hogy az igazságáért harcolni akar, akkor ezt a jogot senki sem veheti el tőle.

Schmitt Pál parlamenti beszédében a történteket ismét becsületbeli ügyként határozta meg, és úgy fogalmazott: nem engedhet igazából, a közösségi érdekek után most önmagáért is ki kell állnia. Fellebbez az SE szenátusának döntése ellen, amellyel a testület megvonta doktori címét. Az államfő megismételte, hogy szerinte a címét csak a bíróság vonhatta volna vissza.

Schmitt plágiumügyét a fideszes képviselők korábban hivatalosan nem kommentálták. Szijjártó Péter két hónappal ezelőtt bulvárkacsának minősítette az ügyet. Az SE szenátusának döntését követően a Schmitt lemondására vonatkozó kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter is úgy nyilatkozott, hogy az alkotmány szerint a köztársasági elnök személye szent és sérthetetlen. Így a lemondásról kizárólag Schmitt hozhatja meg a döntést.

Az ügyben hivatalosan Schmitt televíziós beszédét követő napon, szombaton szólalt meg a Fidesz. "Az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök személye sérthetetlen, mi ehhez tartjuk magunkat - közölte Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő.

Az SE szenátusa csütörtökön 33 igen és 4 nem szavazattal döntött a doktori cím visszavonása mellett. Tulassay Tivadar rektor közlése szerint az egykori kisdoktori tudományos munka nem felelt meg a szakmai, etikai kritériumoknak.

Tulassay Tivadar vasárnap lemondott rektori székéről, noha még három hónapig érvényes mandátuma volt. Távozását a személye iránti bizalomvesztéssel és a Schmitt-üggyel indokolta, amelyben - véleménye szerint - magára hagyták az egyetemet.

Az egyetem plágiumgyanút vizsgáló bizottsága kedden közölte vizsgálatának eredményét. E szerint a köztársasági elnök dolgozata szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A Testnevelési Főiskola szakmai hibát követett el, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.

Nem akart távozni

A tényfeltáró bizottság jelentését követően, szerdán, Schmitt Pál még azt közölte - dél koreai hivatalos látogatása alatt - hogy nem mond le posztjáról és számára a bizottság végkövetkeztetése "egyfajta elégtétel". Schmitt elmondta: "egy pillanatig sem" gondolta, hogy le fog mondani, mivel szerinte nem azért választották a köztársaság elnökének, hogy 20 évvel ezelőtt milyen kisdoktorit írt, hanem "valószínű más egyéb kvalitások miatt".

Schmitt lemondását több civil és politikai erő is követelte. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is megszólalt, állásfoglalást tett közzé. Ebben Pálinkás József elnök azt írta, hogy "a politika és a tudomány szereplőinek közös érdeke és felelőssége, hogy rövid időn belül megnyugtatóan lezáruljon a plágiumügy, amely a magyar tudományra nézve rendkívül hátrányos és Magyarországnak súlyos károkat okoz". Pálinkás szerint a plágiumügy minden bizonnyal politikai indíttatású, amely mára nemzetközi botránnyá dagadt, súlyos károkat okozva Magyarország és a magyar tudományos közélet számára, " abban az esetben is, ha doktori címe nem minősül tudományos fokozatnak, és azt a rendszerváltás előtti idők nem példa nélküli eljárása szerint szerezte meg".

Réthelyi nem vállalta a döntést

Csütörtökön a plágiumgyanút vizsgáló bizottság egyik tagja, Fluck Ákos ügyvéd nyilvánosságra hozta különvéleményét, amelyben egyebek mellett megállapította, hogy a dolgozat nem felelt meg "a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés, vagy a társadalom számára hasznos, új és a gyakorlatban hasznosított alkotás" kritériumainak. Fluck megjegyezte azt is, hogy az egyetemi doktorátus visszavonását a felsőoktatásról szóló törvény értelmében a felsőoktatási akkreditációs bizottság indítványára a nemzeti erőforrás miniszter kezdeményezheti a bíróságnál.

Az 1157 oldalas részletes jelentést a tényfeltáró bizottság kedden küldte el a nemzetierőforrás-miniszternek "tájékoztatás és állásfoglalás végett". Réthelyi Miklós azonban illetékesség hiányára hivatkozva, felbontatlanul visszaküldte azt a Semmelweis Egyetemnek.

Az egyetem doktori tanácsa csütörtökön döntött arról, hogy 16:2 arányban javasolja a doktori cím elvételét, majd ugyanezen a napon az egyetem szenátusa hozta meg erről a végső döntést.

Januárban pattant ki a "Schmitt-ügy"

A plágiumügyet január 11-én a hvg.hu robbantotta ki egy cikkel, amelyben azt írták, hogy Schmitt Pál 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szóról szóra megegyezik Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató nyolcvanas években írt, francia nyelvű tanulmányával. A munkát nem jelölte meg forrásként, így az felveti a plágium gyanúját.

Nem sokkal később az Index adta hírül, hogy Schmitt dolgozata egy német sportszociológus, Klaus Heinemann korábbi munkájából is tartalmaz átvett részleteket, összesen 17 oldal terjedelemben. Március 6-án újabb oldalakról derült ki, hogy máshonnan másolta őket.