EUR
313.87
USD
282.45
BUX
27011.72 1.33%
OTP
6890 -1.92%

Nagyobb béremelés jöhet, mint hinnénk

A 2015-ös négy százalék körüli átlagbér-emelkedés idén is megismétlődhet. A bérdinamika még tovább is erősödhet, mert a versenyszférában elégedetlenséget hozhat a szükségből felvett, képzetlen dolgozók munkájának minősége.
Kiss Gergely, 2016. január 25. hétfő, 07:08

Egyre inkább pánikhelyzet alakul ki a magyarországi cégek a körében a krónikus munkaerőhiány miatt, ami folyamatosan felfelé nyomhatja a bérdinamikát 2016 során - értékelnek a hazai munkaerő-közvetítő cégeknél.

A dolgozóhiány már tavaly is rányomta bélyegét a hazai bérviszonyokra. Makroszinten az elmúlt évek trendjének megfelelően egyelőre alacsonyabb egy számjegyű emelkedés volt látható  - legalábbis a KSH statisztikái szerint. A friss bejelentés alapján a statisztikai hivatal 2015. január-novemberben 4,1 százalékos átlagkereset bővülést mért az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Banki elemzők 2016-ra, a tavalyihoz hasonlóan 3-4 százalékos bruttó és 5-5,5 százalékos nettó bérnövekedést jeleznek előre. A munkaerő-piaci mozgások alátámasztják e várakozásokat, ám előfordulhat, hogy a piaci kényszerek még jobban megtolják a bérdinamikát.

Csábítás keleten

A Korn Ferry Hay Group felmérése szerint a magyarországi vállalatok 77 százaléka munkaerőhiányt tapasztal, ami az elmúlt évekhez képest a legmagasabb arány. 

A hazai munkaerőre immár nem csak a fejlett uniós országok, hanem a régiós tagállamok is elszívó hatást gyakorolnak. Szlovákia e területen egyre fontosabb szereplő, s már nem kizárólag a pozsonyi régiónak van kifejezett vonzereje, hanem a szegényebb keleti országrész is jobb lehetőséget ígér számos magyar munkavállalónak - mondta a Napi.hu-nak Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

Ezzel együtt a munkaerőhiányt a környező országokból már nem lehet pótolni, mert Magyarország nem versenyképes. Míg tíz évvel ezelőtt a szlovákok átjártak dolgozni Esztergomba (Suzuki), Rétságra (TDK), Vácra (IBM), Gödre (Samsung), Győrbe (Audi), ma már csak elenyésző számban jönnek. A magyarokról azonban nem hallani, hogy tömegesen visszafordultak volna - jegyezte meg a szakértő.

Eközben a magyaroknak ma már egyszerűbb képzettséget igénylő munkakörökben sem kell nyugatra menni a jobb egzisztenciáért: egy raktári betanított munkás akár már 800 eurónyi havi bérre is számíthat Csehország keleti felében, azzal együtt, hogy a munkáltató a szállást is fizeti.

A nyugati bér lesz a mérce?

Tavaly számos területen a KSH átlagát jócskán meghaladó mértékben nőhettek a fizetések: az informatikus vagy a mérnöki/műszaki pozíciókban akár 20 százalékkal gyorsulhatott a bérdinamika 2014-hez képest. A jelöltek többnyire könnyen megkaptak az ajánlottnál 10 százalékkal magasabb béreket, mivel jó alkupozícióban voltak - számolt be lapunknak Dalányi László, a ManpowerGroup Magyarország ügyvezető igazgatója.

A speciális szaktudást, nyelvismeretet igénylő szakmákat nézve a foglalkoztatóknak egyre inkább nyugati, - egyes esetekben akár amerikai - bérekkel is versenyezniük kell. Ehhez képest a legtöbb helyen a tudatosság még lemarad a rövidtávú költségszemlélet mellett.

A nyugat-európainál jóval kedvezőbb magyar lakhatási költségek körülbelül ezer eurónyi bérelőnyt biztosíthatnak a hazai cégeknek - ennyivel kellene a nyugati fizetések alá ígérniük, hogy az elvándorlást megállítsák, jól kommunikálva persze ezt az előnyüket. Azonban ma még a foglalkoztatók döntő része egy ekkora bérdifferenciát is sokallana. Emellett az ezer eurós "ütőkártya" akár a befektetők idecsábítására is alkalmas lehetne magasabb hozzáadott értékű munkaterületeken, amennyiben lenne központi szándék e lehetőség kiaknázására - értékelt Dalányi.

Addig feszítik a húrt, amíg el nem pattan

Ám nemcsak a "hiányszakmákban", hanem szinte a teljes hazai munkaerőpiacon folyamatos vákuum tapasztalható. Az általános emberhiányt például a kereskedelemben és a gyáriparban jellemzően kisebb emelésekkel próbálták kompenzálni a cégek, hogy elszipkázzák a dolgozókat a konkurenciától. E területeken mára óriási fluktuáció alakult ki: jellemzően olcsó, betanított munkásokkal igyekeznek pótolni az elszivárgókat (jelenleg a kormányzati szándék is hasonló megoldásokat preferálna).

A tavalyi 4 százalék körüli átlagos bérfejlesztése csak a dolgozóhiányra adott gyors reakciókat tükrözik, hosszú távú, vagy a termelési mutatók javítását célzó szándékok ezek mögött aligha voltak - véli Dalányi. Ráadásul számos alacsony képzettségű dolgozó számára a betanított munkáknál még mindig vonzóbb a közfoglalkoztatás a kevesebb kötöttség miatt, hiszen a minimálbér körüli fizetések és a közmunkásbér közötti kicsi a differencia.

A Manpower ügyvezetője szerint a fordulat akkor következik be, ha a vállalatoknál nagy tömegben jelentkezik kimutatható pénzügyi hátrányként, hogy a képzetlen dolgozók rosszabb minőségben termelnek, sőt, nem kis számban selejtet állítanak elő. Véleménye szerint e negatív a tapasztalatok miatt az eddigieknél látványosan nagyobb mértékű emelésre kényszeríthetik a cégeket - kénytelenek lesznek szemléletet váltani.

Az első lépések megvannak

A vállalatok 86 százaléka bérfejlesztést hajtana végre 2016-ban, a tervezett emelés mértéke 2,9 százalékos - derül ki a Hay Group felméréséből.

Az is jellemző a hazai cégekre, hogy - bár csak nagyon apró lépésekkel, de megpróbálják csökkenteni a magas és alacsony bérkategóriák közötti különbséget. Ennek érdekében idén is az átlagnál magasabb emelést kapnak a fizikai és adminisztratív munkakörökben dolgozók, és az átlagnál kisebbet a közép- és felső vezetők - kommentált Gyenge Zsolt, management consultant tanácsadó.  Az ágazatok közül átlagosnál magasabb béremelést a fejlődő, egyre több munkavállalót felszívó iparágakban fognak megvalósítani. Ezek között élen járnak az autóipari, az ipari termelő és az elektronikai vállalatok.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

stat, 2016.01.26 08:22

Mindennek ára van, szól a népi mondás.
Nem lehet milliós fizetésemeléseket adni, és számtalan hivatalt, fenntartani. Illetve lehet, csak a másik oldal kárára, ha nem akarja a kormány az infláció növekedést. Szerintem legjobb példa a nyugdijak tizedes mértékű emelése, a kivándorlás, elszegényedés.
Azt gondolom, hogy elég késő az a bejelentés is, hogy több száz alkalmazottól szabadul meg az állam.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Meningitis, 2016.01.25 20:22

Én sem értem ezeket a számokat: Kelet Magyarország nemzetközi multi, second levelbe 180-200E bruttót ad, (10 év tapasztalat) egy több diplomás mérnöknek, szerintem vicc, + hiába a vidék előnye, minden brutálisan drága, albérlet 60-80E Egy ebéd 950-1100 desszert nélkül, itt megtehetik szemetek, lassan a falnak megyünk...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bulemia, 2016.01.25 16:08

@acdc:

Egyetlen hozzájárulás: amikor a szlovák átlag 900 eurot kap, az nálunk 270.000 Ft-ot szokott átlagban érni.

De a mi pénzünk árfolyama néha változik, csökken vagy erősödik. Egy csökenő periódusában ugyanez az összeg már 285.000 Ft-ot is jelenthet, ami nem rossz változás.

Az a 15.000 Ft egy tisztességes benzintöltekezés. Ennyi előnye lehet a szlovák fizetésnek.

De, remélem, majd bizonyítják FF-ék, hogy nálunk sokkal többet lehet keresni és jobban lehet elkölteni.

Várom, nagyon várom azt a szöveget, különösen az indoklást.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

acdc, 2016.01.25 15:58

A szlovák jön ide dolgozni, vagy a magyar megy oda?Valaki hazudik.
Tegyék meg tétjeiket!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bulemia, 2016.01.25 15:42

@matyi2010:

Köszönöm a szelíd korholást, az iránymutatás alapján - és a pontos citációt követve - megtaláltam az oldalt. ( Ez addig nem sikerült...jaj, jaj...)

Ez találtam még rajta:

"A felmérésben vizsgált valamennyi munkakör adatainak összesítésével kapott eredmény szerint Magyarországon keresnek a legkevesebbet a dolgozók bruttó 221 ezer forint átlagfizetéssel. Előttünk jár Szlovákia, ahol a havi bruttó átlagfizetés 238 ezer forintnak megfelelő Euró, míg - a mostani összehasonlításban nyertes - Csehországban bruttó 257 ezer forintnak megfelelő Cseh korona.

Jelentős a különbség az adminisztráció területén is: itt Magyarország bruttó 167 ezer forinttal áll a 3. helyen, Szlovákiában 194 ezer, Csehországban 202 ezer forintnak felel meg az átlagjövedelem.

Az értékesítés, kereskedelem területén dolgozók Magyarországon átlagosan 208 ezer forintot kereshetnek havonta, Szlovákiában 219 ezer, Csehországban 234 ezer forintot.

A gépiparban itthon 216 ezer forint az átlagjövedelem, Szlovákiában 234 ezer forint, Csehországban 244 ezer forint.

A mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók átlagjövedelme hazánkban 153 ezer forint, Szlovákiában 190 ezer, Csehországban 192 ezer forint."

Ezt valahogy, nem is értem, miért, de tényleg nem értem...kihagytad.

Pedig mennyie megerősítette volna a mondandódat az, hogy átlagban a három ország közül nálunk a legalacsonybbak a bérek.

Miért nem idézted ezt? Érthetetlen...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .