Az év első kilenc hónapjában közel 2 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a külföldiek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, míg a belföldiek esetében 8 százalékot meghaladó bővülést jelzett a KSH. A legnagyobb, csaknem 18 százalékos növekedést a szlovák utazók mutatták fel, vélhetően a földrajzi közelség és a gyenge forint kombinációjának köszönhetően. Az orosz-ukrán krízis hatása csak felemásan érhető tetten az adatokban: az orosz vendégéjszakák száma közel 6 százalékkal nőtt, míg ukrán vonatkozásban bő 8 százalékos csökkenés következett be.

Más képet mutat, ha csak a balatoni üdülőkörzet forgalmát nézzük. Az idei év első kilenc hónapjában 1 millió 246 ezer vendég 4 millió 305 ezer vendégéjszakát töltött el a Balatonnál. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek január-szeptemberi vendéglétszámának egyhatoda, és az összes vendégéjszaka több mint az ötöde ebben az üdülőkörzetben jelent meg. A tóhoz érkezők közel 75 százaléka belföldi vendég volt, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma a teljes vendégéjszaka-szám 62 százalékát tette ki.

A legnagyobb három küldőállam sorrendje nem változott: továbbra is Németországból (83,5 ezer fő), Ausztriából (41,2 ezer fő) és Oroszországból (31,6 ezer fő) érkeztek a legtöbben a Balatonhoz. Az orosz vendégek száma tavalyhoz képest 6,2 százalékkal csökkent, eltöltött vendégéjszakáik száma ugyanakkor csekély mértékben még emelkedett is, vagyis a vendégek az egy évvel korábbinál hosszabb időre maradtak. A cseh vendéglétszám 13, a lengyel pedig 25 százalékkal bővült, így Lengyelország eggyel előbbre, a negyedik helyre lépett a küldőterületek rangsorában. A holland látogatók - és eltöltött vendégéjszakáik - száma 16 százalékkal elmaradt a 2013. január-szeptemberitől, az ukrán vendéglétszám pedig csaknem a felére csökkent, 4,2 ezerre. (Összehasonlításként: Ukrajna egy évvel ezelőtt még a 10 legnagyobb küldőállam között szerepelt, most a 16. helyen áll, Svájc és Nagy-Britannia között.). Belgiumból ezzel szemben 5,7, Szlovákiából 13, Kínából 15 százalékkal nőtt a foglalások száma. Kínából több mint nyolcezren érkeztek, ám ők gyakorlatilag csak egy-egy napot töltöttek a tónál, ami a KSH statisztikájában szereplő országok között a legalacsonyabb értéknek számít.

|Create Infographics

 

A kínaiak közel négyötöde, az orosz és osztrák vendégek több mint fele, de a csehek és a németek több mint egyharmada is a Zala megyei részre érkezett.

A balatoni szálláshelyeken eltöltött összes vendégéjszaka több mint 40 százaléka a három legnagyobb vendégforgalmú településhez - Hévíz, Siófok és Balatonfüred - kötődött. A vendégéjszakák száma alapján továbbra is Hévízé az elsőség, bár a szálláshelyein regisztrált vendégéjszaka-szám egy év alatt közel 30 ezerrel csökkent. A Balatonfüreden eltöltött vendégéjszakák száma viszont csaknem 32 ezerrel nőtt, átlépve ezzel a félmilliós nagyságrendet.

A január-szeptemberi vendégszám alapján Siófok és Balatonfüred is megelőzte a kedvelt zalai fürdővárost. Ki kell azonban emelnünk, hogy Hévízen igen magas a külföldi vendégek száma és aránya, olyannyira, hogy a teljes üdülőkörzet külföldi vendégkörének majdnem a negyede itt foglalt szállást.

Míg az orosz ingatlanvásárlók által kedvelt Hévízre 10 ezerrel kevesebb, addig Siófokra 5 és félezerrel, Balatonfüredre 9 ezerrel, Zamárdiba 7 ezerrel, Balatonalmádiba 4 ezerrel, Zalakarosra pedig 12 ezerrel több vendég érkezett a tavalyinál. Keszthely és Tihany egységeiben szinte ugyanannyian szálltak meg, mint egy évvel korábban, Zánkán viszont 4 ezerrel csökkent a vendéglétszám 2013 azonos időszakához képest.