Trükkösen emelnék a nyugdíjkorhatárt

A munkaerőhiány, az alacsony bérek és a nyugdíjak kérdése egyre inkább összekapcsolódik. A választásokhoz közeledve pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a magukat kormányképesnek tartó politikai erőknek mondaniuk kell valamit ebben a kérdésben is - írja a Policy Agenda legfrissebb elemzésben.
Papp Zsolt, 2017. március 22. szerda, 09:42

A magyar közéletben már nincs vita abban, hogy jelentős a munkaerőhiány az országban. Ez persze nem mindenhol (azonos módon) jelenik meg, de a következő évek komoly társadalmi-gazdasági kérdése vitathatatlanul ennek megoldása lesz. Ebből következően, ha egy politikai erő túl akar lépni az elmúlt hét évben megszokott színvonalú politikai vitákon, akkor megoldási javaslatokkal kell előállnia - olvasható a Policy Agenda elemzésben.

A munkaerőhiány megoldásának alapesete lenne, ha a most inaktív, vagy a nem itthon dolgozókat újra munkába állíthatnák. Lehetséges az is, hogy a gazdaságon belül csoportosítják át a munkaerőt, így a közmunkásokat, a közszféra vagy más ágazatok felesleges dolgozóit. Ez azonban statisztikai értelemben semmit sem javítana a foglalkoztatási helyzeten, miközben számtalan problémát vetne fel. Az a lehetőség ugyanis, hogy a közmunkások munkahelyei egy döntéssel megszüntethetőek, azt jelenti, hogy az általuk végzett munkát a továbbiakban senki sem látja el. Ez persze nyilván akkor fogadható el, ha eddig ezekre a munkákra valójában nem volt szükség. Ez viszont kormány részéről a teljes beismerése lenne, hogy a közmunkarendszer irányítása nem volt hatékony. (Egészségügy, nyugdíjak - erre jut az átlagnál kevesebb.)

Amennyiben a közszférából irányítanak át emberek a versenyszférába, akkor szintén felvetődik az a kérdés, hogy az állam mely feladatait nem végzi el a továbbiakban. Jelentős munkaerő-felesleg ugyanis nincs a mostani rendszerben.

Félmegoldás lenne a belső átcsoportosítás, mert csak újabb, jelenleg nem dolgozó, vagy nem itthon dolgozó munkaerő bevonása lehetséges.

Nyugdíjak és munkabérek

Ahhoz, hogy a munkaerőhiány kezelésére szakmailag és politikailag is eladható megoldást lehessen kidolgozni, szembe kell nézni egy másik kérdéssel is. Ez pedig a nyugdíjrendszer. Ha alacsony a tényleges nyugdíjkorhatár, akkor sokan kilépnek a munka világából, ezzel növelve a munkaerőhiány okozta problémákat. Az Orbán-kormány által végrehajtott korhatár előtti nyugdíjrendszer leépítése ebből a szempontból logikus lépés volt, bár radikális gyorsasággal lett végrehajtva. 2010-hez képest majdnem öt évvel nőtt az öregségi nyugdíjba menők átlagéletkora. Ebben minimális volt a nyugdíjkorhatár emelkedése (2010-től kezdődött a 62 évről 65 évre történő "átállás" és 2022-re fejeződik be), sokkal inkább a korhatár előtti ellátások megszüntetése okozta ezt.

A kormány egy lyukat ütött a rendszeren, amikor teljesítette választási ígéretét, és 40 év szolgálati idő után legalább 140 ezer nőt (ez 2016. januári adat) előbb elengedtek nyugdíjba. Ezt a kedvezményt legutoljára az OECD kritizálta, és javasolta megszüntetését. Erre azonban ebben a kormányzati ciklusban szinte biztosan nem kerül sor, mert politikai értelemben hatalmas visszalépést jelentene a Fidesz számára.

Politikailag esélytelen a korhatáremelés

Arra sincs reális lehetőség, hogy olyan párt kerüljön hatalomra, amely a nyugdíjba vonulás lehetőségét tovább tolja, és ezzel tesz ígéretet a munkaerőhiány kezelésére. Marad az "ösztönzők" kitalálása, azaz nem a nyugdíjba vonulás lehetőségének, hanem a "jobb élet reményének" szempontjából meggyőzni az időseket a további munkában maradásra. Ez persze lehet negatív ösztönző, vagyis jelentheti a nyugdíjak alacsonyan tartását, és ezzel a megélhetés lehetőségének megnehezítését. Ez a cinikus magatartás nehéz helyzetbe sodorhatja azokat, akik betegségük, korábbi munkakörük miatt ténylegesen nem képesek a munkaerőpiacon való maradásra. Emellett jelentős rétegek vannak, akik számára az alacsony nyugdíj csak családi kiegészítéssel elegendő a napi létszükségletek fedezésére.

A másik lehetőség - és ebben komoly potenciál van - a béren keresztül elérni, hogy a nyugdíjkorúak minél tovább dolgozzanak. 2010-ben - az Eurostat adatai alapján - a magyar átlagbérhez képest egy 60 év felettinek az átlagbére 21,4 százalékkal volt magasabb. Egy 30 év alatti dolgozó és egy idősebb munkavállaló átlagbére között 42,4 százalék volt a különbség. 2014-ben (ez az utolsó adat) a 60 év felettiek az átlagbérhez képest már csak 11,3 százalékkal kerestek jobban, és a pályájuk elején járókhoz képest már csupán 30,5 százalék volt a különbség. Azaz az idősek munkabére éppen rossz, azaz csökkenő tendenciát vett az elmúlt években.

Az időskorúak foglalkoztatása a megoldás?

A fentiekben bemutatott okok miatt politikai értelemben nehéz jó megoldást adni a munkaerőhiány és a nyugdíjak problémájára. Abban szinte konszenzus van, hogy alacsonyak a bérek. Az alacsony bérek emelése állami eszközökkel szinte minden szegmensben lehetséges, csak a költségvetés tűrőképessége dönti el, hogy milyen mértékben. A munkaerőhiány szempontjából azonban a bérek növelése csak az elvándorlás lassítására, vagy néhány területen a megfordítására lehet alkalmas.

A közmunkások, és a régóta munkanélküliek képzettségi helyzete miatt nem lehet azonnali eredményeket várni munkába állításuktól. Igazi tartalék főleg az idősek körében van, akiknél szintén az a kérdés, hogy van-e olyan politikai program, amely egyszerre kedvező számukra (például rugalmas nyugdíjazás lehetőségével), és minél tovább munkában tartja őket (lehetőleg pozitív ösztönzőkkel). A jelenleg kormányon lévők passzív helyzetben vannak, hiszen ők már letették elképzeléseiket az elmúlt hét évben a választók elé. Az a kérdés, hogy az ellenzéki oldalról lesz-e olyan párt, amelyik hihetőnek, és szerethetőnek tűnő ajánlattal áll ki. Ez sok százezer szavazat sorsát döntheti el - írj a a Policy Agenda .

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Ezt-neked, 2017.03.22 20:14

@rigolya: "Növelni kell az orbániai mostoha-szektorok finanszírozottságát: a jobb és hatékonyabb egészségügy és oktatás csökkenthetné a munkaerőhiányt..."

O.K. rendben van növelni kellene a ráfordításokat, de szerintem ami a legfontosabb, az az lenne, hogy mondjuk a jövedelem ollót szükségszerű átstrukturálni, mert a jelenlegi jövedelem különbségek alapján, akár a jövőbéli fejlődő oktatási helyzet mellett is, a jövő nemzedék tagjai igen-igen elgondolkoznak majd azon, (legfőképpen a jövedelmezhetőség miatt), hogy még is milyen szakmát válasszon! Elég csak visszagondolni arra az időszakra, amikor még nem voltak ekkora jövedelmi különbségek, akkoriban rendelkezésre állt megfelelő arányban, a szellemi, és a fizikai pálya iránt érdeklődő fiatal, és persze az sem mellékes, hogy megközelítően akkor béreket kapjanak, mint a nyugatabbra élő társaik, és akkor lehetséges lenne idehaza tartani őket, hiszen a nagyobb tudással, még könnyebben tudnának külföldön érvényesülni!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Dr_Hibb_Antal_okleveles_ebado-szakerto, 2017.03.22 19:56

Helyes! Jöjjenek a hetvenéves tűzoltók, vasutasok, váltóőrök, nyolcvanéves metró-, villamos- és mozdonyvezetők!

Ha ha ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

George Lukacs, 2017.03.22 19:43

@mandokilaci:

Élhetsz te Hollandiában, de a nyugdíjkorhatár az idén 65 év és kilenc hónap, jövőre 66, és 2021-re lesz 67 év.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Norbertifor, 2017.03.22 17:00

Az alapvető problémánk Magyarország kettészakadása! Az a ki elhagyta az országot a keleti régiókból nem fog hazatérni a munkaerőhiánnyal küszködő nyugati országrészbe, mondván ha már hazaköltözik akkor a családjához költözne vissza! A kormány semmilyen lobbit nem vet be vagy ha igen akkor gyengén a keleti országrész újra iparosítása érdekében! Hiába épül fel Győr városában még vagy 10 autógyár, ha nem lesz munkavállalója! Addig amíg ezt nem látjuk be komoly gazdasági növekedés nem várhatunk, mivel munkaerőhiányon gátat szab neki! A mobilitást szolgáló kezdeményezések pedig sorra buknak el, mivel az emberek ha már költöznek akkor teljesen mindegy, hogy Győr vagy Bécs! A nyugdíjas állomány frontján pedig döntő százalékuk a életének ezen éveibe sajnos sokszor már alkalmatlan folyamatos terhelésre illetve fejlődésre ami persze nem egy 65 éves ember hibája!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Dr_Hibb_Antal_okleveles_ebado-szakerto, 2017.03.22 14:56

"Amennyiben a közszférából irányítanak át emberek a versenyszférába, akkor szintén felvetődik az a kérdés, hogy az állam mely feladatait nem végzi el a továbbiakban."

A vízgereblyézést, ahogy azt minden magyar állampolgár pontosan tudja. Ezért teljesen logikus, ha ezeket az embereket megpróbálják a versenyszférába terelni. Miért tesz úgy a liberálmédia meg az ilyen Political Capital nevű "szakértők", mintha egy másik bolygón élnének???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html